Szomjaznak a földek: csapadék nélkül Vas megyében sem lehet vetni

Számottevő csapadék idén még nem volt, és sajnos az előrejelzések sem túl biztatóak, a nap és a szél pedig csak ront a helyzeten. Amíg nem érkezik csapadék, a tavaszi vetést el sem lehet kezdeni. Kedden ünnepeltük a víz világnapját, de talán ezúttal helyesebb lett volna a vízhiány napjáról megemlékezni. 

A szárazság már azok számára is nyilvánvaló, akiknek mindennapi életét közvetlenül nem érinti, de hogy valójában mekkora a baj, azt jól mutatja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére, a belügyminiszter hétfőtől az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot. 2019 óta, ilyenkor nem kell vízkészletjárulékot fi zetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat is lehetséges. Mindez ahhoz járul hozzá, hogy öntözéssel mérsékelhetők legyenek a szárazság hatásai. 

Már persze ahol öntöznek, mert Vas megyében a mezőgazdasági területek mesterséges vízpótlásának nincsenek komoly hagyományai. Nárai környékén például a földeken keresztül vezetett villanypóznák miatt akkor sem igazán lehetne öntözni, ha akarnának. Arról nem is beszélve, hogy errefelé ritkák a nagy összefüggő táblák, az egy-öt hektárosra szabdalt földek egy részén annak idején inkább az alagcsövezést tartották fontosnak, mert amikor a víz az úr, a táblákon – köszönhetően az agyagos talajnak – rendre kisebb tavak alakulnak ki.

 Most viszont éppen ez az agyagos talaj az, ami enyhíti a szárazság okozta gondokat, a talajvíz ugyanis még most is egészen fent van – mondja Zernovácz József gazdálkodó és már nyitja is ki a vízóraakna fedelét, ahol bizony ott csillog a víz most is, bőven meg lehetne meríteni benne egy vödröt. Jól állnak a kutak is, az alig hatnyolc méter mélyre ásott kutakban másfél-két méterre már ott a víz. A ház körüli veteményesben nincs is vízhiány, itt inkább a hajnali fagyokkal van baj, hanem a földek azért már nagyon szomjazzák az esőt. Tudjuk ezt mi is, de szeretnénk látni is. Miközben a terepjáró lassan döcög a dűlőúton, bal oldalról egy tavaszi vetésre váró, lesimítózott tábla mellett haladunk el. 

Mintha port vetettek volna, a föld olyan, mint a hamu. Jobboldalt egyegy csíkban néhány hektár búza és árpa zöldell, jobban szemügyre véve aztán már jól látszanak a sárgás foltok, és hogy minden növény korához mérten kissé csenevész. Most még – itt legalábbis – nagy baj nincs, hanem, ha a következő egy-két hétben sem jön csapadék, hamar rosszra fordulnak a dolgok – mondja a gazda, miközben a nemrég kiszórt műtrágyadarabkákat mutatja, amelyek bemosó csapadék híján, a talaj felszínén maradtak. 

A műtrágya egy jelentős hányada ilyenkor nem tud hasznosulni, ezt Zernovácz József a Güttler-henger alkalmazásával igyekezett ugyan orvosolni, de csodákra a technológiaváltás sem képes, az esőt csak eső pótolhatja. Mint kiderül, egy tartós szárazság a gazdaság néhány tucat marhájának a betevőjét is veszélyeztetné, az állatok legelője már most olyan, mintha ki lenne rajta égve a fű, pedig nemhogy a nyár, jóformán a tavasz sem kezdődött még el. 

Utoljára tavaly december 11-én hullott számottevő: 14 mm csapadék a megyében. Idén összesen átlagosan jó, ha esett 20 mm, miközben a havi 60 mm a megszokott, 80 mm az optimális és 100 mm lenne az ideális – mondja dr. Pusztavámi Márton, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vasi elnöke. Hozzáteszi, soha korábban nem volt még ilyen, az aszály mértéke már most rekordméretű. Még a gyomok növekedése is leállt, azonban nemcsak az őszi vetések fi atal növénykéi kínlódnak, a vízhiány most már kérdésessé teszi a tavaszi vetések létjogosultságát is, hiszen egyelőre csak porba lehetne vetni, annak meg nincs értelme (a kora tavaszi vetések ki sem keltek), a szójamag csírázáskor saját súlyának a felét igényli nedvességből, miközben nincs csapadék. 

A problémát súlyosbítja a szokatlanul napos, szeles március, ami csak gyorsítja a földek kiszáradását. A kamarai elnök is megemlíti a csapadékhiány miatti elégtelen hasznosulását a műtrágyáknak, ami a háromszorosra duzzadt beszerzési árak miatt különösen fájdalmas. Az előrejelzések az elkövetkező tíz napban sem jósolnak számottevő csapadékot, igaz, a gazdák most már 10 mm esőnek is örülnének, az legalább a talaj felső rétegét átnedvesítené, és meg lehetne kockáztatni a tavaszi vetést, az őszi vetések pedig kicsit megerősödhetnének.