Tudomány

2015.03.18. 14:29

Többször is lecsaphatnak ugyanoda - Cikázó villámok, zivatarok óráját tartották meg az egyetemen

Szombathely – Igazán érdekes barangolást tehettek a cikázó villámok világában azok, akik kedden este hatkor meghallgatták az egyetemen a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportjának soron következő előadását.

Bajdó Bettina

A megjelenteket dr. Puskás János elnök köszöntötte a zivatarszezon kezdetén, amelynek egyik „alkatrészeként” a villámokat nevezte meg. Majd át is adta a szót dr. Wantuch Ferencnek, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal hatósági meteorológusának, aki a villámok sajátosságairól és a megfigyelőrendszerekről tartott előadást. Bevezetésképpen elmondta, hogy a munkája kapcsán repülésmeteorológiával foglalkozik, olyan jelenségekkel, amelyek veszélyesek lehetnek a repülésre. Mindjárt az elején feltette a kérdést, hogy vajon előfordul-e olyan, hogy nem zivatarhoz kapcsolódik a villám. A hallgatóság között volt némi nézeteltérés, amelyet az előadó azonnal rendezett, a válasz egyértelmű igen volt. Vulkánkitöréseknél, valamit száraz körülmények között sivatagi területen, ha a homokszemcsék feltöltődnek, ez utóbbi elektromos kisüléshez vezethet. Azt is megtudhattuk, hogy a Föld néhány százalékán állandóak a zivatarok, a villámoknak pedig két fajtája van: a felhő-felhő villám és a felhő-föld villám.



dr. Wantuch Ferenc

Még az 1950-es években készítettek összesítést arról, hogy hány zivataros nap van hazánkban. Akkoriban nem voltak még modern műszerek, eszközök, nehéz volt tanulmányozni a villámokat. 1953-54-ben készült el az összesítés a zivataros napok számáról, ebből már kiderült, hogy márciusban is vannak zivatarok, ám leginkább júniusban és júliusban csapnak le a villámok. Kiderült, hogy a téli hónapok sem mentesek a zivataroktól, sokan hózivatarnak nevezik ezt a jelenséget. A téli időszakban egyébként veszélyesebbek a villámok. Az összesítés szerint általában a délutáni órákban és az éjszaka második felében a legintenzívebbek a zivatarok, illetve reggel nyolc órakor kell a legkevésbé számítanunk rá, hogy lecsap a villám. Dr. Wantuch Ferenc elmondta azt is, hogy a legtöbb vihar a trópusi területeken van, és a hegyláncok magasságával együtt nő a zivataros napok száma is. Kiderült, hogy Grönlandon egyáltalán nincs szükség villámhárítóra, ott nem alakulnak ki villámok. A 2000-es években újragyártották a térképet a zivatarokról, ám akkor már műhold segítségével tették mindezt. Az 1950-es években készült összesítés helytálló volt. Több adattal is kiegészítették, például azzal, hogy Magyarországon évente négyzetkilométerenként két-három lecsapó villám van.

A népi mondás is hamisnak bizonyult, nem igaz ugyanis, hogy kétszer nem csap ugyanoda a villám. A tudósok megfigyelték, s volt olyan eset, amikor 12 alkalommal ugyanoda csapott bele a villám. Azoknak, akik félnek viharos időben repülni, a hatósági meteorológus megnyugtató választ adott, a repülőgépen ülőket nem veszélyezteti a villám. Sőt, azt ajánlotta, hogy villámlás esetén mi magunk is üljünk autóba, hiszen a villám abba csap bele, nekünk bajunk nem lehet. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az autó ne Trabant legyen. A villámhárítók az esetek nagy részében jól működnek, azonban 8-10 százalékban a villám más utat választ. Az USA-ban például évente többen halnak meg villámcsapásban, mint tornádóban. Ez utóbbi esetén ugyanis tudják az emberek, hogy mit kell tenniük, a villámlásnál viszont nincs útmutató. A szakember szerint a legjobb, ha behúzódunk egy épületbe, viszont ne menjünk a vízvezetékek közelébe.

Természetesen a gömbvillámok létezése is érdekelte a hallgatóságot, a szakember szerint léteznek, a népnyelv matató ménkűnek nevezi őket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!