Az Élet Menete Budapesten

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kötődő megemlékezésre érkező menetnek kormánytagok, vezető kormánypárti és ellenzéki politikusok is résztvevői voltak. A több ezer felvonuló rendőri és civil biztonsági emberek kíséretében érkezett az Alkotmány utcába. A Bajcsy-Zsilinszky úti kereszteződésnél fáklyát osztottak a résztvevőknek.
   
Réthelyi Miklós beszédében azt hangsúlyozta: "Auschwitz (...) az igazolhatatlan tettek metaforája lett". A haláltábor színhelye "a magyar történelmi valóság teljességgel dokumentált terepe, amely sohasem tartozott Magyarországhoz, majd a negyvenes években Magyarország része lett" - fogalmazott.
   
A miniszter szavai szerint, "az ember nem tudja kiűzni egyetemes múltunkból a holokausztot, mert az felfoghatatlan. (...) Mégsem tehetünk mást, emlékeznünk kell arra, hogy 1944. április 16-án vette kezdetét a magyarországi zsidóság gettóba zárása, elválasztása attól a nemzettől, amelybe született, amelynek nyelvét beszélte, melynek alakítója és formálója volt".
   
Auschwitz "kisöpörhetetlen közös élményünk, nem tudunk betonszarkofágot helyezni rá, nem tudjuk a területét lezárni, mint egy hatalmas zónát". Auschwitz miatt az ember megszentségtelenítette a törvényt és az etikát - fogalmazott.
   
A miniszter elmondása szerint 1944. május 15. és július 8. között, ötvenöt nap alatt 437.402 magyar zsidó embert deportáltak, nagy részüket az auschwitz-birkenaui haláltáborba. Az Auschwitzban megölt zsidó emberek közül a legtöbben, mintegy 360-390 ezren a vidéki Magyarországról érkeztek oda - tette hozzá.
   
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetében - amelyet a résztvevők kivetítőkön láthattak - arról beszélt, hogy "a különböző nemzetiségű emberek, kultúrák és vallások közötti békés együttélés és a kölcsönös tisztelet biztosításának a legjobb és egyetlen tartós módja az emberi méltóság tiszteletben tartása".
   
Származásától, vallásától vagy véleményétől függetlenül minden egyes emberi lény méltósága mondatja velünk azt: "Soha többé!" Kötelességünk, hogy soha ne felejtsük el ennek a kimondhatatlan tragédiának az áldozatait, és tiszteljük mindazok emlékét, akik küzdöttek a diktatúra, a terror és az elnyomás ellen - fogalmazott.
   
Szavai szerint az európai integráció nem csak Nyugat-Európa háborús traumájára volt gyógyír, hanem húsz évvel ezelőtt a mozgatórugója is volt Kelet-Közép-Európa demokratikus forradalmának. Az integráció legnagyobb eredményének nevezte, hogy "ötven éve béke uralkodik és biztosított a demokratikus értékek, alapvető jogok és szabadságok tisztelete Európában".
   
José Manuel Barroso megemlítette, hogy a gazdasági válság időszakai gyakran lehetőséget adnak a populizmus, a nacionalizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia összes formájának újjáéledésére, "de ezek a hangok semmiféle megoldást nem nyújtanak a problémákra". Meglátása szerint az unió valódi értékközössége a demokráciának, a jog hatalmának, az emberi jogoknak; ezek az európai értékek jelentik a jövő nemzedékeinek legértékesebb örökségét. Európának szüksége van az Élet Menete mozgalmának meggyőződésére, támogatására és elköteleződésére - hangsúlyozta.
   
Gordon Gábor, a magyarországi Élete Menete Alapítvány elnöke beszédében kiemelte: az emlékezésnek ez a humanista, méltóságteli formája kifejezi a mai emberek érzelmeit, tükrözi véleményüket a ma sem feledhető, borzasztó háborúról, a történelem örök tanulságairól és a fiatal nemzedékek előtt álló feladatokról.
   
Megemlítette, hogy azok, "akik eljönnek közénk, pontosan tudják, hol a helyük a világban, milyen az a Magyarország, ahol szeretnének jól, nyugodtan és szabadon élni". Mint mondta, "mi, kilenc éve, az Élet Menete soraiban azt hangoztatjuk: ahhoz, hogy ne legyen többé Auschwitz, se jelképes, se virtuális Auschwitz, se itt, se a világon bárhol, ehhez együtt kell lépnünk, megfogva egymás kezét".
   
Gordon Gábor szólt arról, hogy az egész világon "nemzetközi akcióprogrammá" vált az Élet Menete, amely jelenleg 53 országban működik. Hozzátette, minden évben ellátogatnak a lengyelországi Auschwitzba, ahol tisztelegnek a mártírok emléke előtt, mert "ők a mi közös hőseink, áldott nevű jelképeink, függetlenül családi kötelékeiktől, nemzeti hovatartozásuktól, származásuktól, nemüktől, koruktól, eredeti anyanyelvüktől".
   
Markovics Zsolt szegedi rabbi azt mondta: olyan jövőt és társadalmat kell építeni, amely nem tűr semmilyen kirekesztést, náci ruhákban történő vonulást.   
   
Az este folyamán az alapítvány emlékérmét és oklevelét Aharon Tamir, a nemzetközi Élet Menete Alapítvány igazgatója és két túlélő, Sándor Lászlóné és Forgács János adta át a Világ Igazai díj két kitüntetettjének, Köntös Józsefnének és Kosák Józsefnek.
   
A megemlékezés végén Fekete László főkántor gyászimát recitált, illetve hatszáz fehér léggömböt eresztettek a magasba a vészkorszak hatszázezer magyarországi áldozatának emlékére.
   
Az eseményen a színpadról külön köszöntötték - mások mellett - Boross Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, Lévai Anikót, Orbán Viktor kormányfő feleségét, Eleni Tsakopoulos Kounalakist, az Egyesült Államok nagykövetét, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbit, Feldmájer Pétert, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét és Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz ügyvezető igazgatóját, KÖves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető lelkészét, akiket a tömeg egyenként megtapsolt nevük említésekor.

Elindult az Élet Menete Budapesten

Több ezer ember, köztük politikusok és közéleti személyiségek részvételével, a sófár jelére indult el vasárnap kora este a fővárosi Klauzál térről az Élet Menete, a felvonulással a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek.

Az Élet Menete Alapítvány idei, kilencedik magyarországi felvonulása az erzsébetvárosi helyszíntől, amely a régi pesti zsidó negyed területén van, a Parlamenthez vezet.
   
Az esemény kezdetén Tarlós István főpolgármester a zsúfolásig telt téren úgy fogalmazott: emlékezni és emlékeztetni, egymást tisztelni kell, hogy együtt okuljunk történelmünk leggyalázatosabb eseményéből, arról az emberirtásról, amelyről a történelemkönyvek is hallgattak, és amely évtizedeken át tabunak számított.
   
A felvonulókat rendőrautó vezette fel. Amikor a menet eleje a Nagymező utcán át az Andrássy úthoz ért, a menet vége akkor hagyta el a Klauzál teret. A résztvevők között ott van - többek között - Szászfalvi László nemzetiségi, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Kökény Mihály és Hiller István volt szocialista miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Aliza Bin-Noun  izraeli nagykövet.
   
A felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Főpolgármesteri Hivatal, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, illetve zsidó és nem zsidó ifjúsági szervezetek közösen rendezik.
   
A fáklyás felvonulással emlékeznek az áldozatokra: zsidó, roma, másságukért üldözött emberekre, ellenállókra és azokra is, akik a nyilasokkal bátran szembeszállva mentették az üldözötteket. A felvonulás végén Élet Menete Emlékplaketteket adnak át Világ Igazai kitüntetetteknek.