utazó

2021.04.05. 07:00

Száztíz éve változatlan arculattal várja a látogatókat az élő múzeumfalu

A népmesék világa elevenedik meg a Cserhát dombjai között megbúvó kis palóc faluban, Hollókőn, ahol az érkezőt egy sziklán magasodó ércmadár, egy fekete holló fogadja. Várát a Kacsics nemzetség kezdte építeni.

Müller Anikó Hanga

A település nevének eredete is mesébe illő. A legenda szerint Kacsics András elrabolta a szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és bezárta az épülő vár egyik szobájába. A kőművesek napközben felrakott kövei reggelre mindig eltűntek. Történt ugyanis, hogy az asszony boszorkány dajkája szövetségre lépett az ördöggel, közbenjárására az ördögfiak éjjelente hollók képében elhordták a köveket mindaddig, míg az asszony ki nem szabadult.

Egy másik feltevés szerint az ördögfiak az erődítményt lebontva szabadították ki az asszonyt, a kövekből egy közeli sziklán új várat raktak, így „épült” Hollókő. A települést először egy 1310-ben kelt oklevél említi Castrum Hollokew néven.

Az ófalu 67 védett házát 1987 óta az UNESCO is jegyzi, hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára. Mesebeli, fehérre meszelt, tornácos, kontyolt kis parasztházak, hangulatos utcácskák, díszes viselet, ízes palóc tájszólás. Mondják, nem lehet úgy hollókői valaki, hogy ne lenne népviselete. Kedves hagyomány, hogy az itt született kisgyermekek egyéves korukban megkapják első népviseleti öltözéküket, s ebben viszik őket Úr napján a körmenetre. Hollókő élő múzeumfalu, nem vált szabadtéri múzeummá, mindmáig lakott és élettel teli. Több alkalommal pusztított itt tűzvész, a házakat fából, és vályogból építették, könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, az 1909. évi tűzvészben a házak nagy része leégett. Ezt követően a házakat kőalapra emelték és cseréppel fedték, megőrizve az ősi palóc népi építészeti stílus jegyeit.

1911-ben nyerte el mai egységes, egyedi arculatát, mely immár száztíz éve szinte teljesen változatlan. A műemléki védelem alatt álló házak legnagyobb része ma az idegenforgalmat szolgálja, melyekben kiállításokat láthatunk, kézműves-foglalkozásokon vehetünk részt korhű körülmények között, lehet korongozni, gyertyát önteni, kékfestőzni, szőni, csuhébabát készíteni. Némelyik vendéglátóhelyként funkcionál, belekóstolhatunk a palóc konyha remekeibe. A postamúzeumban korabeli tárgyak, fotók mellett Mikszáth és Madách leveleit is megtaláljuk. A babamúzeum nagyszabású gyűjteményében mintegy 200, népviseletbe öltöztetett porcelánbabát láthatunk. A Guzsalyas-házban a látogatók a palóc népviselettel ismerkedhetnek. Az 1889-ben, közadakozásból épült római katolikus templom fazsindelyes, fából ácsolt tornya egyetlen szög felhasználása nélkül készült, Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Az Oskolamester háza iskolamúzeum.

A 400 méter magas sziklán álló várból – felülnézetből egy csigaházat formáz – csodálatos a panoráma a cserháti tájra. A várban található panoptikum egy 13. századi életkép, a fegyverteremben 11–16. századi fegyverek láthatók. A húsvétkor és pünkösdkor Hollókőre látogatóknak hangulatos, különleges élményben lehet részük.

Kiemelt képünkön: Hollókő hazánkból elsőként került fel a világ legértékesebb örökségeit felsoroló listára

Ezek is érdekelhetik