Vép: Nyolcszáz éve másként írták a nevét

Mit jelent 800 év egy város történelmében? – tette fel a kérdést dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész, múzeum-igazgató a Vépi Évszázadok című rendezvényen. Válaszolt is rá: száz év három generációt ölel át, 800 év hatalmas történelmi távlat. Valószínű, hogy 800 esztendeje írták le először Vép nevét, legalábbis a legrégebbi dokumentum, amelyben említik a várost, ennyi idős. Különleges iratról van szó, amely azonban nem csak Vépet említi: tizenöt Vas megyei település nevét tartalmazta és Zsigmond király 1412. évi másolatában maradt fenn. Az oklevélen jól látszik a szöveg: hosszúkás betűkkel írt, királyi pecséttel ellátott, az 1217 körüli viszonyokat tükrözi. A tartalmáról is beszélt az előadó: II. András király bölcsességéről tanúskodik, aki mielőtt elindult szentföldi hadjáratára, több intézményről gondoskodott, mások mellett a vasvári káptalanról. Összeíratta a vagyonát, a földbirtokait – az oklevél az utóbbiakat sorolja fel. Vép nem tartozott a birtokok közé, de megtaláljuk a nevét latinul, egy birtok szomszédjaként. A mai Vasszécseny területén lévő egykori Mile falu határosa Vép, weep-ként leírva a korabeli helyesírással. A káptalanokról, (a vasváriról) is beszélt közönségének Zágorhidi Czigány Balázs. A testületekben papi közösségek éltek, egyházi és világi adminisztratív munkát is végeztek, hivatalos okiratokat állítottak ki és őriztek. Ma is meglévő intézményről van szó, hangoztatta az előadó, melynek volt/van levéltára, az őrizte meg a birtoktörténetre vonatkozó adatokat, az említett oklevelet is. A török fenyegetés következtében áttelepült Szombathelyre, azóta ott működik. Részben erre alapozva hozta létre Mária Terézia királynő a szombathelyi püspökséget. Az Erdődy család Vépről menekített levéltárát a háború után a káptalani levéltár fogadta be.