Gyorsítaná a kormány a bírósági eljárásokat

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter benyújtotta a parlamentnek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvények módosításáról szóló, 185 paragrafusból álló javaslatát.
   
Az előterjesztés indoklása szerint az egyik legfontosabb elvárás az igazságszolgáltatással szemben, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek hasonló ügyeiben az ország bármely pontján azonos döntés szülessen, hozzávetőleg azonos és ésszerű idő alatt. A kormány célja ezért, hogy már rövid távon eredményt hozó lépéseket tegyen a bíróságok hatékony működésére és az eljárások gyorsítására.
   
Ennek érdekében úgy módosítanák a büntetőeljárási törvényt, hogy a védők távollétükben kötelesek legyenek gondoskodni helyettesítésükről, ellenkező esetben szankcióra számíthatnának. Az előterjesztő szerint a védők így nagyobb arányban jelennek majd meg a tárgyalásokon, és visszaeshet az eljárásokat taktikai okból elhúzó esetek száma.
   
Az indítvány megengedné, hogy a bíróság - fiatalkorúak kivételével - a szabályszerűen megidézett vádlott távollétében is lefolytathassa az eljárást és határozatot hozzon, ha a vádlott nem kíván részt venni a tárgyaláson. A tárgyalásmellőzés lehetőségét kiterjesztenék az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekményekre.
   
A javaslat indoklása kitér arra, hogy a büntetőeljárásokat főként az első fokon elhúzódó perek lassítják, ezért szükséges az eljárásban részt vevők jogait ténylegesen nem szolgáló szabályok megváltoztatása.
   
A polgári perrendtartás módosításának legfontosabb eleme, hogy kötelező jogi képviselet esetében szigorú határidőkhöz kötnék a keresetváltoztatás, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztését.
   
A javaslat pályaalkalmassági vizsgálat bevezetésével szigorítaná a bírósági vezetők kinevezésének feltételeit.
   
A bírók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítása újraszabályozná a pályaalkalmassági vizsgálat szabályait, így a kinevezés előtt állást kellene foglalni abban a kérdésben, hogy a jelöltet a személyiségjegyei alkalmassá teszik-e a bírói munka elvégzésére. A vizsgált kompetenciák közé tartozna a döntési képesség mellett a határozottság, az előrelátás, a tárgyilagosság, és figyelembe kellene venni a jelöltek igényességét, kreativitását és "integritását" is.
   
A közigazgatási és igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat emellett a bírák rendszeres, ötéves ciklusokra bontott kötelező képzését írná elő, illetve megújítaná az értékelésükre kidolgozott rendszert. A jelenleg működő fegyelmi bíróságokat szolgálati bíróságok váltanák fel.
   
A kormány tizennégyre bővítené a bírák esetében jelenleg alkalmazott tíz fizetési fokozatot: az emelkedő juttatásokkal a hosszú szolgálati idővel rendelkező bírák anyagi ösztönzését kívánják elérni.
   
A javaslat alapján változatlanul az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látná el a bíróságok központi igazgatását, ugyanakkor az OIT kiemelt feladata lenne a bírák munkaterhét mérő rendszer kialakítása, és ennek alapján a bírói létszám évenkénti meghatározása. A rendszer az ügyek száma mellett azok nehézségét is figyelembe venné.
   
A kormány módosítaná az OIT összetételét. A testület tagja lenne az igazságügyi mellett a költségvetésért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter is, miközben a választott bírók száma nyolcra csökkenne a testületben.
   
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló jogszabály módosításával az indítvány újraszabályozná a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárásait. Az indoklás szerint gondot okoz, hogy a jogegységi eljárások jelentős késéssel követik a jogalkalmazási problémákat, így nem járulnak hozzá az alsóbb szintű bíróságok egységes jogalkalmazásának megteremtéséhez. A változások között szerepel, hogy az ítélőtáblák elnökeivel bővítenék a jogegységi eljárás indítványozására jogosultak körét.
   
A Legfelsőbb Bíróságon a joggyakorlatot elemző csoportok működnének; tevékenységüket évente előre meghatározott tárgykörökben végeznék.
   
A törvényjavaslat az egységes bírói szervezetbe integrálná az ítélőtáblákat, valamint beemelné a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénybe azt az alkotmányban szereplő szabályt, hogy a helyi bíróságon egyes ügyekben bírósági titkár is eljárhat.
   
A kormány egy további, a bíróságok területi illetékességének szabályait rendező törvényjavaslatot is benyújtott. Ez kimondja, hogy 2011. március 1-jétől a kiegyenlített terhelés érdekében a Győri Ítélőtáblához tartozó Zala megye átkerül a Pécsi Ítélőtábla illetékessége alá.