Magánnyugdíj-pénztárak: viszi a kasszát az állam, döntés decemberben

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul és népszavazást kezdeményez, az LMP "útszéli zsarolásról" beszél, a Jobbik pedig - bár a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával egyetért - aggályosnak tartja a kabinet megoldását. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott közlése szerint a kormány által szorgalmazott új nyugdíjszabályokról december 13-án dönt az Országgyűlés. Nagy Anna kormányszóvivő csütörtökön azt is bejelentette, hogy januártól 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak.

A szerdán ismertetett új nyugdíjszabályokat pénteken két törvényjavaslatban terjeszti a kormány a parlament elé, a magán-nyugdíjpénztári tagoknak így 45 napjuk marad, hogy válasszanak a magán és az állami rendszer közül - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott csütörtökön. A parlament december 13-án szavaz a törvényekről.
   
Selmeczi Gabriella arról is tájékoztatott, hogy az indítvány a 24 százalékos munkáltatói járulékot adóvá alakítja, s aki magánpénztár tagja marad, erről a befizetésről "lemond", így csak a saját 10 százalékos befizetése után jut nyugdíjhoz.
   
Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul és népszavazást kezdeményez a kormány szerdai, a magán-nyugdíjpénztári tagokat érintő "zsaroló" kezdeményezése miatt - mondta Mesterházy Attila pártelnök sajtótájékoztatóján, amelyen a nemzetgazdasági miniszter lemondását is követelte.
   
Szavai szerint a Matolcsy György által bejelentettek "maffiamódszernek" minősülnek. Az állampolgárok úgy választhatnak két lehetőség közül, hogy az egyikről előre tudják, elvesztik nyugdíjukat, ha amellett döntenek. Ez nem a szabad választás lehetősége, "ez cinizmus, zsarolás" - fejtette ki Mesterházy Attila.
   
A szocialista pártelnök szerint a kormány tervezett intézkedései legalább hat ponton sértik az alkotmányt, a többi között a tulajdonhoz való jogot, mivel az Ab egy korábbi döntése alapján a munkáltató által fizetett nyugdíjjárulék a munkavállaló magántulajdonát képezi. Kiemelte: pertársaságot kívánnak létrehozni, amelyben a magyar államot perelik be a kormány döntése miatt.
   
A Jobbik üdvözölte a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételét, az egyéni számlavezetés megszüntetésével azonban nem ért egyet.
   
Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón leszögezte: a kormány "kimondta a halálos ítéletet" a magánnyugdíjpénztárakra, ezzel "az államosítás lezárt kérdésnek tekinthető". Mint mondta, a magánpénztári tagokat olyan brutális hátrányba hoznák, hogy józan ésszel senki sem maradhat ott.
   
A Jobbik nem szüntetné meg az egyéni számlavezetést lehetővé tevő tőkefedezeti második pillért, hanem állami kézbe helyezné. Hegedűs Tamás hozzátette: bár a kabinet az egyéni számlavezetés megőrzéséről beszél, ez a tervezett rendszerben megvalósíthatatlan, a számlákon felhalmozódott pénz "bekerül a közösbe".
   
Kitért arra is, hogy a "visszaállamosítással" az állam lényegében hitelt vesz fel a korábbi magánpénztártagoktól, a befolyó összeget pedig részben folyó kiadásokra költi, ami fenntarthatatlan, komoly veszélyt jelent a jövőre.
   
Az LMP szerint "útszéli zsarolás" volt a nemzetgazdasági miniszter magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szerdai bejelentése - mondta csütörtökön Schiffer András.
   
Az ellenzéki párt frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy az LMP kritikusan áll a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerhez. Ugyanakkor egy már létező rendszernek így nekimenni rendkívül költséges, másrészt egy jogállamban "rendkívül abszurd" - fogalmazott.
   
Schiffer András hiteltelennek és "blöffszerűnek" nevezte azt a kormányzati közlést, amely szerint az állami rendszerben be fogják vezetni az egyéni számlavezetést. Hogyan képzelik az egyéni számlás rendszer létrehozását, ha "az átirányított pénzek húsz százalékát már elköltötték"? - tette fel a kérdést.
   
Szóba került a magánnyugdíjak ügye a magyar és a görög külügyminiszter megbeszélését követő sajtótájékoztatón is. Martonyi János megjegyezte: különösen fontosnak tartja, hogy az Európai Unió részéről érvényesüljön az egyenlő elbánás elve, és ne érje hátrány Magyarországot egy korábban félresikerült reform korrekciója miatt.
   
Nincs szó együttműködésről, a kormány tartja magát ahhoz, hogy megszünteti a magánnyugdíjpénztárakat - ezt mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, miután a szövetség csütörtökön tárgyalt Matolcsy Györggyel. A pénztárak akkor látnák korrektnek a magánnyugdíjpénztárak megszüntetését, ha a helyükbe lépő önkéntes pénztárak a munkavállalók befizetései mellett megkapnák a munkaadók 24 százalékos befizetését is - tette hozzá.
   
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig dönteniük kell, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, ezután önkéntes magán-nyugdíjpénztári rendszerben. Aki az utóbbi mellett dönt, és erről nyilatkozik, a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik, vagyis elveszítik állami nyugdíjjogosultságát a nyugdíjkorhatárig hátralévő időre.
   
Azok, akik infláció fölötti megtakarítást visznek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, az infláció fölötti részt kézhez kaphatják, vagy elhelyezhetik az önkéntes nyugdíjszámlájukon. Azok a korábbi magánpénztártagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, az infláció erejéig jóváírásban részesülnek.