Interjú

2022.03.28. 07:00

Szabó István honvédelmi államtitkár: Szombathelyen egy civil szállítás történt, nem katonai csapatmozgás volt

A Haladás Sportcentrumban rendezett Velünk élő múlt című fórum vendége volt Szabó István honvédelmi államtitkár, akit a hazai honvédelem céljairól, a biztonság megőrzéséről kérdeztük.

Merklin Tímea

Szabó István honvédelmi államtitkár

Forrás: Cseh Gábor

A Medgyessy-kormány idején, 2004-től megszüntették a sorkatonaságot. A szomszédságunkban dúló háború felveti-e, hogy ismét bevezessék?

 

 2004-ben valóban elköszöntöttük az utolsó sorkatonákat a laktanyákból. Az akkori létszámviszonyoknak megfelelő volt az, hogy hivatásos és szerződéses katonák maradtak bent. Nem megszűnt a sorkatonaság, csak felfüggesztésre került, az általános hadkötelezettség ma is érvényben van. Az orosz– ukrán konfliktus kapcsán nincs ilyen gondolkodás, amely felvetné a sorkatonaság ismételt bevezetését. A meglévő hivatásos és szerződéses állomány és az időközben kialakult tartalékos rendszer elégséges ahhoz, hogy el tudjuk látni azokat a feladatokat, amelyek felmerülnek. A tartalékos rendszer mellett egy önkéntes katonai szolgálati formát is bevezettünk 2021 őszétől, azok számára, akik felsőoktatásban kívánnak továbbtanulni, hat hónap 32 plusz pontot jelent a felvételijüknél. 

 

2010-ben az árvízi védekezés és a vörösiszap-katasztrófa mutatták meg, hogy nem elégséges a tartalékban lévő személyi erő, akkor tűzték ki a tartalékos rendszer fejlesztését, és azóta is folyamatos a toborzás. A felvételi plusz pontokon kívül még mivel motiválják a fiatalokat, civileket, hogy vállaljanak feladatokat a honvédségnél? 

 

Az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban számokkal is tudok szolgálni. 2010- ben 17 önkéntes tartalékos volt a rendszerben, tizenkét év elteltével 11 ezer 500 tartalékosunk van. Többféle szolgálati forma létezik. Kialakítottuk az önkéntes tartalékos rendszert, megvannak a szervezeti keretei. Óriási előrelépés történt az elmúlt három kormányzati ciklusban. 2004-ben, amikor az a bizonyos parlamenti döntés megszületett, akkor is meg voltak ennek a jogi keretei, de 2010-ben kezdődött a tartalommal való megtöltése. Keressük azokat a további formákat és juttatásokat, amiket mögé tudunk tenni, hogy vonzóvá tegyük a katonai szolgálatot. Az illetmények egyre jobbak, a legénységi állományé a két és félszerese lett 2010 óta. Fontos az is, hogy illetményen kívüli juttatásokban mit tudunk biztosítani, ide tartozik a lakhatástámogatás, cafeteria is, ezekkel tudjuk behozni az embereket a honvédséghez. Fontos az is, hogy milyen felszerelésük, fegyverzetük van, milyen technikai eszközökön szolgálnak. 

 

Az Orbán-kormány az utóbbi tizenkét évben mindent megtett, hogy erősítse a Magyar Honvédséget. Ebben az időszakban jelentős szerepet játszott dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, a törvényalkotásért felelős parlamenti alelnök, aki 2010–2015 között honvédelmi miniszter volt. Hol tart most a honvédség megerősítése? Mik a céljaik? 

 

2017-ben indult meg a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési program, amely gyakorlatilag a honvédelmi tárca programja, most már a második ciklust érintően is. Időarányosan ez a program töretlenül halad, megvannak az erőforráspályák a költségvetésben, amelyek biztosítják a végrehajtását. A walesi vállalásunknak megfelelően 2024- ben, az akkorra prognosztizált GDP két százalékát el fogjuk érni a költségvetésben, ami védelmi célra fordítódik. Erre a NATO-tagországok a walesi csúcson elköteleződtek, és Magyarország ezt be fogja tartani. Folyamatosan növeljük a létszámot, a technikai fejlesztések között említhetjük, hogy idén februárban rendszerbe állt a helikopterképességünk Szolnokon, szárazföldi technikában is vannak előrelépések, a támogató páncélosok megérkeztek, a légierőnél megjöttek a csapatszállítógépek. A kézi fegyverek gyártását meg tudtuk kezdeni. 

 

Miközben a honvédség kéri, hogy senki ne adjon információt a katonai mozgásokról, egy helyi baloldali politikus, Czeglédy Csaba nyílt levelet intézett Szombathely polgármesteréhez, hogy derítse ki, miért szállítanak át harckocsikat Szombathelyen. Szerencsés-e ezt nyilvánosságra hozni, közbeszéd témájává tenni?

 

 Tudok az ügyről, nem szerencsés. Február végén, amikor megindultak a csapatmozgások – át kellett telepíteni erőket a keleti határra –, megjelent a honvédség felhívása, hogy szeretnénk, ha az emberek tartózkodnának attól, hogy a mozgásokat lefényképezzék, lefilmezzék és azt kiposztolják. Ennek van racionális magyarázata. Nem titkosak ezek a csapatmozgások, de egy olyan világban élünk, hogy szeretnénk korlátozni az információk ilyenfajta terjedését, hiszen nem biztos, hogy az információk oda jutnak el, ahova mi akarjuk. Szombathelyen egy civil szállítás történt, nem katonai csapatmozgás volt, egy civil kereskedő cég szállított páncélosokat. De akkor sem volt szerencsés az ominózus eset, továbbra is tartózkodni kell ezektől a dolgoktól. 

 

Mit csinálnak most a magyar katonák a keleti határon?

 

 Kettős feladatuk van, egyrészt a határ biztosítása, szervezett katonai védelme, rendszeres járőrözés. Van tapasztalatunk abban, hogy milyen az, amikor a határaink mellett fegyveres konfliktus van, a délszláv háború idején, a déli határon ilyet már láttunk. Biztosítani kell azt, hogy esetleg ne sodródjanak át magyar területre, ha oda kiterjednének a harcok, de egyelőre nem ezt látjuk. A másik: a menekültek fogadását, ellátását a Belügyminisztérium szervezi, a honvédség ebben támogató szerepet vállal az odatelepített erőivel. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!