Így várták a karácsonyt 40 évvel ezelőtt Vas megyében

Negyven évvel ezelőtt a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát erdeiben már december közepén befejeződött a fenyvesekben a fák kivágása. Ötvenezer darab lucfenyőt – mintegy 70-75 ezer métert – vágtak ki és adtak el a budapesti Zöldért vállalatnak. Az egymillió-háromszázezer forint értékű karácsonyfa-szállítmánnyal megrakott vagonok a főváros felé vették az irányt. Néhány nagyobb méretű fát is rendeltek a vállalattól, így a Csepel Művek és a győri Rába MVG összes üzemének karácsonyi ünnepségein az ő fenyőfájuk állt földíszítve. 

Természetesen a megye erdészete adta a Szombathely főterén és a Művelődési és Sportházban fölállított karácsonyfát is. Karácsonyfának valót nem csak az erdészet kínált. A karácsony előtti napokban megjelentek a piacokon a magántermelők és a szövetkezetek fái is, és megkezdődhetett a válogatás: melyik fa mutat szebben szaloncukorral és gyertyával felékesítve? Ebben az évben a szokatlanul hidegre fordult időjárás ellenére sokan felkeresték a megyeszékhely legnagyobb áruházait, hogy karácsonyra ajándékot vásároljanak a hozzátartozóknak. A legtöbb boltban a nagy havazás miatt azonban kisebb forgalmat bonyolítottak le az 1980-as aranyvasárnaphoz viszonyítva. 

A Centrum Áruházban elégedettek lehettek az eladók, mert az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva 28 százalékkal magasabb forgalmat értek el. Különösen sálból, nyakkendőből, kalapból, sapkából fogyott sok. Ezen túlmenően egyes cikkeket 30 százalékos engedménnyel árusítottak. Ezek iránt is nagy volt a kereslet. A Skála-Gyöngyös Áruházban az ezüstvasárnapi forgalom 300 ezer forinttal volt több, mint egy évvel azelőtt. A többi napokon is húsz százalékkal több árut adtak el, mint 1980-ban. Az aranyvasárnap forgalma az előző évihez hasonló volt, de ezt a rendkívüli időjárásnak tulajdonították; egyébként többen vásároltak volna. Decemberben másfél millió forint értékű játék talált gazdára a Gyöngyös Áruházban. 

Csupán szánkóból négyszázat adtak el. A Borostyánkő Áruházban a legnagyobb forgalom a műszaki és a divatáruosztályokon volt. Sok jugoszláv árut értékesítettek. Illatszerből is sok fogyott. Tulajdonképpen minden vásárló megtalálta az ajándékozásra szánt holmiját. A zord időjárás miatt kevesebb volt a vidéki vásárló, ez a forgalmon is megmutatkozott. Aranyvasárnap egymillió 868 ezer forint értékű árut adtak el. Ezzel szemben 1980-ban 2 millió 683 ezer forint értékű termék talált gazdára. De nemcsak az volt a kérdés, hogy mekkora legyen a karácsonyfa, illetve mi kerüljön alá, hanem az is, hogy milyen műsor volt terítéken a televízió két csatornáján. December 24-én immár hagyományosan Beethoven IX. szimfóniájának dallamai csendültek fel: a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát Ferencsik János vezényelte. 

Műsorra tűzték a Moszkvai Nagyszínház művészeinek tolmácsolásában december 25-én a 2-es programon Hacsaturján Spartacusának színes balettfilmváltozatát. A televízió saját műhelyében formálódott alkotásait ezúttal a Szabó Magda azonos című, nagy sikerű regényéből forgatott Tündér Lala képviselte. A december 24-én este képernyőre került tv-film rendezője Katkics Ilona volt. Az ünnepi filmprogramban Shakespeare Romeó és Júlia című drámáját Franco Zeffirelli feldolgozásában 24-én este ismerhették meg a tévénézők. 

Műsorra tűzték 25-én A sakál napja című angol-francia filmet is. Fred Zinnemann műve a De Gaulle elleni egyik merényletkísérlet történetét elevenítette fel. Könnyebb szórakozást nyújtott 26-án a Mi van, doki című amerikai filmvígjáték. Nem feledkezett meg a televízió a sportkedvelők népes táboráról sem. A hagyományokhoz híven negyven évvel ezelőtt is az ünnep két napján számoltak be az 1981-es esztendő legfontosabb sporteseményeiről.