2012.11.04. 23:53
Érthetetlen szörnyűség
Egy egész ország remélte, hogy előkerül. Hogy csak gyerekes csíny volt az egész: kalandvágy, hősködés. Hittük, hogy csak elcsatangolt, és majd megkerül. Egyszer csak hazaállít fázósan, éhesen, és elmondja, hogy megbánta az egészet. De nem így történt...
Egy ország nézte és hallgatta a Somogy megyei rendőrfőkapitány, Piros Attila nyilatkozatát: nincs olyan jel a képernyőn, ami ezt elviselné, mondta, utalva a szörnyű és kegyetlen gyilkosságra. És bár a részletekről érthető módon nem beszélt, azt is megjegyezte: sokat látott kollégái is remegő kézzel vetik papírra a gyanúsítottak vallomásait. Hallhattuk azt is: a meggyilkolt fiúnak nem volt könnyű élete. A híradásokból is elég volt kibogozni, melyik megszólaló kicsoda: anya, féltestvér, nevelőanya. Közben az internetes közösségi oldalakon a halálbüntetés visszaállítását követelő csoportok szerveződnek, és feltehetően a politikai pártok is előbb-utóbb fontosnak érzik majd, hogy a gyilkosság kapcsán megszólaljanak.
Szita Bencét megölték. Elképzelni is nehéz, miért kellett meghalnia. Ugyan kinek és mivel árthatott egy 11 éves fiú? Kérdések, amelyekre nem lehet elfogadható választ adni. Csak abban bízhatunk, hogy a gyilkosok valóban életük végéig bűnhődni fognak.
