Az internet már tudja, hol szállunk meg nyáron...

Csak néhány példa abból a sok száz témából, amit az internetes kereső – tegyük hozzá: nem túl tapintatosan – automatikusan „felajánl”, vagy mondjuk inkább úgy: az arcomba vág.

Már megszokhattuk, hogy az internet nem felejt. És a memóriája is jó. Tudja, mikor szeretnék lefogyni, mikor vonulnék el a világ végére, de még azt is, hogy kék bőrszíjas, ezüstházas karóra szerepel a kívánságlistámon. Sőt: ha valami csoda folytán kiverem a fejemből a kék bőrszíjas karórát, hetek múlva figyelmeztet, hogy elfelejtettem megrendelni...

Néha belesétálunk a csapdába, és mi, akik anyáink szájába rágtuk, hogy soha ne nyissanak ajtót mágnesszálas kendővel és csoda-gyapjúzoknival házaló embereknek, el-elcsábulunk egy kihagyhatatlannak tűnő internetes ajánlat láttán, és könnyelműen rákattintunk a „Megrendelem” ikonra. Aztán vagy megbánjuk, vagy nem. De addigra beszippant a virtuális pláza, és nem győzzük törölni a ránk zúduló ajánlatokat. Mert az internet szerint mindig akad valami – egy csipkeruha vagy egy refluxra ajánlott gyógytea -, amire égető szükségünk van.

Persze eljön a pillanat, amikor már el sem olvassuk az ajánlatot, úgy dobjuk a kukába, az ajánlott cikkek címén pedig éppen csak átsiklik a szemünk. „Gyönyörűre fogyott”, olvassuk a cím elejét, és már ugornánk is tovább, mondván: kit érdekel sokadik VV Valaki csodadiétája, de észrevesszük, hogy a „fogyott” tulajdonképpen „fagyott”, a folytatás pedig nem VV Valaki, hanem egy tó. Rákattintunk, elvégre szeretjük a szépet, és másnap már mazsolázgathatunk a postaládánkat megtöltő magas-tátrai szállásajánlatokból. Aztán két hét múlva a kékszíjas karóra is újra előkerül...