2010.04.12. 08:48

Jobboldali földcsuszamlás - külföldi lapok a választásról

A Fidesz földcsuszamlásszerű győzelméről és radikális jobbratolódásról írtak a magyarországi választásokról szóló tudósításaikban a hétfői német lapok.

MTI

Radikális jobbratolódásról írnak a német lapok

Az újságok többsége kiemelte, hogy a "szélsőjobboldali" Jobbik első ízben jutott be az Országgyűlésbe.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung arra mutatott rá, hogy a jobboldal hatalmas győzelme alapvetően átrajzolja majd az ország politikai térképét. Választáskutatókra, illetve elemzőkre hivatkozva utalt arra, hogy a második forduló eredményeként a Fidesz a kétharmados többséget is megszerezheti.

Az eddig kormányzó szocialisták választóik több mint a felét elvesztették - írta a lap, úgy értékelve: a szavazók megbüntették a pártot az elmúlt évek kaotikus kormányzása, a parttalan korrupciós botrányok, valamint a radikális takarékossági intézkedések miatt. Az újság emlékeztetett arra, hogy a 2004 óta miniszterelnök Gyurcsány Ferencnek egy évvel ezelőtt le kellett mondania, mert elvesztette szavahihetőségét. Gyurcsány "hazugságbeszéde" - amelyben beismerte, hogy pártja eltitkolta a valós költségvetési adatokat - 2006 őszén a jobb-, illetve a szélsőjobboldal erőszakba torkolló tüntetéseihez vezetett Budapesten.

Csaknem 50 fős frakcióval új szereplő lesz a parlamentben a "szélsőjobboldali" Jobbik pártja - írta a konzervatív napilap, hangoztatva: a párt a romák és a politikai elit elleni "gyűlöletretorikájával" szerezte meg sok csalódott választópolgár szavazatait.

A baloldali Berliner Zeitung kommentárja szerint a Jobbikkal első ízben kerül be a magyar parlamentbe egy "nyíltan antiszemita és rasszista" párt. A lap szerint mindez kihívást jelent Európa számára. "Magyarországon olyan fejlemények rajzolódnak ki, amelyek még foglalkoztatni fogják Európát" - hangoztatta az újság, úgy vélve: "mindezért jelentős mértékben felelős az a személy is, aki az országot a következő években kormányozni fogja". "A nemzeti konzervatív Fidesz elnöke, Orbán Viktor előre kiszámított tabudöntögetésekkel alapozta meg az utat a szélsőjobboldal számára" - állította a baloldali újság, példaként hozva fel: Orbán nyilvánosan beszélt a "külföldi tőkéről" úgy, hogy az "veszélyt jelent a haza és a család számára".

A lap utalt arra, hogy a Jobbik a külföldön kisebbségben élő magyaroknak állampolgárságot kínál. Olyan provokatív célkitűzésről van szó, amellyel a Fidesz is "kacérkodik" - fogalmazott az újság, úgy értékelve, hogy annak megvalósítása Szlovákiában és Romániában a nacionalistákat erősítené.

A Berliner Zeitung szerint ezáltal "fennáll az egész térség destabilizálódásának veszélye". "A jugoszláviaihoz hasonló háborúra többé nem kerül sor, elvégre Magyarország, Szlovákia és Románia tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak" - írta a lap, hangoztatva, hogy a két szervezetnek szükség esetén "szankciókkal való fenyegetéssel" is ki kell állnia normái, mindenekelőtt a kisebbségek védelme mellett. "A legnagyobb veszélynek a romák vannak kitéve" - állította a Berliner Zeitung.

A német üzleti körök lapja, a Handelsblatt tudósításában azt emelte ki, hogy még nem világos az új kormány gazdaságpolitikai irányvonala. Az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója, Stefan Menzel arról írt, hogy a lakosság megbüntette a kormányzó szocialistákat a többi között a gazdaságpolitikában elkövetett hibáikért. Emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi válság kitörése után Magyarország volt a térség első állama, amelynek igénybe kellett vennie a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió pénzügyi segítségét.

A Handelsblatt idézte Orbán Viktort, aki szerint "hétfőre más Magyarországra ébredünk". Az azonban, hogy miként néz ki majd a jövőben az új Magyarország, még csak rendkívül tág keretekben ismert - tette hozzá a lap, rámuttava: Orbán és pártja különösen gazdaságpolitikai ügyekben mondott keveset.

A lap emlékeztetett arra, hogy a Fidesz adócsökkentéseket ígért ugyan, ezzel kapcsolatban azonban Orbán került mindenfajta konkrét kijelentést. A Handelsblatt úgy vélte, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt az állami kiadások terén az új kormánynak csekély mozgástere lesz. Az újság azt biztosnak vélte, hogy a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat majd, amely erőteljesebben képviseli a nemzeti érdekeket.

A másik német üzleti napilap, a Financial Times Deutschland a Handelsblatthoz hasonlóan úgy értékelte: a választási eredmény kifejezi a magyarok "mélységes dühét" az ország gazdasági helyzete miatt. A lap utalt arra, hogy a szocialisták által támogatott szakértői kormány rendbe tette ugyan a költségvetést, és szociális reformokat hajtott végre, ez azonban a gazdasági növekedés rovására ment.

A lap szerint a Fidesz ebből fakadóan nehéz feladat előtt áll. Egyrészt eleget kell tennie a Nemzetközi Valutaalap szigorú feltételeinek, másrészt törekednie kell a gazdasági helyzet gyors javítására. A Financial Times Deutschland emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 1998 és 2002 között már volt miniszterelnök. "Orbán konzervatív értékeket képviselő politikus, és ismert esetenkénti populista kiruccanásairól" - hangoztatta a lap.

OLDALTÖRÉS: Osztrák lapok a választásokról

Osztrák lapok a választásokról

A vasárnapi magyarországi választásokkal foglalkozott hétfői vezércikkében a Die Presse című osztrák lap, a Der Standard szintén kommentárt közölt a magyar belpolitikáról.

Az Ausztria felől Magyarországra érkező utas szemében talán nincs nagy szerepe annak, hogy nagyobb a szegénység és más a fizetőeszköz, a magyarok öntudata szempontjából viszont van - írta a konzervatív Die Presse cikkírója. A magyar politikai és gazdasági rendszer húsz évvel a rendszerváltás után még mindig törékeny. A választások és a jobbra tolódás így csak egy epizódot jelentenek egy rejtett instabilitás történetében. Ezúttal különösen radikális lett a politikai változás, mert a szociáldemokrata oldalról nyolc éven át elmaradtak a régóta szükséges reformok, és mert egy egész politikai rendszer abban a tévhitben élt, hogy a semmiből egy átfogó szociális és jóléti állam és virágzó gazdaság állhat elő. Meglehet, a jobboldali konzervatív Orbán Viktornál van a remény, de először neki is bizonyítania kell, hogy tanult első hivatali idejének hibáiból. 2002-ig mindenekelőtt a parlamentáris demokráciához való kétséges viszonyról tett tanúságot, akkori, pragmatizmus helyett döntő részben nemzeti szimbolikára irányuló politikája az ország mai gazdasági és önazonosság-válság alapját képezi - vélekedett a szerző.

A Fidesz elnöke ismét egy olyan országot fog kormányozni, ahol eddig sem a piacgazdaság, sem a demokrácia nem erősödött meg - írta. Utalt Földényi F. László esszéista, műkritikus a Die Welt című német lapban megjelent írására, miszerint a magyarok 1956 után felültek egy élethazugságnak, kompromisszumot kötöttek a kommunizmussal. Ez vezetett ahhoz, hogy a rendszerváltást sokkal kevésbé "felszabadulásként" érték meg, mint például a lengyelek vagy a csehek. Ennek a tévhitnek a következménye az is, hogy Magyarországon nem létezik olyan politikai társadalom, amely a jelentősen megerősödött jobboldali radikalizmus ellen fellépne.

A vasárnapi választás egy új magyar nacionalizmus alátámasztása, amelyben tévesen az országon kívül és belső csoportoknál keresik a válság okát. Az országot az államcsődtől megmentő Nemzetközi Valutaalap (IMF) cselekedeteit nem megkönnyebbülésként, hanem diktátumként fogják fel. Sok magyar "élethazugságában" belföldön csak egy hibás létezik: a romák, akikre a siker kerékkötőiként, a szegénység és bűnözés okozóiként tekintenek.

Ez az anyag, amelyből új társadalmi feszültségek erednek, de reformok alig. Orbán Viktornak az erős parlamenti többséggel megvan az esélye arra, hogy változtasson ezen valamit. Ez csak akkor sikerül neki, ha meghatározatlan nemzeti büszkeség helyett újra megalapozott önbizalmat és az önálló kezdeményezésben való hitet ad honfitársainak - fogalmazott a Die Presse vezércikke.

A liberális irányultságú Der Standard jegyzete Orbán Viktort idézte: "remélem, hogy hétfőn már egy új országban ébredünk fel". Hogy ez valóban megtörténjen - írta - , arról a Fidesz-elnöknek magának kell gondoskodnia. A szerző szerint a volt miniszterelnök sok ígéretet tett a kampány alatt, talán túl sokat is. Egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt, több hitelt a kis- és középvállalkozásoknak és kevesebb adót. Nem utolsósorban megszokott életszínvonaluk helyreállítását akarják a magyarok a válság után.

A Fidesz-elnök útja odáig gyakorlatilag aknamezőn keresztül vezet. Kivétel nélkül mindenkinek, aki Bajnai Gordon távozó miniszterelnököt követi, kevés mozgástere van. Húsz évvel a rendszerváltás után egyhangú konszolidációs munka ígérkezik. Így valószínűleg valamivel tovább tart egy napnál, míg Orbán Viktor egy új országban ébred. Előtte alighanem az fog történni, amit Peter Hammerschlag (osztrák író, kabarészerző) annak idején úgy fogalmazott meg: "a magyar szívnek sokat kell szenvednie" - írta a Der Standard.

OLDALTÖRÉS: Romániai magyar sajtó: Fidesznek nem lesz könnyű dolga a győzelem után

Romániai magyar sajtó: Fidesznek nem lesz könnyű dolga a győzelem után

A Fidesznek nem lesz könnyű dolga a győzelem után, hiszen túlságosan nagy a "csodavárás" vele kapcsolatban, nem lesz könnyű a szükségszerű változásokat végrehajtani - ez a gondolat szinte egybecseng a romániai magyar sajtóban.

Két azonos előjelű politikai ciklus után Magyarországon a kormányváltás szükségszerű volt, a nyolc év alatt felhalmozódott, a világválság által még inkább felfokozott gondokra csakis a gyökeres változás hozhat megoldást - írta hétfői számában a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ). A cikk szerzője azonban hozzáteszi: e megoldás csak akkor lehet valós és tartós, ha a váltás nyomán Magyarország nem lesz kevésbé demokratikus, mint eddig volt, nem lesz kevésbé európai, mint eddig volt.

A romániai magyarság egy jó és nyitott, biztonságos és bizakodó Magyarországot szeretne - szögezi le az ÚMSZ. "A következő magyar kormányfőnek sok bölcsességet kívánunk, minket illetően elsősorban azt, hogy nemzeti közösségünk egészének érdekeit szem előtt tartva, annak legitim képviselőjével, az RMDSZ-szel együttműködve munkálkodjék; hazájában pedig azt, hogy ne kelljen az ellenfelei által felbujtatott utca hatására döntéseket hoznia, és soha ne legyen kitéve olyan megaláztatásoknak, mint az előző magyar miniszterelnök" - olvasható a lapban.

Az erdélyi Krónika vezércikkében kifejti: a kormányzásra készülő Fidesznek nehéz dolga lesz. Nem csupán azért, mert balliberális ellenzéke a szokásos stratégiával megpróbálja majd "rátolni" a Jobbikra, megpróbálja a külföldi nyilvánosság előtt összemosni a szélsőjobbal. Hanem azért, mert egy gazdasági, társadalmi és erkölcsi szempontból szétesett országot kell átvennie, amely messiásként tekint rá – márpedig a csodavárók minden igényének egyértelműen nem lehet megfelelni - olvasható a lapban.

A jövendő kormánypárttól az anyaországi és a határon túli magyarok közötti, szétfoszlott kötelékek újracsomózását is sokan várják, hiszen a határokon kívül rekedt magyar közösségek önbizalmát is növeli, ha érzik, hogy erős anyaországuk van, amely mindenkor mögöttük áll - olvasható a lapban.

A kolozsvári Szabadság szerint az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére számítani lehetett, de diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott - vélte a cikk szerzője.

Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan - állapította meg a lap, amely szerint a román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek.

A Fidesz legutóbbi kormányzása idején, 1998 és 2002 között azonban bizonyított, hogy képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros - írta a Szabadság cikkének szerzője.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék úgy fogalmaz: a Fidesz történelmi esélyt vívott ki magának és a magyar nemzetnek. A feltámadás iránti össznépi igény olyan szilárd bázist kínál a megújulási folyamathoz, ami jóval kitartóbb szolidaritást sejtet az ilyenkor szokásos száznapos türelmi időnél. Ehhez a támogatáshoz bizton csatlakoztatható a határon túli magyarság többségének ellenzéki időkben is töretlen szimpátiája. Ezt a tőkét már ,"csak" meg kell őrizni, már ,"csak" bosszúvágymentesen végre kell hajtani mindazokat a számonkéréseket, amelyek elengedhetetlenek a magyar társadalom erkölcsi megtisztulásához. Már ,"csak" gesztusértéket meghaladó konkrét intézkedésekkel kell erősíteni a világ magyarságának egységtudatát, tevőlegesen is pártolni helyenkénti autonómiaigényét - volt olvasható a székelyföldi napilapban.

OLDALTÖRÉS: Hospodárské Noviny: a 2. forduló dönti el, milyen erős lesz Orbán

Hospodárské Noviny: a 2. forduló dönti el, milyen erős lesz Orbán

A Fidesz megszerezte a parlamenti többséget, de hogy milyen erős lesz Orbán Viktor, azt a második forduló fogja eldönteni - vélekedett a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap hétfői összeállításában.

Hozzátette: Magyarország nemzetközi hírneve szempontjából fontos, hogy végül is milyen eredményt ér el "a szélsőségesen nacionalista Jobbik". A tekintélyes újság szerint az erős parlamenti pozíció a választás győztesének lehetővé teszi ugyan, hogy megoldja Magyarország súlyos gazdasági problémáit, de még egy ilyen kormány sem tárgyalhat egészen szabadon. Magyarországot a csőd előtt a Nemzetközi Valutaalap kölcsöne mentette meg. A szerződés októberben lejár, s Orbán valószínűleg megpróbálja elérni, hogy az idei költségvetési hiányt a GDP eddigi 4,5 százalékáról 6,5 százalékra emeljék.

"A budapesti eredményeket nagy érdeklődéssel várják azok az országok, ahol jelentős számú magyar kisebbség él, tehát Szlovákia is. A választás feltételezett győztese Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak felajánlja a magyar állampolgárságot. Robert Fico, szlovák miniszterelnök már előre figyelmeztetett, hogy a Fidesz győzelme a két ország közti amúgy sem jó kapcsolatok romlását fogja eredményezni. Az ilyen kibontakozás Magyarország európai uniós helyzetére is befolyással lenne" - vélekedett a lap.

"A szélsőséges nacionalizmusra és az idegenek elleni erős türelmetlenségre építő Jobbik Magyarország új, erős pártjává vált" - jegyezte meg a lap. Hozzátette: a magyar radikálisok azzal, hogy "nyíltan célul tűzték ki a Trianoni szerződés felülvizsgálatát, ledöntöttek egy tabut".

OLDALTÖRÉS: NYT: a Jobbik előretörése miatt sérülhet Magyarország hírneve

NYT: a Jobbik előretörése miatt sérülhet Magyarország hírneve

A Jobbik jelentős választási előretörése miatt sérülhet Magyarország nemzetközi hírneve - kommentálta a magyarországi választások első fordulóját a The New York Times.

A liberális napilap arról írt, hogy a szélsőjobboldali párt - amelynek fekete ruhás félkatonai szélsőségesei a náci korszakot idézik - minden más hasonló pártnál jobban szerepelt a kommunizmus 1989-es bukása óta. A "cigánybűnözés" és a zsidók ellen kikelő párt sikere nemcsak az ország nemzetközi tekintélyét, hanem gazdasági felépülését is veszélyeztetheti.

A tekintélyes újság elemzőkre hivatkozva megjegyezte: a Jobbik növekvő népszerűsége azt illusztrálja, hogyan járult hozzá a gazdasági válság a kisebbségek elleni régióbeli indulatokhoz, miközben az emberek bűnbakot kerestek. A Jobbik tagadja, hogy rasszista, azt állítja, csak azt fejezi ki, amit sok magyar gondol.

A lap Tamás Pál szociológust idézte, aki szerint a Jobbik főleg a vidéki munkanélküli szavazókat vonzotta, akik a múlt század összes magyar sérelmét, beleértve a gazdasági válságot, a kisebbségekre vetítették. A Jobbik szerinte az ország sértett büszkeségére játszott, amikor a romákat és a zsidókat tette bűnbakká minden rosszért, jóllehet "sok Jobbik-szavazó soha nem látott zsidót".

A Jobbik azon ígérete, hogy helyreállítja a jogrendet, szintén visszhangra talált a szavazók körében, akik kiábrándultak, látván a kormányzó MSZP-ben a kiterjedt korrupciót és a kétszínűséget. A válság által erősen sújtott ország pénzügyeit rendbe tették a kormányzati intézkedések, de sok szavazót el is idegenítettek. Néhány közgazdász attól tart, hogy a külföldi vállalatoknak kedvező adószabályok eltörlését követelő Jobbik növekvő befolyása aláaknázhatja az ország gazdasági felépülését: elriasztva a beijedt befektetőket, ijesztgetve a hitelintézeteket, megnehezítve a következő miniszterelnök számára a gazdaság rendbe hozását.

Böszörményi Nagy Gergely, a budapesti Nézőpont Intézet vezető elemzője azt mondta a lapnak: a Jobbik előretörése súlyos kárt okozhat Magyarország védjegyének, ezek után ugyanis már nehéz lehet nyitott, üzletbarát környezetről beszélni.

A Stratfor amerikai kutatóintézet azt emelte ki: a Jobbik választási sikere figyelemreméltó jelenség, azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali nacionalista pártok, különösen a gazdasági recesszió idején mekkora vonzerővel bírnak, és egy tendenciát jelezhet, főleg Közép-Kelet-Európában.

OLDALTÖRÉS: Londoni vélemények: határozott jobboldali fordulat

Londoni vélemények: határozott jobboldali fordulat

Súlyos szocialista vereségként és határozott jobbratolódásként értékelik a hétfői londoni elemzések a magyarországi választások első fordulójának eredményeit. A BBC hétfő hajnali budapesti helyzetelemzése szerint az MSZP "elképesztő" mértékű vereséget szenvedett.

Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója ugyanakkor "figyelemreméltónak" nevezte a Fidesz győzelmét, a Jobbikot pedig úgy jellemezte, hogy "az antiszemita és romaellenes retorikájáról" ismert párt "a semmiből emelkedett ki" az elmúlt néhány évben, és már a tavalyi európai parlamenti választásokon is 15 százalékot szerzett.

A Financial Times hétfő hajnalban megjelent első értékelése szerint Magyarország határozott jobboldali fordulat előtt áll, miután "a válságba belefáradt" választók földcsuszamlásszerű győzelemre segítették a Fideszt.

A londoni gazdasági-politikai napilap szerint a politikai eltolódás mértékét jelzi "a szélsőjobboldali radikális nacionalista párt", a Jobbik áttörése.

A Financial Times budapesti tudósítása szerint "még mindig visszhangzik a köztudatban Gyurcsány Ferenc 2006-os beismerése arról, hogy újjáválasztása érdekében hazudott a közfinanszírozás állapotáról". Emellett a magas szintű korrupciós botrányokkal és a rossz gazdaságirányítással kapcsolatos közdüh is hatékonyan segítette a szélsőjobbot - írta a brit napilap.

A Financial Times szerint a Jobbiknak a korrupció és "a cigánybűnözés" elleni energikus kampánya - amelyet "félkatonai gárdisták klánja" is segített - meghallgatásra lelt a befelé forduló választók körében.

A The Daily Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit napilap internetes kiadásán megjelent első értékelés szerint a Jobbik azzal tudott felemelkedni, hogy a mély válságot kihasználva, "Magyarországon hagyományos módon" ismét a zsidókat és a roma közösségeket tette meg bűnbakká a munkanélküliségért és a szegénységért.

A lap budapesti tudósítása kiemeli ugyanakkor, hogy a Jobbik választási előretörésének előzményeként egész Európában megugrott a szélsőjobb támogatottsága. A Telegraph szerint például Hollandiában Geert Wilders "keményen jobboldali, iszlámellenes" Szabadságpártja vezet, és a júniusi választásokon akár hatalomra is kerülhet.

Független londoni elemző házak is sokat foglalkoznak a Jobbik előretörésével és annak lehetséges következményeivel. Az Eurasia Group nevű vezető londoni gazdasági-politikai kockázatértékelő és tanácsadó csoport még a választások előestéjén kiadott külön elemzésében például azt írta: a Jobbik erőteljes szereplése arra késztetheti a Fidesz-kormányt, hogy a radikálisabb reformlépéseket az őszi önkormányzati választások utánra halassza, mivel nyilván nem akarná népszerűtlen intézkedésekkel tovább növelni a Jobbik támogatottságát. Márpedig éppen a gyorsan - akár júniusban-júliusban - elinduló reformlendület az, amit a piaci szereplők, valamint a Nemzetközi Valutaalap és az EU látni akar és el is vár - hangsúlyozták az Eurasia Group londoni szakértői.

OLDALTÖRÉS: Az izraeli sajtó aggódik a Jobbik előretörése miatt

Az izraeli sajtó aggódik a Jobbik előretörése miatt

A szélsőjobboldali Jobbik választási sikere jelentős figyelmet kapott és aggodalmat váltott ki az izraeli sajtóban. Azon a napon, amikor Izrael a náci haláltáborokban megölt hatmillió zsidóra emlékezett, "Magyarország az antiszemitákra szavazott" - írta a legnagyobb példányszámú lap, a Jediót Ahronót.

"Úgy tűnik, hogy a magyar nép semmit sem tanult a történelemből: tegnap minden hatodik magyar egy szélsőjobboldali pártra szavazott, amelynek olyan céljai vannak, mint az Izrael, a zsidók, a homoszexuálisok és a cigányok elleni harc, aminek következtében (a Jobbik- a szerk.) először és jelentős súllyal jelent meg a parlamentben" - írja az izraeli újság.

"Neonácik a Parlamentben" hirdette szembetűnő címben a Maariv. A lap szerint a Jobbik győzelme nemcsak a magyarországi zsidó közösség, a cigányok és a homoszexuálisok számára aggasztó, de Románia és Szlovákia számára is, ahol számos magyar él olyan területeken, amelyeket Magyarországtól elvettek a második világháború után. A Maariv azt állítja, az a probléma, hogy még a győztes jobboldali konzervatív Fidesz soraiban is sokan vannak, akik korábban nem haboztak a zsidók és cigányok ellen radikális nézeteket hangoztatni.

"Magyarország: a jobboldali, antiszemita párt lett az ország harmadik legnagyobb politikai ereje" - hirdette a Háárec címe. A lap kommentárja szerint "a létrejött helyzetben csak akkor lehet majd megfosztani a szélsőjobbot növekvő vonzerejétől, ha a többi politikai erő világosan elhatárolja magát tőle . Egy ilyen lépés a jelenlegi helyzetben nehezen látható előre" - írta az izraeli napilap.

OLDALTÖRÉS: A Le Monde a jobboldali győzelemről, a Jobbik és az LMP előretöréséről

A Le Monde a jobboldali győzelemről, a Jobbik és az LMP előretöréséről

A már az első fordulóban megszerzett jobboldali abszolút többséget, a nacionalista tendenciák megerősödését tükröző szélsőjobboldali előretörést és az LMP váratlan sikerét hangsúlyozta a magyarországi országgyűlési választások kapcsán hétfőn délután megjelent számában a Le Monde.

A 2009-ben alapított "liberális zöldpárt" 7,4 százalékos eredménye a mértékadó francia liberális újság szerint a városi rétegek egy részének a tekintélyelvű bekeményítéssel szembeni ellenállás vágyát fejezi ki. A számos korrupciós botrányban és a nyolc évi kormányzásban leszerepelt szocialistákat a választók megbüntetették és az ellenzék padsoraiba küldték a kései megszorító csomagért, amit azután vezettek be, hogy az ország súlyos pénzügyi állapotát sokáig eltitkolták a közvélemény előtt. A 19,3 százalékos eredmény 24 százalékos visszaesést jelent a 2006-os választásokhoz képest - mutatott rá a Le Monde.

A lap szerint különösebb meglepetést nem okozva a választás nagy győztese a konzervatív Fidesz és Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. Az 52,7 százalékos eredmény azonban alatta a marad az előrejelzéseknek, de egyben esélyt ad a Fidesznek a kétharmados többség megszerzéséhez a második fordulóban.

A Le Monde megfogalmazása szerint az idegengyűlölő és Európa-ellenes vonulatot képviselő és a cigány kisebbséggel szemben ellenséges Jobbik bejutott a parlamentbe, de az elért 16,6 százalékos eredmény a második helyhez nem elég, viszont jelentősebb, mint amit a felmérések jeleztek előre. A lap kiemelte, hogy a párt vezetője, Vona Gábor vasárnap azt mondta, hogy "a magyarok kétharmada jobbikos, csak még nem tudja". A radikális változást hirdető Jobbiknak, amely az elmúlt hónapokban a vele való koalíciót kizáró Fidesz támadásainak legfőbb célpontja lett, ugyanakkor sikerült meghaladnia a tavalyi európai parlamenti választásokon elért eredményét - tette hozzá a szerző.

Orbán Viktor vasárnapi beszédéből a lap kiemelte, hogy a pártelnök szerint a magyarok "az egységet, a biztonságot és a rendet" választották, és "legyőzték a reménytelenséget", valamint azt, hogy a jövőbeni kormányfő tisztában van azzal, hogy élete legnagyobb feladata előtt áll.

Magyarország pénzügyi helyzete az elmúlt 18 hónapban a Nemzetközi Valutaalap 20 milliárd eurós hitelkeretének köszönhetően rendbejött, de az ország lemaradásokkal küszködik a strukturális reformok, nevezetesen az egészségügy és az oktatás terén - emlékeztetett a lap. A magas tetszési mutatókkal rendelkező Fidesz mostanig kitért az elől, hogy ellenfeleivel vitába bocsátkozzon, és azt sem árulta el, hogyan akar nekiállni annak az egymillió munkahelynek a megteremtéséhez tíz év alatt, amelyre ígéretet tett a választóknak. A roma kisebbség integrációjának intézkedéseit is nagyon gyorsan - még az Európai Unió 2011-ben esedékes soros magyar elnöksége előtt - világossá kell tennie - hívta fel a figyelmet a francia újság.

A zöldekhez közelálló fiatal LMP, amely a liberálisok és a balközép összeomlásának köszönheti sikerét, viszont kitűnt a témában szolgált számos javaslatával és választási plakátjával, amelyen egy szőke kislány és egy cigány kisfiú látható - írta a Le Monde.

OLDALTÖRÉS: Bajnai: félő, hogy a politikai légkör alámossa az ország fejlődését - VOA-interjú

Bajnai: félő, hogy a politikai légkör alámossa az ország fejlődését - VOA-interjú

Bajnai Gordon szerint félő, hogy a jelenlegi magyarországi politikai hangulat, amelyet a szélsőjobboldali szélsőség, a nacionalizmus jelenléte és politikai veszekedés jellemez, alámossa az ország fejlődését. A miniszterelnök szavai a Voice of America (VOA) amerikai rádióban hangzottak el hétfőn.

"Az a tanácsom, Magyarország folytassa a józan ész politikájának útját és felejtse el a mély megosztottságot a politikában" - mondta. Ez utóbbi megosztottságot a magyar politikai kultúra vasfüggönyének nevezte.

A VOA arról tudósított: Bajnai Gordonon és más politikusok különösen aggódnak a harmadik legnagyobb politikai erővé vált szélsőjobboldali Jobbik előretörése miatt. A rádió úgy jellemezte a Jobbikot, hogy annak vezetői antiszemita értelmű nyilatkozatokat tesznek és beszédeikben a roma kisebbséget támadják.

A rádió idézett egy Jobbik-szavazót, aki azt mondta: a párt szavazótáborában persze sok fajgyűlölő van, aki antiszemita és cigányellenes. Ő viszont nem sorolja magát közéjük, nem tartja magát nacionalistának, de az a meggyőződése, hogy a Jobbik Magyarország érdekeiért dolgozik.

A VOA megjegyezte, hogy a Jobbikhoz hasonlóan Orbán Viktor Fidesz-elnök is támadta a külföldieket, a nemzetközi cégeket. Közölte, hogy külföldiek soha nem birtokolhatnak termőföldet, amíg ő lesz kormányon. Elemzők szerint emiatt feszültté válhatnak az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok.

Bajnai Gordon kifejtette: reméli, hogy utóda nem fog meghajolni a nacionalizmus előtt. "Az ország hosszú távú érdekeit kell szem előtt tartani, és mindig azokat támogatva kell politikai alapokat építeni a rövid távú (érdekek), a populizmus és az ígéretek helyett" - fogalmazott. Hozzátette, ez az ország által az elmúlt egy évben elért siker titka.

A VOA kiemelte: Bajnai Gordon havi egy forintos jelképes fizetés mellett sikerrel előzte meg, hogy az ország csődbe menjen, kemény szigorító intézkedéseket vezetett be és felügyelte a 25 milliárd dolláros nemzetközi segélycsomag végrehajtását.

OLDALTÖRÉS: Német lapok portréja Orbán Viktorról

Német lapok portréja Orbán Viktorról

Orbán Viktorról közölt fényképpel ellátott portrét hétfőn a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung és a liberális Süddeutsche Zeitung.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty a Fidesz elnökéről szóló írás bevezetőjében azt hangoztatta: kitartó politikusnak kell lennie annak, aki 46 évesen - nyolc év ellenzékben eltöltött idő után - második miniszterelnöksége előtt áll. Orbán valójában több mint 20 esztendeje hivatásos politikus, és csaknem ugyanennyi év óta a kormányfői tisztség állandó várományosa - írta Hefty, emlékeztetve arra, hogy Orbán még diákként 1989 júniusában a szovjet megszálló hadsereg Magyarországról történő kivonásának követelésével vált világszerte híressé. 1998 és 2002 között pedig egy középjobb koalíció élén irányította az országot.

A magyar parlamenti választások első fordulójának eredményeként ezúttal sem tud más kormányt alakítani - hangsúlyozta Georg Paul Hefty, utalva arra: Orbán nemcsak a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkezik, hanem azzal az előnnyel is, hogy pártja, a Fidesz a szocialistáktól és a szélsőjobboldali Jobbiktól egyformán nagy távolságra áll középen, és a két konkurens egymással magától értetődően nem léphet koalícióra. "A pártpozicionálásnak és a kormányzás művészetének képeskönyvébe illő konstelláció" - értékelte Hefty.

Orbánnak - mint írta - most bizonyítania kell, hogy járatos ebben a művészetben. Elég "gátlástalan" volt ahhoz, hogy éveken keresztül elősegítse ennek a konstellációnak a kialakulását - korábbi támogatója, az azóta elhunyt Otto Graf Lambsdorff korábbi liberális pártelnök elkeseredésére, de a CDU-elnök, Angela Merkel megelégedésére. Hogy mennyire céltudatosan, mennyire kényszerítve, illetve mennyire véletlen, az kérdéses - vélte a cikkíró, hangoztatva: mindenesetre Orbán sok "csellel" került a jelenlegi hatalmi pozícióba. Fiatalként liberális volt, talán jobboldali liberális, majd a keresztény-konzervatív oldalra váltott, a CDU közelébe. Ilyen előjelek közepette kormányozta az országot négy éven keresztül sikerrel, de nem a választók többségének megelégedésére.

Hefty szerint azután kezdődött az, ami egyfajta "tévútként" hatott. Orbán az úgynevezett polgári körökkel ásta alá saját, ellenzékbe kényszerült pártját, csakúgy, mint a magyar parlamentarizmust és az egykori koalíciós partnert, a Magyar Demokrata Fórumot is. A legkülönbözőbb köröknek a szocialista-baloldali liberális kormánykoalícióval szembeni ellenséges viszonyára támaszkodva, azt felerősítve "nem riadt vissza" jobboldali radikális jelszavaktól sem, nem saját pártját terelte azonban a jobbszélre, hanem ott provokálta ki szélsőjobboldali pártok megalakulását.

A Jobbik pedig most ott "garázdálkodik" - írta Hefty, utalva arra, hogy a párt támogatóinak a fele a szocialista párt korábbi szavazóiból került ki. A másik felét olyan elvakult jobboldaliak alkotják, akikre Orbán egyáltalán nem támaszkodhat.

Hefty szerint a jövőbeni miniszterelnök éppenséggel a Jobbik elleni harccal tudja bebizonyítani, hogy "európai szellemű" politikus. "Külföldi barátainak, de a magyarországi kisebbségeknek is tartozik ezzel" - hangsúlyozta a konzervatív lap szemleírója.

A liberális Süddeutsche Zeitungban megjelent portré bevezetőjében Cathrin Kahlweit ugyancsak Orbán 1989 júniusi, Nagy Imre temetésén elhangzott beszédére emlékeztetett. Utalt arra, hogy az akkor 26 esztendős Orbán az egyetemi ifjúság szóvivőjeként gyújtó hangon számolt le a kommunizmussal, és követelte a szovjet csapatok kivonását.

Akkoriban Orbán hős volt, és könnyen lehet, hogy országában nemsokára ismét annak számít majd - fogalmazott a cikkíró, hangoztatva: a parlamenti választások eredményeként immár semmi kétség nem fér ahhoz, hogy nyolc év után visszatér a hatalomba. Sőt - mint írta - a második forduló során kétharmados többséghez és ezáltal ahhoz a lehetőséghez juthat, hogy "tetszés szerint" módosítsa az alkotmányt.

Kahlweit úgy értékelte, hogy a 46 éves politikus nagy utat járt be: a szocializmus elleni baloldali liberális ellenállóból mára "nemzeti konzervatív populista" lett. Választási kampányának jelszavai a "tisztaság, a család és a biztonság" voltak, a "felelősök felelősségre vonását" ígérte, az általa "az ország kifosztásával" vádolt, még hivatalban lévő szocialista kormányt értve ezalatt.

A politikus az elmúlt években "nem riadt vissza" attól sem, hogy a jobboldali radikális Jobbik párt jelszavaival szerezzen támogatást - hangoztatta a cikkíró, aki szerint a roma kisebbség elleni "kirohanásai" az országban helyeslést váltottak ki. Az a kijelentése ugyanakkor, hogy a szomszédos országokban - így Szlovákiában - élő magyar kisebbség sorsáért is illetékesnek érzi magát, némi diplomáciai "botrányt" okozott.

Bírálói szerint Orbánt végső soron mindig is csak a hatalom érdekelte - jegyezte meg portréjában a dpa hírügynökség. Első kormányfői mandátuma idején csakugyan az erőfitogtatás meg a szimbolika dominált: a parlament ellenőrzési jogköreit megnyirbálta, a közmédiumok élére az ő propagandistái kerültek. A 2002-es választások elveszítése után kiadta a jelszót: a haza nem lehet ellenzékben - ám haza alatt csak magát és a Fideszt értette. Létrehozta a polgári körök nevű radikális mozgalmat, hogy ezzel is fokozza a nyomást a baloldali kormányra. Egyes megfigyelők szerint a jobboldali tábor ilyetén radikalizálása alapozta meg a szélsőjobboldali Jobbik párt fölemelkedését.

A nemzet meg a vallás köré fonódó jobboldali populizmusát Orbán idővel bal felé is megnyitotta, hogy azt a reformokkal szembeszegülő szociáldemagógiával bővítse. A baloldali, liberális tábor hanyatlása a kezére játszott, s most minden eddigi kormányfőnél erősebb pozícióba kerül. Ez azonban csöppet sem mérsékli majd választóinak elvárásait - írta a dpa.