Áder János a köztársasági elnök - Videó

Áder: a magyar érdekek és értékek szószólója leszek

A magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz Áder János - ezt ígérte a szerdán megválasztott köztárasági elnök parlamenti beszédében.

"A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat" - mondta, majd azzal folytatta: régóta adósai vagyunk önmagunknak a teljesítmény megbecsülésével. "Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak" - fogalmazott Áder János, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni "közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé".

Húszperces beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: "A haza minden előtt".

Elődeit méltatta Áder János

Elődei szavaiból, küldetésük meghatározásából idézett parlamenti beszédében a megválasztott köztársasági elnök, Áder János, aki leszögezte: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni fogja.

Göncz Árpád megválasztása utáni parlamenti beszédéből azt elevenítette fel, hogy nem fél a vitáktól, bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Ma már világosan látszik, "mennyire igaza volt" Göncz Árpádnak - tette hozzá.

Mádl Ferenc szavaiból a belső béke fontosságának hangsúlyozását emelte ki Áder János, Sólyom Lászlótól pedig azt idézte, hogy "az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja".

Schmitt Pál pedig arra figyelmeztetett - emlékeztetett -, hogy a legutóbbi választáson "a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, és ugyanakkor óriási felelősség".

Áder: Magyarország népe sikerre született

Magyarország népe sikerre született - jelentette ki parlamenti beszédében Áder János, miután az Országgyűlés szerdán megválasztotta őt köztársasági elnökké.

Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, "néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk". József Attilát idézve úgy fogalmazott, "a múltat be kell vallani". "Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból" - hangsúlyozta.

Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: "hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?"

Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, "de a mi hazánk Magyarország".

Áder János beszédének teljes szövege ITT!

OLDALTÖRÉS: Köztársasági elnökválasztás percről percre

13:45 - Az LMP kéréssel fordult Áder Jánoshoz

13:45 - Az LMP kéréssel fordult Áder Jánoshoz

13:45 - Az LMP kéréssel fordult Áder Jánoshoz

Az LMP azt szeretné, hogy Áder kérje a választási és az igazságügyi törvények alkotmányossági felülvizsgálatát. Részletek itt >>>

13:05 - Schmitt: Áder János legitimitása száz százalékos

Schmitt Pál szerint Áder János legitimitása és politikai előélete is száz százalékos, a köztársasági elnök maradéktalanul ellátja majd a demokrácia védelmét és megtestesíti a nemzet egységét. Részletek itt >>>

12:50 - Orbán: Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta

Orbán Viktor szerint Áder János megválasztásával a parlament a legjobb döntést hozta most, hogy az alaptörvény "bejáratása, stabilizálása" a feladat. Részletek itt >>>

11:26 - Megválasztotta köztársasági elnökké Áder Jánost a parlament

Megválasztotta Áder Jánost köztársasági elnökké az Országgyűlés szerdán. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson.

A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik vett részt a szavazásban, a párt korábban azt közölte, hogy képviselői nemmel voksolnak.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét.

Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

11:10 - DK: Áder János nem Magyarország, hanem a Fidesz elnöke

Vadai Ágnes független képviselő úgy látja, Áder János alkalmatlanságát az is bizonyítja, hogy nem tiltakozott kedden, amikor a Jobbik két alelnöke eltávolította a Képviselői Irodaházról az uniós zászlót. További részletek >>>

10:54 - Ádernak hatvan napja van az EP-mandátumról való lemondásra

Áder Jánosnak államfővé választása után hatvan napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, és lemondjon európai parlamenti (EP) mandátumáról. További részletek >>>

10:22 - Megkezdődött a szavazás

Megkezdődött az államfőválasztás szerdán a parlamentben, tíz óra után néhány perccel. A posztra az egyetlen jelölt Áder János fideszes európai parlamenti képviselő, akit a Fidesz-KDNP javasolt köztársasági elnöknek.

A képviselőknek 40 percük van, hogy a titkos szavazáson - az Országház Duna-parti folyosóján - leadják voksukat. A 11 óra 20 percig tartó szünet után a levezető elnök kihirdeti az eredményt. Ha a jelölt megkapta a parlamenti képviselők kétharmadának - 258 képviselőnek - az igen szavazatát, esküt tesz, majd beszédet mond a Házban.

Ha az első forduló eredménytelen volt, második kört tartanak, amelyben ugyancsak 40 percen keresztül szavazhatnak titkosan a képviselők. Az alaptörvény értelmében a második forduló alapján az a megválasztott köztársasági elnök, aki - tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha második kört kell tartani, és az eredményes volt, akkor azt követően tesz esküt, és mond beszédet a megválasztott köztársasági elnök.

Az ellenzékből a szocialisták és a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független politikusok nincsenek az ülésteremben, az LMP és a Jobbik képviselői viszont jelen vannak.

Az MSZP már korábban jelezte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, képviselői a szavazólapot sem veszik fel. A szocialisták ezt azzal indokolták, hogy Áder János személyében pártpolitikus a kormányoldal államfőjelöltje.

Az LMP alapvetően nem bojkottálja a parlament munkáját, részt vesz az ülésen, a szavazólapokat viszont nem veszi fel, és nem ad le voksokat - mondta az MTI-nek Jávor Benedek. A frakcióvezető szavai szerint erről azért döntöttek, mert a jelölési folyamatot abszurdnak tartják, ugyanis az LMP véleménye szerint az a megcsúfolása volt annak, ahogy egy köztársasági elnököt jelölni kellene. Hozzátette, azt viszont nem vonják kétségbe, hogy Áder János "ennek a burleszknek a végén" Magyarország jogszerűen megválasztott köztársasági elnöke lesz.

A Jobbik politikusai felveszik a szavazólapot, de nemmel voksolnak.

10:17 - Lezsák: Áder János méltó a köztársasági elnöki posztra

Áder János méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke szerdán a parlamentben, amikor az államfőválasztás előtt ismertette Áder János életrajzát.

"Áder János mindig hű volt hazájához. Méltó a Szent István által megteremtett, több mint 1000 esztendős európai államiságunk XXI. századi eszményeinek képviseletére. Méltó Magyarország, a nemzet valamennyi polgárának képviseletére, méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen" - jelentette ki Lezsák Sándor.

Úgy fogalmazott: "Áder János pályafutása egy magyar ember története. Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról - ahogyan arrafelé mondják, a Rábaköz fővárosából - indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, s aki ma itt áll önök előtt, hogy Magyarország köztársasági elnökévé válasszuk. Tamási Áron-i fordulattal szólva, Áder János bejárta a rengeteget".

Hozzátette: Áder János volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel.

"Olyan ember áll önök előtt, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte" - mondta Lezsák Sándor.

Az államfőjelölt életrajzát ismertetve felidézte, hogy Áder János 1959-ben születetett, Csornán és Győrben tanult, majd 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát cum laude minősítéssel, s szerzett e diplomával doktorátust. Hozzátette: Áder János nem a politikában kezdte pályafutását, először a főváros VI. kerületének lakásügyi osztályán, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott.

Lezsák Sándor hangsúlyozta: Áder Jánost később, 1989-ben, az Ellenzéki Kerekasztal idején, majd 1990-től a magyar Országgyűlésben is egy sokat vállaló, de vállalásait mindig teljesítő emberként ismerték meg. "Olyan tagja, majd vezetője volt a Fidesz képviselőcsoportjának, aki mindig nyitott volt az érvekre, és sohasem ijedt meg a vitáktól. A legnehezebb helyzetekben is kész volt a végsőkig kitartani értékei és hitvallása mellett. Igazában, érveiben mindig volt olyan, amit érdemesnek tartottunk megfontolni" - fogalmazott Lezsák Sándor, aki az 1990-es országgyűlési ciklusban az MDF politikusa volt.

Áder Jánost a rendszerváltó politikusok egyikének nevezte, aki részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában.

Felidézte, hogy Áder Jánost az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fidesz jelöltjeként választották országgyűlési képviselővé, és szülővárosában, Csornán háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Hozzátette: Áder János részt vett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi bizottságainak munkájában, 1998-tól 2002-ig házelnökként dolgozott, majd 2009-ben az Európai Parlament tagjává választották.

Mint mondta házelnökként Áder János nemzetközi szintéren is erősítette Magyarország megbecsülését, uniós képviselőként és az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának alelnökeként pedig éppoly kitartó alapossággal, lelkiismeretesen dolgozott, mint minden korábbi megbízatásán.

"Akik közelről ismerik, pontosan tudják róla, Áder János olyan ember, aki sosem a tisztségre jelentkezik, de mindig megfontoltan, alázattal, higgadtan és nagy körültekintéssel tesz eleget az általa vállalt feladatnak" - hangsúlyozta Lezsák Sándor, aki kiemelte azt is, hogy Áder János mellett mindig ott állt felesége, Herczegh Anita, akivel 27 éve megkötött házasságuk során négy gyermekük született.

Lezsák Sándor a parlamenti ülés elején köszöntötte Áder János államfőjelöltet és családtagjait, Kövér Lászlót, a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló házelnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, Sólyom László volt köztársasági elnököt, Mádl Dalmát, a volt államfő özvegyét, Paczolay Pétert, a Alkotmánybíróság elnökét, Darák Pétert, a Kúria elnökét, valamint a hivatalban lévő és korábbi közjogi tisztségviselőket, az egyházak képviselőit, a kisebbségi önkormányzatok vezetőit, az Európai Parlament magyar képviselőit, a diplomáciai testületek és a magyar nemzeti közösségek képviselőit.

Áder János parlamenti méltatása

10:05 - Megkezdődött az Országgyűlés szerdai ülésnapja

Áder János köztársasági elnökké választásáról döntenek a képviselők.

Az ülés napirendjén csak az államfőválasztás szerepel. A posztra az egyetlen jelölt Áder János fideszes európai parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP indulója.

Lapozzon az előzményekért >>>

OLDALTÖRÉS: Áder János államfőjelölt

A kormánypárti politikus megválasztásához az első fordulóban a parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség. Az ellenzéki pártok korábban azt közölték: vagy részt sem vesznek a titkos voksoláson, vagy nemmel szavaznak a Fidesz-KDNP jelöltjére.

Az Országgyűlés ülése délelőtt 10 órakor kezdődik, és azon a frakciók megállapodása alapján az államfőválasztás lesz az egyetlen napirendi pont. A köztársasági elnök személyéről döntő titkos szavazás első fordulója előtt az ülést vezető elnök ismerteti a voksolás menetét, továbbá bejelentést tesz az Áder Jánost támogató képviselők ajánlásának érvényességéről.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség részéről 262 képviselő javasolta elnökké választani Áder Jánost, aki mellett nem volt más jelölt, hiszen az ellenzéki frakciók ehhez nem tudták összegyűjteni az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlását.

Az MSZP nem lesz ott

Az MSZP korábban azt közölte, nem vesz részt az új államfő megválasztásában, mivel nem tudja elfogadni, hogy Áder János európai parlamenti képviselő személyében pártpolitikus lesz a köztársasági elnök. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető azt mondta, az MSZP-frakció tagjai a szavazólapokat sem veszik fel. A Jobbik elnöksége úgy döntött, hogy képviselői részt vesznek az államfőválasztáson, ám nemmel szavaznak Áder Jánosra. A párt Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselőt szerette volna köztársasági elnökként látni. Az LMP két hete jelentette be, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert az eljárást mondvacsináltnak tartja.

A képviselőknek egy óra áll majd rendelkezésükre, hogy a parlament folyosóin felállított urnákban elhelyezzék szavazatukat. Az év elején hatályba lépett alaptörvény értelmében Áder Jánosnak az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatását kell megszereznie államfővé választásához. Ellenkező esetben második fordulóra kerül sor, amelyen - ellenjelölt hiányában - biztosra vehető a győzelme, hiszen azon - a szavazatok számától függetlenül - a legtöbb érvényes szavazatot gyűjtő jelölt válik államfővé.

A választás első fordulójának eredményessége esetén Áder János 11 óra után néhány perccel teheti le köztársasági elnöki esküjét. A Ház előzetes napirendje szerint az új államfő ezután mondja el első elnöki beszédét, majd ezzel véget is ér az Országgyűlés ülése.

Az új államfő május 10-én foglalhatja el hivatalát, az államfői jogköröket addig a köztársasági elnököt helyettesítő országgyűlési elnök, Kövér László gyakorolja teljes jogkörrel.

A parlament a szerdai szavazással az alaptörvény azon követelményét teljesíti, amely kimondja: ha a köztársasági elnök megbízatása idő előtt szűnik meg, akkor a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztani az új államfőt. E határidő éppen május 2-án jár le, hiszen Schmitt Pál április 2-án jelentette be lemondását a parlamentben miután a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.

Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani a tisztségre.

Az MTI által megkérdezett politológusok korábban arra emlékeztettek: Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte "egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetően nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik". Áder János 1959. május 9-én született Csornán. A politikus 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott, az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. Áder János az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának.

OLDALTÖRÉS: Áder János parlamenti méltatása

Az államfőválasztás előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke méltatta a köztársasági elnöki posztra jelölt Áder János pályafutását. Az alábbiakban közöljük a parlamentben szerdán elhangzott méltatást.

Az államfőválasztás előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke méltatta a köztársasági elnöki posztra jelölt Áder János pályafutását. Az alábbiakban közöljük a parlamentben szerdán elhangzott méltatást.

Az államfőválasztás előtt Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöki jogköreit gyakorló alelnöke méltatta a köztársasági elnöki posztra jelölt Áder János pályafutását. Az alábbiakban közöljük a parlamentben szerdán elhangzott méltatást.

Áder János pályafutása egy magyar ember története.

Egy magyar emberé, aki egy vidéki kisvárosból, Csornáról - ahogyan arrafelé mondják, a Rábaköz fővárosából - indulva járja meg Győrt, Budapestet és Brüsszelt, s aki ma itt áll Önök előtt, hogy Magyarország köztársasági elnökévé válasszuk.

Tamási Áron-i fordulattal szólva, Áder János bejárta a rengeteget. Olyan ember áll Önök előtt, aki megtapasztalta a kemény kétkezi munka szigorú világát, aki ismeri, mit jelentenek a saját erőből való boldogulás küzdelmei, aki jól ismeri a jogtudomány összetettségét, és aki a politikai élet útvesztőiben is mindig az egyenes utat követte. Volt parlamenti képviselő, házelnök, európai uniós politikus, de bármilyen kihívás elé is állította az élet, mindig megmaradt annak az egyenes embernek, akit szerény anyagi körülmények között élő szülei példás erkölcsi értékekkel vérteztek fel.

Áder János 1959. május 9-én született, a család első gyermekeként. Édesapja egy helyi bolt helyettes vezetőjeként, édesanyja pedig az egészségügyben dolgozott. A család a rábaközi emberek hagyományait követve a tudás, a szorgalom és a teljesítmény tiszteletén nyugvó értékek szerint élt.

Áder János Csornán kezdte tanulmányait, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Sikeresen felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ám a családfő váratlan betegsége és korai elvesztése súlyos dilemma elé állította a családot. Megfizethetetlennek tűnt a pesti egyetem, ezért a nappali tanulmányok mellett szükségessé vált, hogy Áder János időről időre éjszakai munkát is vállaljon.

Áder János - ezt már tudjuk róla az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások óta - egyenes, határozott ember. Nem riad vissza a felelősség vállalásától, a kihívásoktól, a munkától. 1983-ban így szerzett jogi diplomát cum laude minősítéssel, s szerzett e diplomával doktorátust.

Áder János nem a politikában kezdte pályafutását. A főváros hatodik kerületének lakásügyi osztályán dolgozott, innen vezetett a tehetséges fiatal jogász útja a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetébe. Ádert azonban ebbe a világba is elkísérte az, amit otthonról hozott. Így sokunkhoz hasonlóan fiatal tudományos kutatóként is természetes volt számára, hogy kétkezi munkával, gazdálkodással egészítse ki jövedelmét ahhoz, hogy megteremtse a családalapításhoz szükséges alapokat.

Áder Jánost később, 1989-ben, az Ellenzéki Kerekasztal idején, majd 1990-től a Magyar Országgyűlésben is egy sokat vállaló, de vállalásait mindig teljesítő emberként ismertük meg. Olyan tagja, majd vezetője volt a Fidesz képviselőcsoportjának, aki mindig nyitott volt az érvekre, és sohasem ijedt meg a vitáktól. A legnehezebb helyzetekben is kész volt a végsőkig kitartani értékei és hitvallása mellett. Igazában, érveiben mindig volt olyan, amit érdemesnek tartottunk megfontolni.

Dr. Áder János rendszerváltó politikusaink egyike. Részt vett a történelmi jelentőségű 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es Ellenzéki és Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. Az első szabad országgyűlési választáson, 1990-ben a Fiatal Demokraták Szövetségének jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották. Szülővárosában, Csornán, háromszor lett egymás után egyéni országgyűlési képviselő. Részt vett az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvény-előkészítő és Igazságügyi bizottságainak munkájában. 1998-ban a Magyar Országgyűlés elnökévé választották, mely tisztséget 2002-ig látta el. Házelnöki tevékenységével nemzetközi színtéren is erősítette hazánk megbecsülését. Hazánk ebben az időszakban csatlakozott a NATO védelmi szövetségéhez, mint ahogy ez az időszak döntő szerepet játszott Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának előkészítésében is.

2009-ben dr. Áder Jánost az Európai Parlament tagjává választották. Uniós képviselőként és az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának alelnökekeként éppoly kitartó alapossággal, lelkiismeretesen dolgozott, mint minden korábbi megbízatásán. Európai képviselőként rövid idő alatt volt képes kivívni társai és az Európai Parlamentben legnagyobb súllyal rendelkező Európai Néppárt vezetésének elismerését is.

Akik közelről ismerik, pontosan tudják róla, Áder János olyan ember, aki sosem a tisztségre jelentkezik, de mindig megfontoltan, alázattal, higgadtan és nagy körültekintéssel tesz eleget az általa vállalt feladatnak.

Az út, ami eddig állt mögötte, Csornától Brüsszelig ível. Ezen az úton mindig mellette állt felesége, dr. Herczegh Anita, akivel 27 éve megkötött házasságuk során négy gyermekük született.

Dr. Áder János mindig hű volt hazájához. Méltó a Szent István által megteremtett, több mint 1000 esztendős európai államiságunk 21. századi eszményeinek képviseletére. Méltó Magyarország, a nemzet valamennyi polgárának képviseletére, méltó arra, hogy rendszerváltó politikusként a 22 éve szabad Magyarország köztársasági elnöke legyen.

Áder János pályafutása egy magyar ember története.