Luxusigényeket támasztanak: kóros soványságról, kirekesztésről vallanak a szombathelyi tinik

A diszkóban ül egy társaság. Könnyen ki lehet elemezni a tagjait. Valaki beszél. Viszonylag hangosan, ő van a középpontban. Más meg-megszólal, vannak akik egészen csendben ülnek, és csak néha mernek elejteni egy-egy szót, hogy még véletlenül se mondjanak rosszat róluk, ne nézzék le őket többiek.

Drága ruhákat hordanak, ami rendszerint mindegyikükön hasonló összeállításban van, más-más márkanévvel ellátva. A társaság középpontja egy fiú, aki IPhone-nal a kezében rendeli ki az újabb köröket. Mintha bárkinek is számítana, hogy ki fizeti azért a tequliáért az ezrest. Mintha a márkás ruháiban, közel negyed milliós telefonjával többet érne egy diszkóban az ő pénze.

Persze az előbb említett visszahúzódóbb tagok felnéznek rá. Sóvárogva figyelik hátha legközelebb megtiszteli őket a figyelmével.

Mégis, ami a legmegdöbbentőbb az egészben, hogy ezek nem dolgozó huszon-harminc éves emberek, hanem tinédzser gyerekek kereset nélkül, egy átlagos 18 év alatti buliban.

Akármerre megyünk nincs olyan hely, ahol ne találkoznánk tinikkel. Legyen szó drágább üzletekről, vagy vendéglátó egységekről. Ezt rendszerint a szülő finanszírozza. Lehet okolni a felnőtteket, akik nem elég határozottak ahhoz, hogy határt szabjanak gyerekeik nevetségesen nagy igényeinek? Ehelyett több munkahelyet vállalnak, hogy kielégítsék az újabb generáció abszurd elvárásait.

Persze valamilyen szinten hibásak, hisz hagyják magukat irányítani, manipulálni. De ha már manipulációról van szó nézzünk fel egy közösségi oldalra. Ha már csak az Instagram képmegosztó portálját nézzük a legtöbb feltöltött kép lényege a luxus, a kényelem és a szépség. Lassan bárkinek az oldalát be lehetne követni, hisz egy-két kép kivételével alig látni olyan felhasználót, aki nem a gondtalan, szép, sikkes életét próbálná reklámozni, arra nem is figyelve, hogy ezzel mennyi ingert küld a fiatal, a való életből még semmit sem tapasztalat felhasználók felé. Bárki fellép, azt hiheti, hogy az emberek többsége megteheti, hogy reggelente flancos ruhákban egy kávézóban ülve képeket posztol munka, iskola előtt, majd az ebédjét egy szintén drágább étteremben fogyasztja. E mellett persze szép, menő és kitűnő tanuló/munkaerő, arról nem is beszélve, hogy az épp aktuális partnere is tökéletes, megfelel a mai trendeknek.

Még nehezebbé válik a párválasztás. Sokszor a lányoknak és a fiúknak is olyan elvárásaik vannak a másik nemmel szemben, hogy annak már lehetetlen megfelelni. Sok a panasz mind két fél részéről, miszerint egyre inkább elbutul ez a generáció, és nem lehet intelligens lányokat/fiúkat találni. Azonban ahelyett, hogy nyitott szemmel járnának, továbbra is a külsőségekre fektetik a hangsúlyt.

Gondoljunk bele, milyen stresszes lehet egy fiatalnak olyan világban élni, ahol látszólag minden tökéletes, és ugyebár senki sem akar kilógni a sorból, rosszabbnak tűnő életet élni. Hogy élheti meg ezt egy tinédzser, akinek problémái egyébként is többfelé ágaznak ebben a korban?

Az érintett korosztály véleményét kérdeztem

,,Egy éve, ha felmentem Instagramra csak tökéletes alakokat, házakat, ruhákat, pasikat láttam, és úgy éreztem kevesebb vagyok, nem felelek meg az elvárásoknak. Már tudatosabban használom, de néha észreveszem magamon, hogy fiúk terén még mindig túl nagy az elvárásom a sok idealizált férfiakkal teletömött instafiókok miatt. De, ha eszembe jutnak olyan dolgok, mint régen, belegondolok, hogy talán más felhasználók is kevésnek érzik magukat és csak bizonyítani akarnak ezekkel a képekkel.''

T.F. (16, lány)

,,Kiskoromtól kezdve túlsúlyos voltam és mindig az volt bennem, hogy akárhova nézek mindenhol sportos, vékony, stílusos lányok vannak. 15 évesen még nem láttam át, hogy mennyire felszínes ami itt megy, és nekiálltam diétázni. Olyan akartam lenni, mint azok a lányok, akiket nap, mint nap láttam az utcán/facebookon. Minden nap joghurtot és puffasztot rizst ettem. De előfordult, hogy egy nap csak egy tál levest gyűrtem le. Másfél hónap alatt 6kg-ot, egy év után pedig 20kg-ot fogytam. Itt már közel az anorexia határán voltam, de még mindig vékonyabbnak láttam a többi lányt. 40 kg és 163cm-nél álltam le, mikoris szembesültem a drasztikus változással, abbahagytam a fogyokúrát és nekiálltam sportolni és rendszeresen enni. Azóta jobban odafigyelek és két év után elértem, hogy egészséges súlyban legyek."

B.A. (17, lány)

,,Mindenhol azt látni, hogy a lányok a barátjuktól kapott új drága ajándékukat posztolják, de ha valaki igazán ismeri őket, tudja, hogy milyen felszínes a kapcsolatuk. Látszat az egész, a lányok mostanában nem szerelemből, hanem már fiatalként is a pénz alapján választanak barátot.''

B.J. (16, lány)

,,Kellemetlennek érzem, ha esetleg más dolgok érdekelnek, mint a korombelieket.  Egyre nehezebb egyéniségnek lenni. Akkor vesznek emberszámba, ha megfelelnek az elvárásoknak a magamról feltett képeim, ami rendszerint felismerhetetlenségig retusálva történik meg. Ha kilógunk a sorból, könnyen meglehet, hogy kirekesztenek minket. Elfojtjuk magunkban a természetes, még gyermeki vágyainkat, túl gyorsan felnövünk és felszínes életet kezdünk élni. Lehetünk így egyáltalán kiforrott személyiségek, emberi értékekkel rendelkező, tisztaszívű felnőttek?"

D.G. (17, lány)

,,Szerintem nincs baj azzal, ha követjük egymás életét mindenféle közösségi oldalon. Ezt nem tudjuk kiküszöbölni, nem nőhetünk fel burokban. Az egyetlen gond ezzel, hogy nem jó irányba tereljük egymást."

B.F. (17, fiú)