Buktak a pénztárak

Lesz-e egyáltalán nyugellátásuk a magánnyugdíj-pénztári tagoknak, illetve azoknak, akik az öngondoskodást az önkéntes nyugdíjpénztárak által gondolják megtenni?

Az elmúlt hetekben több ilyen és ehhez hasonló kérdést kaptunk olvasóinktól, akik értelemszerűen arra is kíváncsiak, hogy mitévők legyenek most, amikor egyre-másra érkeznek a pénztárak vagyonvesztéséről szóló hírek.

A tavaly elkönyvelt tőzsdei veszteségek minden bizonnyal évekig éreztetik még a hatásukat, kapkodásra, s főként pánikra azonban semmi ok. Legalábbis Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője szerint. Erről azonban majd később, előbb nézzük csak, hogy mennyi is az annyi: az idei veszteség.

Az éves eredményeikkel kapcsolatos információkat a (kötelező) nyugdíj- és önkéntes nyugdíjpénztárak csak február végén küldik el a PSZÁF-nak, amely azokat március közepén teszi majd közzé. A végleges adatok ismerete nélkül is prognosztizálható azonban, hogy a szektor közel 300 milliárd forintos piaci értékvesztést kénytelen elkönyvelni.

(Az adatok szerint 2008 első három negyedévében 230 milliárd forintot meghaladó piaci értékvesztést könyvelhettek el befektetéseiken a magánnyugdíj-pénztárak, az önkéntes pénztárak pedig 61,5 milliárd forintos mínuszban voltak.)

Binder István szerint nem zárható ki, hogy a teljes nyugdíjpénztári szektor akár két- számjegyű negatív hozammal zárja a 2008-as évet, a szóvivő azonban fontosnak tartja aláhúzni, hogy a veszteségek valójában virtuálisak, vagyis csak papíron léteznek. Az alapkezelők ugyanis csak akkor realizálnák az értékvesztést, ha befektetéseiket értékesítenék. Erről azonban szó sincs, hiszen a magánnyugdíj-pénztárak alapvetően 5-10 éves vagy annál is hosszabb periódusra (elő)takarékoskodnak tagjaik részére. Így tehát van, lehet elegendő idő, hogy az árfolyamveszteséget elkönyvelő nyugdíjpénztárak ledolgozzák a mostani veszteségeket, s Binder István szerint ez a nemzetközi tapasztalatok és a pénztárak eddigi működése alapján is ok az optimizmusra.

A szóvivő arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt tíz évből hatban a pénztárak nettó (vagyis költségektől megtisztított) reálhozamai megverték az inflációt , szó nincs arról, hogy rosszul gazdálkodnának a rájuk bízott pénzzel.

- Jelen helyzetben bármilyen befektető bármibe is fektethetett volna, negatív hozamot ér el - így Binder István, aki ugyanakkor hozzátette: a nyugdíjbiztosítási rendszer ismerői soha nem tettek le arról, hogy a bankszektorhoz hasonlóan e területen is legyen bizonyos szintű állami garanciavállalás a befizetett összegekre.

Egyelőre azonban erről szó sincs, a pénztári tagok egy része pedig idegesen találgatja, hogy miként is tudná a legkisebb veszteséggel megúszni a válságot.

Váltsak? Ne váltsak?

A sokak által feltett kérdésre Binder István szerint az ad helyes választ, aki nem kezd el most kapkodni.

- Nem biztos, hogy jelen helyzetben a váltás a leghelyesebb lépés, hiszen az összes pénztár veszteséget könyvelt el. Aki mégis szeretne máshova menni, az először is alaposan tájékozódjon például a kiválasztott pénztár befektetéspolitikájáról. És még szintén a döntéshozatal előtt a saját pénztárunktól is érdemes információkat kérni arról, hogy az elmúlt időszakban mi, és miért történt - közölte Binder István, hozzátéve: jelenleg az önkéntes magánpénztárak azon tagjai tudnák adómentesen kivenni a pén-züket, akik már tíz éve takarékoskodnak.

Nekik mindenképpen azt ajánlja a PSZÁF szóvivője, hogy ha nem muszáj, ne éljenek ezzel a lehetőséggel, ezzel ugyanis biztosan realizálnák az egyelőre még csak virtuális veszteséget.