Törvényhozás: költségvetés, agrárium, NKA, tartalékos haderő

A kormány által is támogatott módosító indítvány-csomagot 255 igen és 101 nem szavazat mellett fogadta el a Ház. (Ezeket Fidesz és az KDNP mellett egy jobbikos, Zagyva György Gyula is megszavazta; az ellenzéki frakciók nemmel voksoltak.)
   
Egy, a kormány által nem támogatott indítványt is megszavaztak: a számvevőszéki és költségvetési bizottság azt kezdeményezte, hogy az Országgyűlés engedje el az MTV a központi költségvetéssel szemben, 2011. január 1. napján fennálló adó-, illeték-, valamint járuléktartozását. Ezt a javaslatot 236-an támogatták (196 fideszes, 36 KDNP-s, egy jobbikos, egy LMP-s, és két független), 116-an pedig elutasították (a 21 fideszes mellett 42 MSZP-s, 41 jobbikos és 12 LMP-s.)
   
A kormány által támogatott csomag része volt az Rogán Antal (Fidesz) által benyújtott módosító indítvány is, amely a Költségvetési Tanács (KT) titkársága jövő évre eredetileg tervezett 835,5 millió, majd végül az első körös módosító indítványok elfogadása után megmaradt 10 millió forintját is átcsoportosította az Országgyűlés Hivatalának.
   
Rogán Antal azt is javasolta - és a csomag részeként el is fogadták -, hogy a céltartalék terhére "fedezzék a Költségvetési Tanács Titkárságának megszűntetésével elért valós létszámcsökkenésekkel kapcsolatos személyi kifizetéseket".
   
(Az Országgyűlés múlt hétfőn fogadta el a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt, amellyel rögzítették: megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal. Az új szabályok szerint a KT a Magyar Nemzeti Bank elnökéből, az Állami Számvevőszék elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll, titkárság nélkül.)
   
A támogatott sorban volt az a - Kósa Lajos, Riz Levente, Habis László Kovács Zoltán - által kezdeményezett indítvány is, amely 25-ről 30 százalékra emeli közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel önkormányzatot illető részét. Ezt a javaslatot teljes konszenzussal, 354 igen szavazat mellett fogadták el.
   
Elfogadták azt az számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványt is, amely a tervezetthez képest csökkenti a jövő évi büdzsében a 2012-es költségvetési belső tételek hiányát és duplájára emeli a 2013-as elsődleges egyenlegcélt: a 2012-es belső tételek hiányát legfeljebb 5.356,090 milliárd forintról 4.940,450 milliárdra csökkenten; 2013-ban az elsődleges egyenlegcél pedig 245,593 milliárd forintról 499,629 milliárdra nő.
   
Az Országgyűlés fejezetén belüli átcsoportosítással a büdzsé tervezetében eredetileg a közmédiumok működésére betervezett, mintegy 29 milliárd forintot a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alaphoz helyezték át.
   
A költségvetési törvény szövegébe pedig bekerült az addig csak az indoklásban szereplő passzus: jövőre bruttó 200 ezer forintban maximálják a költségvetési dolgozók éves cafetéria-keretét.
   
Nem szavaztak viszont a Latorczai János (KDNP) által beterjesztett azon indítványról, amely 500 millió forinttal csökkentett volna a jövő évre, a terhességmegszakítások támogatására a Nemzeti Erő forrás Minisztériumnál elkülönített keretből a fogyatékosokat segítő program keretösszegét; az előterjesztő visszavonta a javaslatát.

OLDALTÖRÉS: Agrártörvények módosításáról döntött a Ház

Agrártörvények módosításáról döntött a Ház

Az Országgyűlés hétfőn este elfogadta a Font Sándor (Fidesz) által benyújtott egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek többek között az a célja, hogy a kereskedelmi szektorban megakadályozza a válságadó beszállítókra történő áthárítását.

A Ház 305 igen, 3 nem, 39 tartózkodó szavazattal fogadta el a törvényjavaslatot.
   
Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtt hétfőn rámutatott: a törvényre azért van szükség, mert a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény tavalyi elfogadása óta kiderült: a jogszabály pontatlansága, illetve hiányossága miatt nem érte el azt a célt, amelyet a törvényalkotó szeretett volna. A jogszabály-módosítást az is indokolja, hogy megakadályozzák a kereskedelemre kirótt válságadó esetleges továbbhárítását az élelmiszeripari beszállítókra - tette hozzá.
   
A törvény pontosítja a beszállító, és a tisztességtelen forgalmazói magatartás fogalmát. Az indoklás szerint a logisztikai díj vagy hozzájárulás, és a fix bónusz is a tiltott magatartások közé kerül, az akciós értékesítésnél pedig egyértelműen meghatározzák, hogy a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével.
   
Egyértelműsíti a törvény azt is, hogy a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a leszállítástól kell számítani, és pontos szabályokat határoz meg a felek együttműködése vonatkozásában az akciók végén történő elszámolás esetére. Eszerint a feleknek az akciós időszak lezárultával el kell számolniuk egymással: amennyiben a kereskedő nem adta el valamennyi akciósan szállított terméket, a különbözetet nem akciós áron kell megfizetnie a beszállítónak. Ha pedig többet adott el az adott termékből, mint amennyit a beszállító akciósan szállított - és a felek közti szerződéses jogviszony erről kifejezetten így rendelkezik - a beszállítónak kell a termékkülönbözetre nézve alacsonyabb szállítási árat számláznia.
   
A rendelkezés egyértelműsíti továbbá, hogy a számlakompenzációt tizenöt napon belül jelezni kell a beszállító felé, a beszállító számlakiállítása nem köthető az átvételen felül további feltételhez, így például teljesítésigazoláshoz. Ha a kereskedő hibás számlát kapott, azt öt napon belül jeleznie kell a beszállítónak.
   
Kiterjesztik a beszállító fogalmát is, az indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a kereskedelmi gyakorlatban számos termelő vagy feldolgozó vállalkozás olyan, saját tulajdonban vagy irányítás alatt álló "kereskedőház"-on keresztül végzi a termék forgalmazását, amelyekre vonatkozóan indokolt a törvény védelmének kiterjesztése.
   
A javaslatok 2011. február elsejétől lépnének életbe, és  a hatályba lépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell őket alkalmazni.
   
A törvény módosítja a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvényt is. Az eddigi szabályok szerint ha a gazda rendelkezik szőlő-újratelepítési joggal, de nem kért telepítési engedélyt a telepítés megkezdése előtt, a hatóságnak a jogsértés kapcsán csak a telepített szőlő kivágásának elrendelésére volt lehetősége. A közérdek azonban amellett szól, hogy a kivágás helyett alternatív szankcióval, például bírsággal illesse a hatóság a jogsértőt, hogy a már telepített szőlő ne vesszen kárba.
   
A törvénnyel a "munkahelyteremtési célzatú" erdészeti munkálatok is a beruházások fogalomkörébe tartoznak, ezzel közösségi támogatás biztosítható a célra. A Nemzeti Földalap (NFA) kapcsán pedig a vagyonnyilvántartási szabályokat és ehhez kapcsolódva a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat is pontosítja a törvény.

OLDALTÖRÉS: Módosult a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény

Módosult a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény

Módosult a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény

Módosult a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény

Nem vonhatna el a költségvetés a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bevételeiből és év végi maradványaiból, s a jövőben műemléki védettségű társasházak is pályázhatnak a Nemzeti Kulturális Alaphoz, annak a törvényjavaslatnak megfelelően, amelyet 248 igen, 2 nem és 76 tartózkodó szavazattal fogadott el az Országgyűlés.

A parlament döntött arról is, hogy az államfőtől kéri a törvény sürgős kihirdetését.
   
Az 1993-óta hatályban lévő, ám többször módosított törvény módosításának legfőbb indokaként az előterjesztő L. Simon László (Fidesz) azt jelölte meg, hogy az állami pénzekből nyújtott támogatások átláthatóságára vonatkozóan 2008-ban hatályba lépett egy törvény amely teljes körűen szabályozza a pályázatok benyújtásával és a döntéshozatallal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek fényében azok az NKA törvényében meglévő ugyanezen tárgykörre vonatkozó korábbi rendelkezések elavulttá váltak, számos esetben pedig a két jogszabály eltérő rendelkezései miatt zavart okoznak.
   
Alapvető elvi kérdés, hogy a kultúra támogatásában szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap forrásaihoz bárki megfelelő pályázat esetén hozzájuthasson - emelte ki. Mint írta: ennek azonban jelenleg ellentmond az, hogy a társasház, miután jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, és e szervezeti forma nem szerepel a törvényben, nem igényelhet az alapból támogatást, pedig jogos igény, hogy például a műemléki védettségű társasházak örökségvédelmi forrásokra pályázhassanak.
   
Az alap bevételei felhasználásának ellentmondásosságát igyekszik megszüntetni az a javaslat, hogy az alap előző évi maradványa a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető legyen az előző évi kötelezettségvállalások fedezetére . A módosítás lehetővé tenné az alap biztonságosabb működését, amit az Állami Számvevőszék a 2010. évi tervezés ellenőrzése során úgy fogalmazott meg: az alap működését gátolja, hogy nem használhatja fel az előirányzat- maradványát.
   
Mindezeken túl további pontosítást, illetve a működés gördülékenységét biztosító rendelkezés kapott helyet a javaslatban.

OLDALTÖRÉS: Az alkotmányban rögzítik az NMHH-elnök rendeletalkotási jogát

Az alkotmányban rögzítik az NMHH-elnök rendeletalkotási jogát

Az alkotmányban rögzítik az NMHH-elnök rendeletalkotási jogát

Az alkotmányban rögzítik az NMHH-elnök rendeletalkotási jogát

Az alkotmányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát. A fideszes Rogán Antal erről szóló javaslata a Fidesz-frakció kérésére név szerinti szavazás során, az MTI összegzése szerint megkapta a szükséges számú voksot.

Az előterjesztés elfogadásához az összes képviselő kétharmadának, azaz legalább 257 képviselőnek az igen szavazatára volt szükség. A név szerinti szavazás pontos eredményét hétfő késő este ismerteti majd az ülés levezető elnöke.
   
Az indítványt a kormány nem támogatta, a Fidesz-frakció ugyanakkor kötelező szavazást rendelt el a képviselőcsoport tagjai számára, és a kereszténydemokraták is igennel voksoltak.
   
A javaslatra csak a Fidesz és a KDNP szavazott igennel.
   
Rogán Antal javaslata értelmében az alkotmány 2011. január 2-tól hatályos szövege szerint "jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete".
   
A képviselő emellett új fejezettel egészítette ki az alaptörvényt, amely ezentúl tartalmazza, hogy az NMHH a Magyar Köztársaság elektronikus hírközlési piacát felügyelő és ellenőrző szerve, és felelős e piac zavartalan működéséért. A hatóság elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek, elnöke pedig törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
   
Rogán Antal korábban azt mondta: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének alkotmányban rögzített rendeletalkotási joga nem a média szabályozásáról szólna, hanem "egyszerűen díjakról", például a frekvenciadíjról.
   
Múlt szerdán derült ki, hogy a Rogán Antal jegyezte alkotmánymódosítási javaslatot a kormány nem támogatja - ezt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter már a kormány ülése előtt borítékolta az MTI-nek. A tárcavezető akkor azt közölte: az alkotmánymódosítási javaslat nem volt egyeztetve a kormánnyal. Navracsics Tibor hétfőn a parlamentben, a név szerinti voksolás során - ahogyan az összes jelenlévő kormánypárti képviselő - végül megszavazta a javaslatot, amit taps fogadott.
   
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfő reggel az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: csodálkozik, hogy vita generálódott Rogán Antal javaslatáról. Nincs szó személyi ügyről - jelentette ki. Akkor úgy vélekedett, a frakcióülésen gyorsan el lehet majd dönteni a kérdést, az ugyanis a képviselőcsoport szempontjából "nem meghatározó jelentőségű".
   
A Fidesz-frakció az ülésen végül támogatta is a javaslatot, Lázár János megfogalmazása szerint "rövid polémia" után.
   
Lázár János azt mondta, azért volt rövid a vita, mert a kormány jelenlévő képviselője, Navracsics Tibor bejelentette, a kabinet is szándékozik rendeletalkotási jogkört adni a médiahatóságnak, csak nem most, hanem májusban. A frakció tehát csak időbeli döntést hozott, amely szerint nem májusban, hanem most, januárban kap rendeletalkotási jogkört a médiahatóság elnöke - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Új tartalékos haderő jön létre

Új tartalékos haderő jön létre

Új tartalékos haderő jön létre

Új tartalékos haderő jön létre

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Honvédség új tartalékos rendszerét kialakító törvénymódosítást; a változtatás önkéntes jelentkezés alapján teszi lehetővé műveleti és védelmi tartalékosok toborzását, illetve meghatározza a rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet esetén behívható személyek körét.

A Ház a kormánypárti és a jobbikosok képviselők szavazatával hagyta jóvá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló, illetve az azzal összefüggő törvények módosítását. Az MSZP és az LMP frakciója nemmel voksolt. A honatyák ezután a honvédség létszámáról szóló országgyűlési határozatot is módosították, így a jövőben összesen 8 ezer önkéntes tölthet be tartalékos státuszt.
   
A honvédség új tartalékos rendszere két pillérre épül. Az önkéntesség alapján szervezett védelmi és műveleti tartalék feladata a hadkiegészítés zavartalanságának biztosítása, míg a kiképzett tartalékosok - a potenciálisan hadkötelesként nyilvántartott személyekhez hasonlóan - csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthetnek tényleges katonai szolgálatot.
   
Az önkéntes rendszeren belül a műveleti tartalékosnak jelentkezők rendelkezésre állási díj ellenében vállalják, hogy behívásukat követően tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. A védelmi tartalékos ugyanakkor katonai esküjét követően határozatlan idejű szerződésben vállalja, hogy közreműködik a honvédség feladatainak; díjazásra abban az esetben jogosult, amennyiben békeidőben nem a szerződésében meghatározott alapfeladat ellátását követelik meg tőle.
   
A törvény kimondja még, hogy az önkéntes tartalékos a honvédség érdekében végzett tevékenysége során a rendelkezésre állás időszakában is egyenruhát viselhet, ezzel is kifejezve a honvédséghez tartozását.
   
Az Országgyűlés meghatározta továbbá, hogy a kiképzett tartalékosok állományába a korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített férfiak tartozhatnak, akiknek hadkötelezettsége a hivatásos katonai szolgálat felső korhatáráig áll fenn.
   
A jogszabály tartalmazza, hogy a honvéd tisztjelöltek kiképzésére létrejön a Ludovika Zászlóalj, amely a jövőben az általános szabályok szerint tarthat fenn haditechnikai eszközöket és anyagokat a kiképzés gyakorlati részének biztosításához.
   
A törvénymódosítás a fentiek mellett a honvédség feladatkörébe utalja a "magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye", a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzését is.