Belföld

2011.03.25. 10:52

Növekedés kockázattal

Háromszázalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2011-re Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki a héten a PLT gazdasági fórumán tartott előadást.

Nagy Ildikó

- Ha nem akadályozzák, szinte magától is növekszik a gazdaság – e szavakkal kezdte előadását Palócz Éva, a Kopint- Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója, aki a magyar gazdaság kilátásairól beszélt. Mint azt hallhattuk, 2011 elején a fő szempont a gazdasági növekedés ütemének növelése. Ehhez elengedhetetlen a fiskális „feszültségek” kezelése, a fenntarthatóan alacsony államháztartási hiány feltételeinek megteremtése. A beruházási ráta emelkedése érdekében a külföldi befektetők számára kedvező beruházási klímát kell teremteni, és a kiszámítható gazdaságpolitikai környezet is elengedhetetlen feltétel.

VESZTES
 Magyarország a 2000-es évek második felének legnagyobb vesztese - jelentette ki a vezérigazgató. Az új évezred első éveiben a leggyorsabb növekedést produkáló Magyarország 2005 és 2006 tájékán maradt le. És míg például a szlovák gazdaság rakéta módjára fejlődött, Magyarország az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott tíz ország között az utolsó helyet „vívta ki” magának.

 

Magyarország - az Európai Unió országai közül egyedüliként - éppen a 2007 és 2009 közötti időszakban javította államháztartási pozícióját. Emögött persze az áll, hogy Magyarország már a gazdasági válság előtt jelentős deficitet halmozott fel. Ez részben a 2006 előtti fiskális „felelőtlenséggel”, majd az azt követő hibás kiigazítással magyarázható, hallhattuk. Magyarország válság alatti fiskális politikája egyébként nemcsak a közép-kelet-európai országok, hanem az Európai Unió összes tagországának magatartásától eltért. A magyar fiskális konszolidáció ugyanis nem a válsággal kezdődött, hanem már azt megelőzően, hiszen Magyarország a válság előtt folyamatosan magas költségvetési hiányt halmozott fel, és az államadósság-állománya is gyorsan növekedett. A 2006 évi, a GDP 9,4 százalékát kitevő rekord államháztartási hiányt 2007-ben és 2008-bansikerült leszorítani 5, illetve 3 százalékra, ami már ekkor a gazdasági növekedés megtorpanásával járt együtt. A megtett konszolidációs lépések azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az ország a válság legnehezebb időszakában fenn tudja tartani külső finanszírozhatóságát, így 2008 őszén az IMF-től és az Európai Uniótól 20 milliárd eurós pénzügyi támogatást kellett kérnie. A kölcsön fejében Magyarország a hiány csökkentését vállalta. Ez természetesen fájó intézkedésekkel járt: előbb csökkentették, majd szinte teljesen megszüntették a közalkalmazottak pluszilletményeit, visszavették a 13. havi nyugdíj megmaradt részét, és csökkentették az állami kiadásokat.

- Akkor kellett súlyos megszorításokkal élni, amikor ez különösen fájt - kommentálta a történteket Palócz Éva. Az Európai Unió 27 tagországában a GDP-arányos államadósság 80 százalékra tehető, egyes elemzők véleménye szerint ez az évtized végére akár a 120 százalékot is elérheti, ami viszont már finanszírozhatatlan. Magyarország 2010-ben 1,2 százalékos gazdasági növekedést produkált. Palócz Éva megjegyezte: a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet - egyedüliként - is ezt prognosztizálta.


OPTIMIZMUS
Az intézet az idei évre a GDP háromszázalékos bővülésével számol - igaz, Palócz Éva megjegyezte: szíve szerint ő maga 2,5 százalékot mondana -, a növekedési kilátásokat azonban több, lefelé mutató kockázati tényező is ronthatja. Ez utóbbiak okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a kormány még nem fogott hozzá a stabilitás zálogát jelentő kiadáscsökkentő programhoz. Ami pedig a három százalékot illeti, az optimista variáció elsősorban a Palócz Éva bevezető mondatában említett, a magyar gazdaságban is tetten érhető, egészséges „visszaépítő” mechanizmussal magyarázható. Optimizmusra adhat okot továbbá a kínai, illetve a német gazdaság erősödése is, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a német gazdaság elsősorban a kínaitól, a magyar gazdaság pedig a némettől függ. A kutatóintézet vezérigazgatója megjegyezte azt is, hogy a tavalyi eredmény elsősorban az export viszonylag gyors növekedésének köszönhető, anélkül ugyanis jelentősen visszaestek volna a magyar gazdaság mutatói. Ami pedig az egyes ágazatok kilátásait illeti: a mezőgazdaság esetében némi növekedésre számítanak az elemzők. Nem úgy az eddig is jelentős veszteséget elkönyvelő építőipar tekintetében, amelynek az idei évben sem rózsásak a kilátásai, hiszen a szakemberek – még a legoptimistábbak is – további 4 százalékos csökkenést prognosztizálnak.

 

ÁTTÖRÉS
Az idei év a lakossági megtakarítások tekintetében hozhat igazi áttörést, hallhattuk Palócz Évától. Ennek egyik okaként az adóváltozásokat említette, amelyeknek köszönhetően hozzávetőlegesen 400 milliárd forintnyi pluszjövedelem marad a magyar lakosságnál. A másik magyarázat az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára kifizetendő reálhozam, amelynek összegét 300 milliárd forintra becsülik. A vezérigazgató szerint nehéz megjósolni, hogy ezt, illetve a beígért béremelésekből keletkező többletjövedelmet mire fordítják majd a háztartásokban: fogyasztásra vagy a megtakarítások növelésére. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet a Pannon Lapok Társasága által rendezett gazdasági fórum után két nappal - szerdán -  hozta nyilvánosságra idei első konjunktúrajelentését. Az ebben szereplő megállapítások természetesen összhangban vannak a Palócz Éva által Szombathelyen elmondottakkal. Ami pedig a konkrétumokat illeti, a Kopint- Tárki 2011-ben a 3 százalékos GDP-növekedés mellett 3,9 százalékos inflációval számol. A munkanélküliségi rátát 11 százalékosra prognosztizálják, a nettó keresetek növekedését pedig 1,3 százalékra jósolják. A magánfogyasztás 1,8 százalékkal, az export 9 százalékkal, az import pedig 8,1 százalékkal növekedhet az idén. A bruttó államadósság az idén a GDP 75 százaléka lehet - derül ki a jelentésből.

JELENTÉS
Az intézet 2011- ben 275 forint körüli euróárfolyammal, valamint a hosszú lejáratra szóló kamatok jelenlegi 7 százalékos szintjének fennmaradásával számol. A konjunktúrajelentést ismertető sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy az euró bevezetésére kevés keletközép- európai országban van esély, hiszen a hiánycsökkentés elhúzódó folyamatnak ígérkezik. Azokban az országokban pedig, ahol viszonylag kedvezően alakul a hiányszint, az inflációs nyomás jelenthet majd problémát. A világgazdasági kockázatok erősödésével is foglalkozik a Kopint-Tárki jelentése. A japán természeti katasztrófa például jelentős növekedési kiesést okozhat az idén, ugyanakkor az újjáépítésnek számottevő növekedésélénkítő hatása lehet. A globális növekedés egyik jelentős kockázati tényezőjeként a nyersanyag, azon belül is a nyersolaj árának alakulását említi az elemzés. A nyersanyagok, valamint az élelmiszerek árainak emelkedése miatt azonban az inflációs nyomás is erősödhet a tavalyihoz képest - egyebek között ez is kiderül a Kopint- Tárki intézet A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2011 tavaszán címet viselő, a napokban nyilvánosságra hozott idei első konjunktúrajelentéséből. 

 

 

A LÉNYEG A RÉSZLETEKBEN REJLIK
A Kopint-Tárki szerint Magyarország idei gazdasági növekedésének legjelentősebb kockázati eleme az állami kiadáscsökkentési program, illetve az azt körülvevő kérdőjelek. Az elemzôk szerint a Széll Kálmán Terv részleteinek ismerete nélkül egyelőre azt is nehéz megjósolni, hogy a kiadáscsökkentési programban szereplő intézkedéseket végre lehet-e hajtani. Sok tehát a bizonytalanság, így például a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikáját sem lehet sejteni.

 

Képek a fórumról itt!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!