Az EU és a szlovákiai nyelvtörvény: az EBESZ kisebbségi biztosa Budapesten tárgyalt

A miniszterelnök úgy látta, hogy a főbiztos ajánlásai európai szintre hozhatják a Szlovákiában élő összes, így a magyar kisebbség védelmét és képviseletét is. Az ajánlások között szerepel, hogy Szlovákiában a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt fel kell hozni az államnyelvtörvény szintjére, illetve szükség lesz arra is, hogy megalkossák a kisebbségek védelméről szóló törvényt úgy, ahogyan például ez már Magyarországon régóta működik - ismertette a kormányfő.
    
Bajnai hangsúlyozta, ezeknek végrehajtását Magyarország is szeretné majd nyomon követni a vegyes bizottságban, amely Szlovákia és Magyarország között működik, összehívását pedig szeptember végére tervezik. Kérdésre úgy fogalmazott, nem közvetítőre van szükség, hanem olyanfajta segítségre, "aki - kiszűrve a kölcsönös gyanakvást - megmondja, mi számít európainak, hogyan kell Európában a kisebbségekkel bánni, mi az, ami belefér, és mi az, ami nem fér bele".
    
A sajtótájékoztatón Vollebaek kifejtette: minden államnak jogában áll, hogy a saját állami nyelvét erősítse, ez a törekvés semmilyen nemzetközi törvénnyel nem áll szemben. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy ezek az érdekek nem csorbíthatják egy nemzeti kisebbség saját nyelvének használatára vonatkozó jogát - jegyezte meg.
    
A főbiztos gratulált Bajnai Gordonnak a szeptember 10-én Szécsényben Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszéléséhez és az ott elfogadott nyilatkozathoz, amelyben a felek megállapodtak: elfogadják az EBESZ-főbiztos valamennyi ajánlását a nyelvtörvénnyel kapcsolatos vita rendezésére. Közölte, mindaddig szeretne "része lenni a folyamatnak", amíg nem találnak megoldást a problémára.
    
A kormányfővel folytatott találkozója előtt a főbiztos részt vett egy nemzetközi konferencián, amelynek végén sajtótájékoztatót tartott. Kijelentette, hogy a módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között. "Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne" - mondta Vollebaek. "Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének" - tette hozzá.
    
"Magyarországnak valóban legitim érdeke fűződik a Szlovákiában, illetve bárhol máshol élő magyarok jólétéhez a nyelvhasználat, a kultúra, az identitás terén" - mondta a főbiztos. Hozzátette, hogy ugyanakkor nagyon nagy kárt okozna a kisebbségeknek Európa-szerte, "ha nem tartanák tiszteletben vagy megpróbálnák aláásni a kormányok saját állampolgáraikért viselt felelősségét". A törvény alapvetően az államnyelv erősítését szolgálja, és nem a kisebbségi nyelvekről szól. A feladat az, hogy megtalálják a "kényes egyensúlyt a kisebbségek jogainak védelme és az államérdek érvényesítése között" - fogalmazott.  
    
A főbiztos hozzátette: nagyon reménykeltőnek értékeli a felekkel az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalásait, illetve a nap folyamán Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével folytatott találkozóját, és bízik benne, hogy a feleknek sikerül megoldást találniuk. "Nagyon nagy baj lenne a világban", ha Magyarország és Szlovákia - az Európai Unió és a NATO tagjaiként - nem lenne képes egymással együttműködve megoldani a fennálló vitáikat - fogalmazott a főbiztos.
    
Vollebaek délelőtt a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel találkozott, majd felszólalt a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferencián, ahol a határokon átnyúló együttműködés sikerének feltételeiről beszélt. 
    
A főbiztos részt vett az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az ülés után arról beszélt újságírók előtt, hogy szerinte Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Elmondta, hogy köszönetét fejezte ki Vollebaeknek, hogy "felvállalta a felvidéki magyarság jogainak a védelmét". A fideszes politikus véleménye szerint Szlovákiának nem a feszültség enyhítése és a helyzet a stabilizálása célja, hanem a helyzet eszkalálása, és a következő hónapokban is arra kell készülni, hogy Szlovákia nem fogja az együttműködés útját járni a nyelvtörvény ügyében.
    
Kozma József, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a nyelvtörvény ügyében a magyar politikai erőknek egységes álláspontot kell képviselniük minden helyszínen, ennek megbontása ugyanis az ország pozícióit gyengítheti. Sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a nyelvtörvény nem kétoldalú, hanem európai, nemzetközi ügy, hiszen itt a kisebbségek védelmének európai jogi normájáról van szó. Az is világos, hogy tennivalója Szlovákiának van: a szlovák államnak kell ugyanis biztosítania a magyar kisebbséghez tartozók megfelelő nyelvhasználatának feltételeit - közölte.
    
Knut Vollebaek budapesti látogatása után, szerdán Pozsonyban folytat tárgyalásokat.


Bajnai Gordon miniszterelnök (b) és Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa nyilatkozik a sajtó képviselőinek közös megbeszélésüket követően az Országház Nándorfehérvári termében.MTI Fotó: Beliczay László