Herényi Károly vezeti az MDF-et elnökhelyettesként

Az elnökhelyettes hétfőn az MTI kérdésére közölte: nem tervezi, hogy lemond elnökségi tagságáról. Hozzátette, arról sem tud, hogy Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivőn kívül - aki hétfőn jelentette be ilyen tartalmú döntését - más lemondana elnökségi tisztségéről.
   
Mint mondta, Dávid Ibolya lemondása után az alapszabály szerint az elnökhelyettes veszi át a párt irányítását.
   
Közlése szerint a lehető legrövidebb időn belül összeül az elnökség, majd összehívják az országos választmányt, hogy döntsön az új elnök személyéről.
   
Dávid Ibolya a 2010-es országgyűlési választások első fordulója eredményének ismeretében jelentette be vasárnap késő este, hogy lemond az MDF elnöki posztjáról. Mint mondta, "súlyos vereségnek" tartja az MDF által elért eredményt, amelyet a pártját az elmúlt időszakban ért támadásoknak is tulajdonított.
   
Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF szóvivője hétfőn reggel jelentette be, hogy lemond elnökségi tagságáról, kiállva a lemondását vasárnap éjjel bejelentő Dávid Ibolya mellett. Az a korrekt, ha az, aki ezt a politikát támogatta, félreáll - közölte.

OLDALTÖRÉS: Kormányerőből kieső párt - Az MDF útja a bukásig

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) a 2010-es választások első fordulójának eredményei alapján nem került be a parlamentbe. Dávid Ibolya az eredmények ismeretében lemondott az MDF elnöki posztjáról.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) a 2010-es választások első fordulójának eredményei alapján nem került be a parlamentbe. Dávid Ibolya az eredmények ismeretében lemondott az MDF elnöki posztjáról.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) a 2010-es választások első fordulójának eredményei alapján nem került be a parlamentbe. Dávid Ibolya az eredmények ismeretében lemondott az MDF elnöki posztjáról.

A magyarországi rendszerváltozás egyik vezető politikai ereje, a Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-án alakult meg hivatalosan a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken.
   
A szervezet alapvetése már egy évvel korábban megtörtént, amikor 1987. szeptember 27-én a Lezsák Sándor lakiteleki kertjében felállított sátorban 181, "a nemzeti sorskérdések iránt fogékony" értelmiségi tanácskozott. A jelenlévők a Kádár-rendszer radikális-demokratikus ellenzékének és az úgynevezett "népi tábornak" a képviselői, valamint az MSZMP radikális reformerei közül kerültek ki. A magyar értelmiség más-más csoportjait képviselte jelenlétével Bozóki András, Konrád György, Gombár Csaba, Bihari Mihály, Lengyel László, Pomogáts Béla, Csengey Dénes, Áder János, Szabad György és Jeszenszky Géza. Ezen az első találkozón fogalmazódott meg először a hazai közbeszédben a pluralizmus, az egypártrendszert felváltó többpártrendszer szükségessége, valamint az, hogy a diktatórikus szocializmus történelmi zsákutca. A találkozót további nyilvános fórumok követték többek között a budapesti Jurta Színházban, majd az ország más pontjain is. Az állampárt az MSZMP-tagokat eltiltotta e rendezvényekről, illetve kizárta soraiból, mert a hatalom nem hogy a mozgalom engedélyezésére nem volt hajlandó, de még létezéséről sem vett tudomást.
   
A politikai légkör szabadabbá válásának köszönhetően az 1988. szeptember 3-i második lakiteleki találkozón volt a mozgalom hivatalos zászlóbontása. Az 1987-es összejövetel népi-nemzeti szárnyához tartozó Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor alapító-szervezők kezdeményezésére összegyűlt mintegy 370 résztvevő elfogadta a magát független társadalmi szervezetnek és szellemi-politikai mozgalomnak valló Magyar Demokrata Fórum alapítólevelét, amely rögzítette a szerveződés jellegét, feladatait, alapelveit és céljait. A mozgalom gyors növekedésnek indult, megkezdődött az országos hálózat legális kiépítése, 1989-ben a tagok száma már elérte a 13 200 főt. Még abban az évben a Magyar Demokrata Fórumot hivatalosan is bejegyezték önálló pártként.
   
Az egyre népszerűbb ellenzéki szervezet kivette részét a rendszerváltozás előkészítéséből, s megvalósításából: küldöttei jelentős szerepet játszottak az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, valamint az MSZMP-vel folytatott politikai egyeztető tárgyalásokon. AZ 1990. évi tavaszi első szabad parlamenti választásokon az MDF biztosan győzte le politikai riválisait (24,73 százalékot, 165 parlamenti mandátumot szerzett). 1990. május 23-án Antall József pártelnök alakíthatott kormányt, koalícióban a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal (FKGP), valamint a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP).
   
Az Antall-kormány idején Magyarországon kibontakozott a plurális demokrácia, az ország elindult a szociális piacgazdaság felé. Antal József miniszterelnöksége idején az ország csatlakozott az európai integrációhoz: társult tagja lett az Európai Közösségnek, tagja az Európa Tanácsnak és több európai intézménynek. Antall kezdeményezésére született meg a visegrádi együttműködés, s az ő idejében került a figyelem középpontjába a környező országokban élő magyarság kérdése is. Az ő kormányzása alatt vonultak ki a szovjet csapatok a Magyarország területéről, szűnt meg a Varsói Szerződés és a szocialista gazdasági együttműködési szervezet, a KGST. 1993. december 12-én bekövetkezett halála után Boros Péter belügyminiszter vette át a kormány vezetését.
   
Már Antall József kormányzása idején is terhelték belső feszültségek az MDF-et. A sokáig gyűjtőpártként funkcionáló, népi-nemzeti, kereszténydemokrata és nemzeti liberális értékeket egyesítő szervezetből voltak, akik kiléptek, s voltak, akiket kizártak. Ez utóbbiak közül Csurka István 1993-ban megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját. 1996-ban a pártból Szabó Iván vezetésével kilépők létrehozták a Magyar Demokrata Néppártot.
   
Az 1994-es választások után az MDF ellenzékbe kényszerült, majd 1998-ban a Fidesszel és az FKGP-vel koalícióban négy évre megint kormányra került. Az 1998 óta Dávid Ibolya vezette párt 2002 után megint ellenzékbe szorult, s fokozatosan elvesztette 1990-es évek eleji szervezeti erejét és politikai nimbuszát. A 2006-os parlamenti választások alkalmával már éppenhogy túllépte az 5 százalékos bejutási küszöböt, s csupán 11 mandátumot szerzett az Országgyűlésben. 2009-ben megszűnt a párt parlamenti frakciója is, mivel a kizárások és kilépések nyomán képviselői létszáma a szükséges 10 fő alá csökkent. 2010 elején, a közelgő parlamenti választások előtt az MDF választási együttműködést kötött rendszerváltó riválisával, az ugyancsak erejét vesztett SZDSZ-szel. Meghirdette az új MDF-et: "Magyarok, Demokraták, Függetlenek - ez a három szó fejezi ki politikánk lényegét, törekvéseink esszenciáját" - volt az új szlogen.