Belföld

2010.11.08. 11:32

Különadó: Lázár a munkavállalók esetében 3,5 millióra emelné az összeghatárt

A Fidesz frakcióvezetője azt javasolja, emeljék fel a 98 százalékos különadó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. A munkavállalói oldal azt kérte, a felmentési időre se vonatkozzon a különadó.

MTI

A módosítási javaslat a 2005-től számított adóévre vonatkozna - jelentette be Lázár János az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács hétfői ülésén, a fővárosban. Ezzel összefüggésben közölte, erre több más párt is javaslatot tett, és szerinte e visszamenőleges hatály a képviselőtársai és a társadalom többségének támogatását is bírni fogja. Hozzáfűzte, adóügyekben öt év az elévülési idő, és ha a különadót adónak tekintik, akkor ötéves elévüléssel érdemes számolni.
   
A továbbra is kétmillió forintos összeghatárral érintettek közé tartoznak az állami vezetők, a polgármesterek, a jegyzők, a főjegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelőbizottságának tagjai - sorolta kérdésre válaszolva.
   
A 3,5 millió forintos összeghatárral kapcsolatban a politikus megjegyezte, mérlegelés tárgya lehet hosszú távon, hogy az éves átlagbérhez kapcsolódjon az összeghatár kiszámítása.
   
A frakcióvezető bejelentette, azt is kezdeményezi, hogy azokra, akik nyugdíjba vonulnak, ne terjedjen ki a 98 százalékos különadóról szóló jogszabály hatálya.
   
Lázár János közölte, ha javaslata elnyeri az érdekképviseletek támogatását, akkor indítványozza, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága módosító javaslatként még hétfőn terjessze azt a parlament elé.
   
Hozzáfűzte, az állami cégekben érdekelt szakszervezeteknek azt tudja felajánlani, hogy a következő hetekben - a költségvetési vitával párhuzamosan - kész leülni velük tárgyalni, és kormánypárti frakcióvezetőként minden befolyását latba veti, hogy az állami cégek bérrendezési és bérezési struktúráját áttekintsék, szerinte ugyanis anomáliák vannak az egyes cégek között.
  
További problémának nevezte, hogy az elmúlt években több olyan oktatási, szociális és egészségügyi intézmény jött létre újonnan, amelyeket kiszerveztek az állam világából. "Az állam akkor jár el méltányosan, hogy ha ezek adott esetben újra állami érdekkörbe kerülhetnek más megoldás hiányában" - mondta, példaként említve a nem működő kórházi gazdasági társaságok dolgozóinak sorsát. Ha ilyen intézmények visszakerülnek az állam fenntartása alá, akkor a dolgozóikra vonatkozó "védőszabályokat" újra kell gondolni - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy akár tízezres nagyságrendű munkavállalói körről is szó lehet.
   
A bejelentések előtt a képviselőcsoport vezetője emlékeztetett, az áprilisi parlamenti választás kampányában a Fidesz és szövetségesei megígérték, ha nyernek, akkor a pofátlanul kifizetett, jó erkölcsbe ütköző, ízléstelen mértékű végkielégítéseket visszaszerzik. Erre a választási ígéretre hárommillió ember adta a szavazatát - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy egy országban a demokráciát nem gyengíti, hanem erősíti a választási ígéret betartása. Megjegyezte, a társadalom és az érdekképviseletek véleményének figyelembe vétele szerinte nem szégyen, hanem erény.
   
A különadóval kapcsolatos vitát a politikus az elmúlt húsz év egyik legfontosabb vitájának nevezte.
   
Lázár János felszólalása után tárgyalási szünetet kértek az érdekképviseletek, hogy megvitassák a frakcióvezető frissen bejelentett javaslatait.
   
A tanácskozást folytatva az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala nevében Fehér József közölte, álláspontjuk szerint a szabadságmegváltás mellett a felmentési időre járó juttatásoknak is ki kellene kerülniük a 98 százalékos különadó hatálya alól. Az oldal az öt évre visszamenőleges hatályt elutasította. Változatlanul maradtak kérdések, fenntartások - jelentette ki Fehér József Lázár János bejelentése után.
   
Hozzátette ugyanakkor, azt az elhatározást egyöntetűen támogatják, hogy azokra, akik nyugdíjba vonulnak, ne terjedjen ki a különadóról szóló jogszabály hatálya.
   
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője azt mondta, a bejelentett változások nem oldják meg az alkotmányossági problémát, az összeghatárt pedig - végszámtól függetlenül - alkotmányellenesnek, megbélyegzőnek, diszkriminatívnak tartják.
   
Gaskó István, a Liga elnöke azt indítványozta, hogy a különadó kérdését tárgyalják meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is.
   
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmentési időre járó juttatásoknak ki kellene kerülniük a különadó hatálya alól.
   
A Fidesz frakcióvezetője azt ígérte, megfontolja az érdekképviseletek jelzéseit.
   
Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács önkormányzati oldala támogatta a különadóról szóló törvényjavaslatot a módosítani javasolt formában.
   
A tanács ülését követően Lázár János Schmitt Pál államfővel találkozik, akit tájékoztat a különadó és az alkotmánymódosítás ügyében. Ezután összeül a Fidesz-KDNP-frakciószövetség.
   
Délután a kormánypárti képviselőcsoport vezetője részt vesz a parlament alkotmányügyi bizottságának tanácskozásán, ahol egyebek mellett téma lesz az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, Lázár János által jegyzett alkotmánymódosítási javaslat "finomítása".

OLDALTÖRÉS: Jövő kedden lehet zárószavazás Lázár javaslatairól

Jövő kedden lehet zárószavazás Lázár javaslatairól

Jövő kedden lehet zárószavazás Lázár javaslatairól

Jövő kedden lehet zárószavazás Lázár javaslatairól

Jövő hét kedden lehet a zárószavazása a Fidesz frakcióvezetője által benyújtott törvényjavaslatoknak, amelyek a 98 százalékos különadóval, valamint az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörével kapcsolatosak.

Ezt Lázár János mondta újságíróknak a Fidesz-KDNP hétfői frakcióülése előtt az Országházban. Szavai szerint ha a javaslataihoz érkeznek bizottsági módosító indítványok - ami szinte biztos -, akkor jövő hét kedden lehet az előterjesztéseinek zárószavazása a parlamentben.
   
A Fidesz frakcióvezetőjének jelenleg három olyan javaslata van a Ház előtt, amelyet azután nyújtott be, hogy az Ab megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló jogszabályt.
   
A politikus egyrészt ismét benyújtotta - gyakorlatilag változatlanul - a különadóval kapcsolatos javaslatát, másrészt kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását is azért, hogy a népszavazási tilalom alá eső kérdések kerüljenek ki az Ab hatásköréből.
   
A 98 százalékos különadót érintően ugyanakkor a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette: azt javasolja, emeljék fel az adó összeghatárát 3,5 millió forintra, amelybe a szabadságmegváltás nem tartozna bele. Az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében azonban megmaradna a különadó 2 millió forintos összeghatára a szabadságmegváltással együtt. A különadót öt évre visszamenőleg kellene megfizetni. A módosítási javaslatot várhatóan még hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottsága fogja benyújtani.
   
Az alkotmánymódosítással összefüggésben pedig a parlament alkotmányügyi bizottsága nyújt majd be módosító javaslatot, amellyel - a testület elnökének korábbi nyilatkozata szerint - finomodhat az eredeti indítvány.

 

OLDALTÖRÉS: FAZ-írás a magyar alkotmánymódosításról


FAZ-írás a magyar alkotmánymódosításról


FAZ-írás a magyar alkotmánymódosításról


FAZ-írás a magyar alkotmánymódosításról

"Csapás az alkotmánybíróságra" címmel közölt hétfőn bécsi keltezésű írást a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar kormány által kezdeményezett alkotmánymódosításról.

Reinhard Olt tudósító beszámolt a végkielégítéseket drasztikusan megadóztató, a lakosság körében népszerű törvényről, amelyet azonban az alkotmánybíróság október végén egyhangúlag elutasított. A parlamentben kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok ezt követően olyan indítványt terjesztettek a Ház elé, amely a jövőben kizárná az alkotmánybíróság beleszólását hasonló jogszabályokba.
   
A vitatott törvény, amely a lakosság 90 százalékának helyeslésével találkozik, elsősorban az állami és önkormányzati cégektől távozó tisztviselők hatalmas végkielégítései ellen irányult - írta a német konzervatív újság tudósítója. - Csakhogy megszövegezésekor a kormány nem vette tekintetbe azoknak a tanároknak, tisztviselőknek vagy ápolónőknek az érdekeit, akiknek több évtizedes munka után járna a 2 millió forintos összeghatárt meghaladó végkielégítés, amelyre csekélyke nyugdíjuk miatt igencsak rászorulnak. Közülük került ki az a mintegy 90 személy, aki panasszal fordult az alkotmánybírósághoz.
   
A testület ugyan nem találta alkotmányba ütközőnek a jogszabályt, ám kifogásolta, hogy az nem határozza meg egyértelműen: a különadó hatálya alá eső jövedelmek közül melyek minősülnek "erkölcstelennek".
   
Az utólag beillesztett definícióval megfejelt törvénytervezetet a kormánypárti frakciók újból a parlament elé terjesztették, ami aligha okozott volna izgalmat Budapesten - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. - Csakhogy Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője egyben nyilvánosságra hozta az alkotmány módosításának a tervezetét is. "Ez pedig még jóindulatú értelmezés mellett is oly mértékben korlátozhatja a legfőbb bírói testületet, hogy az aláássa a hatalmi ágak megosztásnak elvét" - zárta írását a német újság bécsi tudósítója.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!