Jogszabályváltozások január 1-től

Az alaptörvénnyel együtt lép hatályba az új nemzetiségi törvény

Az laptörvénnyel együtt január 1-jén lép hatályba az új nemzetiségi törvény, amely az eddigieknél több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek, ugyanakkor megnehezíti a visszaéléseket.

A sarkalatos törvény az 1993-as jogszabályhoz képest több újítást tartalmaz, és azzal a céllal készült, hogy a nemzetiségek ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat.
Az új jogszabály már szóhasználatában is változást jelez; a törvény szövege nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. A törvényjavaslatot beterjesztő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezt a változtatást azzal indokolta, hogy a jövőben nem a "többség-kisebbség" relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értékeket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához.
   
Az új szabályozásra azért is szükség volt, mert az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Az új törvény ezért egyebek mellett rögzíti, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutóbbi, nemrég véget ért népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás alapján.
   
További feltételként a jogszabály előírja azt is, hogy legalább harmincan szerepelniük is kell a nemzetiségi választási névjegyzékben. E névjegyzék 2014-től nyilvános lesz, és folyamatosan vezetik is majd.
   
A tárca szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket, azokat, akik korábban például "családi vállalkozásban" alakítottak kisebbségi önkormányzatokat.
   
A nemzetiségek számára az új törvény biztosítja a kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget a települési önkormányzatoknál, továbbá - meghatározott feltételek mellett - a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
   
A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma három lesz, ha kevesebb mint százan szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, illetve négy, ha száznál többen.
   
A jogszabály úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, hogy szabályozzák, a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
   
A törvény meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amely az eddigi kisebbségekről szóló törvényben nem szerepelt.
   
A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
   
A törvény erősíti a nemzetiségek anyanyelvi jogait is. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
   
Az új törvény rendelkezik a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről is, és rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás lehetőségét. Kitér arra is, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.
   
A sarkalatos törvény összhangban van az alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket.
   
Magyarország tizenhárom, több évszázada jelen lévő és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán közösségek.

 Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: Jövőre egységes lesz a katasztrófavédelmi rendszer

Jövőre egységes lesz a katasztrófavédelmi rendszer

Jövőre egységes rendszerben működik majd a magyarországi katasztrófavédelem, a január 1-jével életbe lépő változásoktól a tűzoltóságok, a polgári védelem és a szakhatóságok jobb együttműködését várja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Az eddigi rendszer megváltoztatását egyebek mellett több, az elmúlt években történt tragédia bekövetkezésével indokolták, megemlítve a West Balkán szórakozóhelyen történt esetet, a borsodi árvizet és a vörösiszap-katasztrófát.
A védelemigazgatásban változást hoz, hogy januártól veszélyhelyzetben, például árvizek esetén már nem az adott megyei közgyűlés elnöke, illetve a főpolgármester lesz a területi (megyei, illetve fővárosi) védelmi bizottság vezetője, hanem az adott kormányhivatal vezetője. A védelmi bizottságok elnökeinek két helyettesük lesz: a katasztrófavédelmi igazgató és a katonai elnökhelyettes.
Változás az is, hogy minden olyan településen, ahol a lakosok száma meghaladja a 15 ezret, az önkormányzatnak egy főállású közbiztonsági referenst kell foglalkoztatnia. Az ő feladata az, hogy a szakértelmével támogassa a polgármestert veszélyhelyzet, például áradás, belvíz esetén. Az önkormányzatoknak december végéig kell elkészíteniük a települések kockázatelemzését, ami a helyi megelőzés, illetve a védekezés hatékonyságát javíthatja.
Januártól a polgári védelem eddigi rendszere is megváltozik. Az 1948-ban, az akkori atomháborús veszély miatt létrehozott szervezet két nagyobb csoportból áll majd: az önkéntes és az úgynevezett köteles polgári védelmi szolgálatból. Előbbihez a speciális tudással rendelkező önkéntes szervezetek, köztük a kutyás, a barlangi, a vízi, a búvár- és a hegyi mentők tartoznak majd, akik veszélyhelyzetben mozgósíthatók; e szervezetek állami forrásokra is pályázhatnak. Utóbbi, a "köteles" kategóriába azokat sorolják, akiknek speciális eszközük (traktor, lánctalpas gép, szivattyú) vagy speciális szaktudásuk van (biológusok, vízépítő vagy nukleáris mérnökök), továbbá azokat, akiket a fizikai erejük miatt tudnak bevetni például gátépítéseknél.
Az iparbiztonság területén is változások lesznek januártól, így például létrehozzák az egységes iparbiztonsági hatóságot, három szakterület - veszélyes üzemek, veszélyes anyagok szállítása, kritikus infrastruktúrák - felügyeletére.
Jelentős változás továbbá, hogy a hivatásos tűzoltóságok a katasztrófavédelmi szervezet részévé válnak költségvetési, képzési, bevetés-irányítási, ellátási és logisztikai szempontból.
A következő két évben új tűzoltóőrsöket alakítanak ki, ezek közül januárban 28 kezdi meg a működését és a második év végére 64 őrs lesz összesen. A cél az, hogy a tűzoltók lehetőleg 15 percen belül kiérjenek mindenhová.
Jelenleg 112 tűzoltóság van Magyarországon, ezek közül 98-nak van úgynevezett vonuló egysége, amely részt tud venni a mentésekben.
Januártól a köztestületi tűzoltóságok önkormányzati tűzoltóságokká alakulnak át; ezek a szervezetek összesen 2,1 milliárd forintot kaphatnak a következő évben képzésre és eszközellátásra.
Az új katasztrófavédelmi rendszerhez kapcsolódik az is, hogy 2012-ben megalakul az új Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a katasztrófavédelmi intézet, amelyen három tanszék működik majd: tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági. Az innen kikerülő szakemberekkel tudják majd hosszú távon megoldani a tiszti utánpótlást.

OLDALTÖRÉS: Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek működését

Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek működését

Januártól új törvény szabályozza a polgárőrségek tevékenységét; a jövőben azok az egyesületek működhetnek, amelyek tagjai a köztestületté alakuló Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), valamint országosan egységes formaruhát viselnek.

A polgárőr-egyesületeknek együttműködési megállapodást kell kötniük az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal is.
Az új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőrszervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.
A jövőben csak 18 évnél idősebb, büntetlen előéletű emberek lehetnek polgárőrök, és minden polgárőr egységes, kitűzhető, fényképes azonosító igazolványt kap az Országos Polgárőr Szövetségtől.
Szintén újdonság, hogy országosan egységes formaruhát kapnak a polgárőrök, akik ezen kívül hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhatnak.
További változás, hogy a törvény bevezeti a polgárőrszolgálat ellátásával kapcsolatos panasz jogintézményét is. Panaszt bárki indíthat az OPSZ-nél, amely a legsúlyosabb esetben eltilthatja a tevékenységtől a polgárőrt.
Jövőre a polgárőrség 700 millió forintból gazdálkodhat, munkájukhoz várhatóan 50-100 autót is kapnak. 

A polgárőrmozgalom húsz éve, 1991-ben indult el, a szervezet eredeti neve Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége volt. A szövetség honlapján Túrós András OPSZ-elnök arra emlékeztet, hogy az első egyesületek a közbiztonság és "az akkori rendőrség kritikájaként" alakultak meg.

A szövetség elnöke 1991 és 1997 között Kopácsi Sándor, Budapest 1956-os rendőrfőkapitánya volt. A szervezetnek jelenleg mintegy 84 ezer tagja van, akik csaknem kétezer egyesületben tevékenykednek.

OLDALTÖRÉS: Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében

Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében

Állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek január 1-jével egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők. Az intézmények átadását az új önkormányzati törvény írja elő, amely rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.

Az Országgyűlés december 19-én fogadta el a kétharmados támogatást igénylő új önkormányzati törvényt (Ötv), amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást. 
A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.
A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi.
Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.
A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.
A változások közé tartozik, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére.
A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.
Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak majd.
A törvény "megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester - meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet.
Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal indítványára is.
A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki a saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli.
Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával.

OLDALTÖRÉS: Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása

Átláthatóbb lesz a szellemi tulajdon szabályozása

A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozás a várakozások szerint hatékonyabb és átláthatóbb lesz a január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítások révén.

Az Országgyűlés december 5-én fogadta el a közös jogkezeléssel kapcsolatos törvényi előírások és az iparjogvédelmi jogszabályok módosításával foglalkozó törvénycsomagot.
   
A kormányzat várakozása szerint a törvénymódosítás átláthatóbbá teszi a szerzői jogi közös jogkezelés rendszerét és annak felügyeleti rendjét, továbbá megalapozza a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új hatásköreit a kutatás-fejlesztési tevékenységek minősítésénél.
   
Az új szabályozás arra is lehetőséget teremt, hogy az európai szabadalmak jogosultjai bizonyítási terhektől szabaduljanak meg a szabadalom teljes szövegének magyar nyelven való benyújtásával.
   
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a törvénymódosítás elfogadása után azt közölte: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett átfogó elemzések arra mutattak rá, hogy a hazai közös jogkezelés szervezeti rendszere nehezen átlátható, azt kölcsönös strukturális, funkcionális és gazdasági függőségi kapcsolatok jellemzik, illetve számos esetben a jogosultak, a szerzők és az alkotók érdekeivel ellentétes annak működése.
   
A tárca tájékoztatása szerint a módosítás szem előtt tartja a közös jogkezelő egyesületek mintegy másfél évtized alatt kialakult és érvényesített önkormányzatiságát, valamint a kulturális ágazatban betöltött egyedi szerepét. Továbbra is megőrzi a közös jogkezelő szervezetek egyesületi formáját, s azok gazdálkodását, működését a tagok számára még átláthatóbbá teszi.
   
Mint hozzátették, a törvénymódosítás átláthatóvá teszi a közös jogkezelő szervezetek működését és gazdálkodását a rájuk irányadó számviteli és gazdálkodási követelmények új szabályozásával. Megtöri a törvényi monopóliumot és versenyhelyzetet teremt az azonos alkotói műfaj közös jogkezelését ellátó szervezetek között és a jelenleginél szigorúbb nyilvántartásba vételi szabályokat vezet be. 

Emellett korlátok közé szorítja a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást és megteremti a szociális-kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját. Megújítja a díjszabások jóváhagyási rendjét is, így kiszámítható menetrendet vezet be és a jobb tájékozódást biztosítva szélesebb körben írja elő a felhasználók bevonását a díjszabástételek véleményezésébe.
Az új szabályozás elősegíti az árva műnek minősülő előadóművészi teljesítmények felhasználását, pontosítja a műholdas műsorsugárzás fogalmát, valamint más rendelkezéseket. A szabadalmi ügyekben az ügyfelekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a szerzőségi minőség vagy részarány módosítását valamennyi érdekelt fél egybehangzó nyilatkozatának becsatolásával is lehet kérni.