mesterünk

2018.04.11. 07:00

Jó reggelt, Vas megye!

Mondják, jó az Isten, „akkorát ád, amekkora elkél”, és terel az utunkba valakit, akitől hajlandók vagyunk elfogadni, amit önállóan nem tudtunk felismerni.

MERKLIN TÍMEA

Mesterünk lehet bárki egyetlen szeretetteljes, megértő pillanat alatt, nem kell hozzá évtizedekig tartó tanítás. Mesénkben a mester fakardot kínált a gyakorláshoz, és kissé meglepte a visszautasítás, mert a tanítványnak a veretes, díszes fémkard kellett, erre vágyott már régóta, ám legyen. Az álmodó ifjonc persze nem számolt azzal, hogy a fém nehéz. A súlyától majd leszakadt előbb a csuklója, aztán a karja, de nem mert szólni. Csendes alázattá fordult benne a gyorsan akarás. Látván ezt a mester, szemrebbenés nélkül kérdezte újra, kéri-e a fakardot. Igen, mondta most már a tanítvány, átlépve akkor a hirtelen szép álom miatt önmagára mért szenvedést.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!