A varázslatos Plitvice vízesései

Az egyre kedvezőbb utazási és pihenési lehetőségek a horvát Adriai tengerpartot a magyarok tömegei számára nyitották meg az utóbbi évtizedben. A tengeri nyaralás idényjellegén túl az év bármely szakában érdemes utat tervezni a horvát városokba és gyógyvizekhez, valamint nemzeti parkokba. Közülük most essék szó az utóbbiakról. Szám szerint nyolc van belőlük, mégis a leglátogatottabbak a tavakban, vízesésekben bővelkedők. Távolabb esik tőlünk, ezért inkább az adriai nyári üdüléssel összeköthető a Krka Nemzeti Park, míg pár óra alatt elérhető a Plitvicei Tavak Nemzeti Parkja a Karlovac–Zadar közötti főút térségében. Csaknem 300 négyzetkilométer területe egész évben látogatható, minden évszakban megújuló, lenyűgöző természeti képződmény.

A Kapela-hegység völgyében egymással vízesésekkel kapcsolódó 16 tavat és több folyó „fűzérét” 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, míg harminc évvel később, 1979-ben a védett természeti világörökség része lett.

Legmagasabban fekvő tava, a Proscansko 636 méter magasan van, míg az alsó tó, 502 méteren található. Ezt a 134 méteres szintkülönbséget kötik össze a kisebb-nagyobb vízesések – számuk a vízhozamtól függően 190-200-ra is nőhet –, közülük a legnagyobb a név szerint is Nagy Vízesés, 78 méter magasságból hullik alá. A türkizkék, néhol smaragdzöld vízszínű tóvidék háromszáz–négyszáz évvel ezelőtt sűrű, áthatolhatatlan erdőben bújt meg, ezért találóan az Ördög kertjének is nevezték. A tavak keletkezéséhez fűződő legendák valós alapja a különböző geológiai, földtani jelenségek egész sora.

Srećko Bozicević hidrológus ezt képszerűen a következőként magyarázza: – A természet maga szőtte és formálta végtelen meséjét a mésztufa növekedéséről, a megkeményedett moháról, helyenként megteremtve és megformálva ezt az elképesztő valóságot, amelyet ma mint rendkívüli szépséget ismerhetünk meg, és amely előtt ma csodálattal állunk. A Plitvicei-tavakat körbevevő erdők, kanyonok, hegyes vidékek bejárását jól kiépített ösvények segítik, több tavon fapadlós híd vezet át. Érdekes látványt nyújtanak a vízbe dőlt fák, itt az ember csak a legcsekélyebb, szükséges mértékben avatkozik be a természeti környezet formálásába. A legnagyobb hajózható tó, a Kozjak tisztaságának, ökológiai egyensúlyának a megóvását segíti, hogy csak elektromos hajók közlekednek rajta. Ugyanezt a célt szolgálják a nagykiterjedésű területen közlekedő elektromos panorámabuszok.

A Plitvicei-tavak történetének említésre méltó fejezete, hogy területét nem kerülték el a romantikus indián harcosok, sem a valódi háborús események sem. A szerb szár-mazású színész, Gojko Mitić főszereplésével forgatott, egykor nálunk is nép-szerű Winnetou és Old Shatterhand filmek ideális helyszíne volt.

A nemzeti park gazdag növény és állatvilágából kiemelkedő nagyvadak a vadmacska, hiúz, szarvas, őz és a barnamedve. A medvék egyben a park kabalaállatai, rejtőzködő életmódjuk miatt mégsem kell tartani a velük való találkozástól.