Kalandozás a Gutin ékkövének számító Kakastaréj mesebeli tájain

A Gutin nevének eredete egy 25 év körüli férfi hoz kapcsolódik, akire az urak nagyon haragudtak, mert mindenüket elszedte, és a szegényeknek adta, nyakon csípni azonban sosem tudták. A lóháton járó férfi az üldözése közben eldobta a kantárszárat, és az állat tudta, merre meneküljenek, a különféle barlangokban pedig mindig nyomukat vesztették. A hegy erről a lóról kapta a nevét.

A különböző néprajzi tájegységek találkozásánál lévő Gutin hegység főgerincét a Nagy-Gutin és a Kakastaréj alkotja. A terület érdekessége, hogy a fenyők néhol alacsonyabb helyeken találhatók, mint a lombhullatók. A vadállatok közül barna medve, farkas és gímszarvas is fellelhető a környéken.

Túránk a Nagybánya és Máramarossziget között félúton található Gutin-hágótól (987 méter) indul, melyet célszerű a festőiskolájáról híres város felől megközelíteni, ehhez mintegy tíz kilométernyi szerpentin leküzdése is szükségeltetik. A hágótól közel hét kilométeres séta vezet a Kakastaréjig. Egy bükkerdőn áthaladva, a Magura (1123 méter) csúcsát megkerülve az Ökörmezőre érünk, ahol több forrást is érintünk. Átkelünk egy patakon, majd erdők és tisztások váltakozása után a kiindulóponttól 450 méteres szintkülönbséget legyűrve érkezünk meg első úti célunkhoz.

A környék jelképének számító Kakastaréj (1438 méter) a hegység vulkáni kráterperemének maradványa. A fagyás-olvadás és az esővíz okozta eróziós folyamatok miatt a csúcson található sziklafal hosszú, függőleges repedésekkel tagolt, így leginkább egy kakas taréjára hasonlít. A meredek andezitfalak ideális terepet nyújtanak a sziklamászók számára, tériszonnyal küszködőknek viszont nem ajánlott a megmászása. A környéket olyan személyek szelleme lengi körül, mint Tolvaj Dénes vagy Pintye Gregor. A Kakastaréj lábánál több kőodú és sziklamélyedés található, az elásott kincs megtalálásában reménykedők fantáziáját ezek mindig izgatták.

A legenda szerint a hegység északi részén olyan helyekkel találkozhatunk, melyekhez a híres Pintye haramiáról szóló mondák és hagyományok fűződnek. Bár a betyárvezér valószínűleg életét vesztette Nagybánya kuruc ostromakor, a helyi hitvilágban tovább élt: az egyik monda szerint szegénylegényeket verbuvált, akikkel rettegésben tartotta a környék gazdag lakóit, sőt még a vármegyét is megsarcoltatta.

Ha már a Kakastaréjig eljutottunk, nem érdemes kihagynunk a főgerinc legmagasabb pontját, a két kilométerre fekvő, fekete hollók otthonául szolgáló Nagy-Gutint (1443 méter), ahonnan csodás körpanoráma tárul elénk: a Máramarosi-havasok mellett a Radnai-havasok csúcsai is feltűnnek a távolban.

Az útvonal nyáron könnyen járható, míg a tapasztaltabb túrázók számára megfelelő hóviszonyok között télen is teljesíthető.