Öltözői interjú a Magna Cum Laude frontemberével

Tétován keresgéli az interjú helyszínét, az öltözőbe ugyanis nincs kedve beülni. – Legyen itt! – mondja és egy szőnyeggel borított helyiségben elkezdjük.

Fotó: Zergi Borbála

- Több oka is van, hogy szeretem a városotokat – mondja. Ide jártam ugyanis tetováltatni. Egy kedves barátom, a Mátyás király útján dolgozott, és varrt rám ezt-azt.

Elmeséli, hogy Csiga már külföldön él, de itt van például Adrienn, aki sokat segít a zenekar koncertjeinek szervezésében. Ő is szombathelyi, vendégül látta ma őket ebédre, de a bulit is meghallgatja majd.

Fotó: Zergi Borbála

- Sokat játszottunk Szombathelyen. Régebben jöttünk húsvétkor, egyszer itt töltöttük a szilveszter éjszakát is. Tudod, amikor az ember olyan helyre jön, ahol garantált a buli, és mindig zenéhez értő közönség előtt játszhat, az jó érzés.

Ránk kopog Szabó Tibor, a Magna gitárosa. Kötött sapkájában mellém tol egy széket és bekapcsolódik a diskurzusba.

- Hogy beleszól-e valaki abba, hogy mit játsszunk? Micsoda kérdés? Ez nem lagzi! Érzelmi alapon döntünk mindig. Jó, a MUPA-ban mondjuk, kicsit visszaveszünk a tempóból.

Arról faggatom őket, vajon mi változott a tizenöt év alatt, hiszen a mezőtúri csapat igazi „vidéki zenekarként” debütált, most meg valódi sztárok.

- Érdekes, amit mondasz! – mondja Misi - De talán nem negatívum, hogy most jobban „meg vagyunk csinálva” mint az elején. Az a helyzet, hogy mi soha nem foglalkoztunk ezzel. Sokak számára vannak ideák, aminek meg akarnak felelni. Nem attól működik egy banda, hogy a Tibinek milyen hosszú a haja vagy a szakálla! Jövőre tizenöt évesek leszünk, a következő év erről szól majd, egy év végi nagykoncerttel.

Fotó: Zergi Borbála

Tibi mesél az összetartozásról, meg arról, hogy szerinte a Zeppelin sem foglalkozott azzal, hogy kinek, mennyire tetszenek majd. Maximálisan oda kell tenniük magukat, és akkor működni fog a Magna.

Misi mesél a barátságukról, hogy nem telefonálgatnak egymásnak naponta, de nagyon összetartanak.

- Minket szerencsés módon összefújt a szél. Szeretjük egymást, valaminek köszönhetően olyan dolgot alkotunk, amit sokan szeretnek, és nem kell miatta szégyenkeznünk. Ha mindenki teszi a dolgát és magával foglalkozik, akkor semmi baj nem lehet.