Végül csak kifőzték: a vártnál is liberálisabb lett a pálinka-törvény

 A 45 nap múlva  tehát még az idei gyümölcsszezon végén hatályba lépő törvénymódosítás értelmében a magánszemélyek nemcsak bérfőzdében, hanem otthonukban, saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is készíthetnek pálinkát.

A kizárólag saját fogyasztásra szánt, bérfőzött, valamint a magánfőző által előállított pálinka után évente 50 liter mennyiségig nem kell jövedéki adót fizetni.
A magánfőzést csak azoknak kell bejelenteniük a vámhatóságnál, akik 50 liternél többet főznek évente, és a pálinkát értékesítik. A törvény sorai szerint ezt csak a saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás során tehetik meg. A pálinkát ebben az esetben palackozni kell, és el kell látni zárjeggyel.

A törvényhozók liberális hozzáállásról tanúskodik az a tény is, hogy  a korábban kiszivárgott hírekkel ellentétben  a magánfőző desztillálóberendezés beszerzéséhez és használatához nem kell vámhatósági engedélyt kérni. 
 
A pálinkafőzés liberalizációjának ötletgazdája V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt. A vasi politikus folyamatosan tárgyalt és egyeztetett a szakmával. Parlamenti felszólalásában is hangsúlyozta, hogy a héten elfogadott törvénymódosítás határozottan vidékfejlesztési indíttatású, amelynek elvitathatatlan érdeme, hogy eltörölte a vidéki emberek értékteremtő, értékmentő tevékenységét ésszerűtlenül korlátozó szabályokat.

A szocialista honatyáknak egészségügyi, minőségbiztosítási, a házi főzőberendezések kapcsán pedig balesetvédelmi aggályaik voltak. V. Németh Zsolt szerint viszont nincs igazuk azoknak, akik úgy gondolják: az otthoni főzés engedélyezésének mértéktelen alkoholfogyasztás lesz a következménye. Úgy véli, az alkoholizmus elsősorban a kilátástalanságból fakad. A minőségi aggályokat sem érti az államtitkár, mondván: a magyar sem ostobább Európai más népeinél, így nem szabadna feltételezni, hogy alkalmatlan arra, hogy jó pálinkát főzzön. Ami pedig a balesetveszélyt illeti: úgy véli, ideje a jogalkotást a bizalmi elvre helyezni, és szakítani azzal a hagyománnyal, hogy azt feltételezzük: a magánfőző fel akarja magát robbantani vagy meg akarja magát mérgezni.

Birkás István, aki győrvári telephelyén bérfőzést és kereskedelmi főzést is végez, kedvezően fogadta a törvénymódosítást. Főleg a bérfőzés tekintetében optimista. Úgy gondolkodik,  ha ötven liternyi mennyiség alatt nem kell jövedéki adót fizetni a főzetőnek, akkor ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hozott cefréből literenként 500-700 forint közötti összegért jut pálinkához, így feltehetően nem fog otthon kísérletezni. A kereskedelmi főzést illetően Birkás Istvánnak is vannak aggályai, de reméli, hogy az új szabályozás idővel kiforrja magát, és a jövőben is lesz igény a jó nevű főzdékből kikerült jó minőségű pálinkákra.
 

V. Németh Zsolt a Parlamentben azt kérte a tervezetet bíráló szocialista képviselőtársaitól, hogy a házi vagy a bérfőzésben készült pálinkát ne a vodka, konyak, whisky kategóriába sorolják, hanem próbálják a szárított gomba, aszalt gyümölcs, gyógynövény, házi füstölt sonka, tökmagolaj, lekvár közé helyezni. A törvénymódosítás elsődleges célja ugyanis az, hogy újra legyen értelme gondozni a gyümölcsösöket, és ne a fán, vagy a fa alatt rohadjon el a termés.