Busók riogatták a telet Bucsuban

Az elmúlt években már híre ment, hogy aki szeretne igazi busót látni, nem kell Mohácsig utaznia. A parkoló autók és a felvonulók nagy száma azt sejtette, hogy a Bucsujárás busókkal című rendezvényre nemcsak a faluból, hanem a környékből és még a határon túlról is sokan kíváncsiak voltak. A szervezők bele is adtak apait-anyait, hogy mindenki igazi farsangi kavalkádban érezze magát. A kikiáltók mókás rigmusokkal irányították az események menetét, köztük ott találtuk Horváth Tímea polgármestert is, boszorkánygúnyában. Voltak itt „bucsuhások”, apácák, takarítónők, volt malac, ördög – és megannyi ötletes jelmez. A padokról bábuk néztek vissza a bámészkodókra, s azoknak, akik a kocsmától kocsmáig vonulás közben étlen-szomjan maradtak, fánkot és forró italt osztottak.

A téltemető menet azzal indult, hogy az árok mélyéről előbányászták a már korántsem szomjas Gerzson Gödét, akinek voltaképpeni frigyéhez vonult a kompánia. Addig azonban még sok víz lefolyt az Aranypatakon, míg a pár végül kinyökögte a boldogító igent, s az ifjú férj Girhes Gerzsike előbukkanó csúf arca láttán feldobta a bakancsát. A birkaprémekbe öltözött, kolomppal, bikacsökkel, kereplővel körbeaggatott, bocskoros busók nemcsak a telet riogatták, hanem a felvonulókat is. Kit egy táncra kaptak el, kinek a haját borzolták össze, kinek csak egyszerűen az arcába vicsorítottak félelmetes fapofájukkal. Mégse félt tőlük senki, fotózkodtak, mókásan pózoltak velük, beálltak közéjük a körtáncba. Bütykös, harisnyás sokác lányok terelgették őket. Ahogy Sipos Patrícia és Katzor Fanni elárulták: azért, mert az álarcban nem sokat látnak. A két lány már óvodáskora óta részt vesz a mohácsi busójáráson, amihez képest a bucsui menet – szerintük – csak nokedli.