Május második felében már szolgálatba állhatnak a magyar katonák az Iszlám Állam elleni harcban - Interjú Szijjártó Péterrel

- Néhány napja ismeretes a terv, miszerint hazánk is beszállna az Iszlám Állam elleni konfliktusba. Hogy látja, adottak a személyi és infrastrukturális feltételek a részvételhez?

-Fontos alapvetés, hogy nem arról beszélünk, hogy most szállunk be a konfliktusba. Magyarország már része a konfliktusnak, hiszen az egész nyugati értékrendet érte brutális támadás az Iszlám Állam nevű terrorszervezet részéről. Mindez tavaly nyáron kezdődött, amikor a keresztények és a térségben élő más kisebbségekben élők puszta létét kezdték el fenyegetni. Az az esztelen, barbár öldöklés, amit ők folytatnak, a nyugati értékközösség és a nyugati értékvilág elleni egyértelmű támadás, amelyet nekünk kötelességünk visszaverni. A személyi feltételek adottak. A kormányzati munkacsoport ülésén a honvéd vezérkar főnöke arról tájékoztatott, hogy a honvédség készen áll, és képes ellátni azon feladatokat, amelyekre az Egyesült Államoktól kaptunk felkérést. Az akció költségeit most számoljuk, előzetes becsléseink szerint a maximális költség felszerelésvásárlással együtt 20 milliárd forint lenne, ugyanakkor az amerikaiakkal tárgyalunk arról, hogy bizonyos eszközöket, felszereléseket biztosítanának számunkra. Jól állunk a tárgyalásokkal, várhatóan több milliárd forinttal csökkenhetnek a kiadások. Ez extra ráfordítás, ugyanakkor a honvédelmi képességeinket jelentősen növeli.

- Egy ilyen markáns, egyértelmű kiállás a nyugati értékközösség mellett mennyi plusz terhet ró hazánkra? Kell-e emelni a védelmi készültséget, lehet-e tartani esetleges megtorló támadástól?

- Az európai terrorfenyegetettség megnövekedett az Iszlám Állam tevékenysége nyomán. Az kétségtelen, hogy amennyiben katonákat küldünk Irakba, nő a biztonsági kockázat. Más típusú, más biztonsági szintű munkát kíván meg bizonyos intézményektől a helyzet, többek között a Rendőrség, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Központ és az Információs Hivatal feladata is növekszik, de erre a munkára ezen intézmények készen állnak. Az Iszlám Állam nem válogat, teljesen függetlenül attól, hogy valaki katonákat küld, vagy a humanitárius munkában vesz részt, ugyanúgy fenyegetve van. A napokban derült ki, hogy a líbiai olajmezőt ért támadás után elraboltak egy osztrák állampolgárságú férfit is, pedig az osztrákok eddig humanitárius segítséget nyújtanak a térségben. Jól látszik tehát, hogy nem attól függ az eljárásuk, hogy ki milyen módon vesz részt az ellenük folyó harcban.

- Ahhoz, hogy a katonák valóban utazhassanak, a Parlament kétharmados támogatására van szükség. Orbán Viktor miniszterelnök egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy a következő időszakban gyakorlatilag ez az egyetlen olyan ügy, ahol szükség lehet a kétharmadra... Hogy érzi, meglesz a konszenzus?

- Kedden egyeztetést tartottam a Parlamentben képviselettel rendelkező pártokkal. A kormánypártok képviselői nyitottságot mutattak arra, hogy támogassák a javaslatot. Ám a Fidesz és a KDNP is akkor tud majd végleges döntést hozni, ha készen lesz a minden részletre kiterjedő előterjesztés. Több ellenzéki párt is jelezte, hogy nyitottak a javaslat támogatására, míg az LMP és a Jobbik kijelentette, hogy semmiképpen sem támogatja az előterjesztést. Úgy látom, a kétharmados többséghez szükséges támogatás ezúttal a frakcióval nem rendelkező ellenzéki pártoktól várható.

- Amióta szóba került az ügy, a magyar kormányzati tisztségviselők, köztük a miniszterelnök is következetesen kurdisztáni akcióról beszélnek. Mióta ismerjük el Kurdisztánt önálló entitásként? Hiszen erről nem volt vita a Parlamentben.

- Az Egyesült Államok felkérése kifejezetten a kurd régióban elvégzendő tevékenységre vonatkozik. A szövetségesek képzik ki az iraki és pesmerga katonákat, hogy meg tudják védeni magukat és az országukat. Az egyik ilyen kiképzőközpont Erbílben van, ennek védelmét látnák el a magyar katonák. A nyugati koalíciót az USA vezeti, de a kurd régióban a kiképző tevékenység koordinátora fél éves rotációban Németország és Olaszország.

- Mi a következő időszak forgatókönyve?

- Március második felében a vezérkar képviselői a helyszínre utaznak, megnézik azt a területet, ahol a magyar katonák szolgálnának. Miután hazajöttek, elkészül a kormány előterjesztése, amiről áprilisban dönthet a Parlament. Amennyiben ezen döntés pozitív, elkezdődik a katonák kiválasztása és kiképzése, és május második felében szolgálatba is állhatnak az alakulataink.