Ezek az év élőlényei 2014-ben

A gyurgyalaggal kezdődött minden. A Magyar Madártanui Egyesület 1979-ben ezzel indította el az év madara programot. A madarászokat követték a többiek. Például 2011 óta létezik az év rovarának megnevezése, az év halát az idén ötödik éve választják meg.

A tudományos ülés szerdai előadói nagyon érdekesen mutatták be az idei év élőlényeit. Jóformán bármely fajról is esett szó, előadásukkal azt bizonyították: még gyönyörű természet vesz körül bennünket, a fajok sokfélesége, de elsősorban mi emberek nagyon veszélyeztetjük ezt a sokszínű élővilágot.

Dr. Gyurácz József (balról) és dr. Szinetár Csaba. A túzokról, a magyar bucóról tartottak előadást. Fotó: Horváth Csaba

Pedig kár lenne, ha eltűnne például az év rovara, a földi poszméh. Dr. Víg Károly, a Magyar Tudományos Akadémia vasi testületének elnöke elmondta: a virágos növények 80 százalékát rovarok porozzák be, ezeknek ma világszerte 250 faja él, 34 faj hazánkban is. Mivel Nyugat-Európában és az USA-ban lecsökkent a számuk – az Egyesült Államokban üvegházak számára árulnak mesterségesen tenyésztett rovarokat, amelyek elvégzik a megporzást –, ezért kiszámították: évi 150 milliárd euróba kerülne, ha a rovarok helyett meg kellene porozni a növényeket.

Dr. Szinetár Csaba biológus, főiskolai tanár az év haláról, a magyar bucóról tartott előadásában megemlítette: a vizek tisztaságát jelző halfaj ez. Amikor a vörösiszap-katasztrófa idején levonult a Marcalból a Dunába került lúgos víz, akkor az áramlatot kedvelő bucó kihúzódott a fősodorból a part mentére, mert a tiszta vizet szereti. Dankovics Róbert a hüllők szakértője megyénkben. Ő az év hüllőjéről, a mocsári teknősről azt hangsúlyozta: a téli álmot alvó, ragadozó, szinte kizárólag vízben táplálkozó mocsári teknős a zavartalan vizeket szereti. Nem gyakori Vas megyében. Számuk megfogyatkozott, veszélyeztetett faj, de ennek ellenére például Sárváron hamarosan eltűnik majd egy tavacska, ahol megtalálható még a teknős. Miért? Építkezés miatt.

A túzok, ez a nagy méretű madár mára eltűnt Vas megyéből. A 2014-es év madara ma fokozottan védett, veszélyeztetett faj. Az 1980-as évekre a kipusztulás szélére sodródott. Részben azért, mert korábban sokat vadászták, részben pedig azért, mert élőhelye átalakult.

– A túzok állományának drasztikus csökkenését tudatos fajvédelmi programmal sikerült megállítani, ennek köszönhetően a 2000-es évektől 1300-1400 példánya stabil ma hazánkban – derült ki dr. Gyurácz József (a Nyugat-magyarországi Egyetem dékánja) előadásából.

A magyar botanikusok 2011 óta nevezik meg az év vadvirágát, amely az idén a szibériai nőszirom. Erről Keszei Balázs botanikus, a kőszegi Jurisich gimnázium igazgatóhelyettese elmondta: a népi gyógyászatban fontos növény ma veszélyeztetett faj. Az ember többféleképpen veszélyezteti: kiássák, rossz időben kaszálják le élőhelyét.

1996 óta van minden évnek fája. Dr. Balogh Lajos (Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum) a 2014. év fájáról, a mezei juharról, általában a juharfákról beszélt. Például arról is, hogy a világban juharklubok létesülnek, mert sokfelé kedvelik.

SZERINTEM

„Része az életünknek, ha eltűnne, a mi létünk válna kérdésessé".„Ha gondoskodunk növényeinkről, ők is gondoskodnak rólunk." Az előadóktól hallottam ezeket a mondatokat. Ezek is, a tudományos ülés is arra figyelmeztette a hallgatókat: a természet körülöttünk nem gazdálkodási terep. Nem lehet csak haszoncentrikusan tekinteni rá. Pedig az ember ezt teszi évszázadok óta. Kizsákmányolja, leigázza, átalakítja.Csodát persze nem lehet várni egy tudományos üléstől, egy konferenciától, de mégis: nincs más lehetőség. Fel kell kelteni a figyelmet. Figyelmeztetni kell. Amíg lehet.