Belföld

2009.10.06. 14:59

Csincsillákat is befogadnak a vasi egyesületbe

Szombathely - Október 4-e az állatok világnapja, ezen a napon házi és a vadállatokra emlékezünk. A Fekete István Állatvédő Egyesület kutyás felvonulást szervezett, a múzeumfaluban pedig az ősi magyar állatfajtákat ismerhették meg a gyerekek.

Varga Nóra

Az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az állatok világnapját Szombathelyen is megünnepelték.

A városháza előtti téren mintegy ötven állatbarát szombathelyi gyűlt össze vasárnap délután, a legtöbben a kutyájukat is magukkal vitték a rendezvényre. A Fekete István Állatvédő Egyesület tagjai zarándokutat szerveztek az állatokért az állatok világnapján. A menet óriási feltűnést keltett a városban. Kicsi, nagy, fajtiszta és keverék négylábúak egyaránt megtették a közel négy kilométeres távot. Az egyesületi tagok útközben zászlót szúrtak le az otthagyott kutyapiszkok mellé, hogy felhívják a gazdik figyelmét, az ő dolguk lenne összeszedni az ürüléket kedvencük után. Az Óperint utcában egy tízéves forma kisfiú szaladt oda hozzánk.

- Miért sétáltatják ilyen sokan együtt a kutyájukat? - érdeklődik. - Én is nagyon szeretem ám az állatok, két kutyám is van otthon, az egyik olyan, mint az ott, csak az enyém fekete - mutat egy szálkásszőrű tacsira, a másik pedig egy nagy rottweiler, de egyáltalán nem vad. Rögtön hazaszaladok a kicsi kutyámért, s én is csatlakozok magukhoz.

A zarándokút végállomása a Homok úton lévő kutyatanoda volt. Másfélórás séta után érkezett meg a menet oda. Forraltborral, teával és zsíroskenyérrel várták az egyesületi tagok a gazdikat. A kutyusokat pedig friss vízzel és jutalomfalattal. A Fekete István Állatvédő Egyesület tagjai örökbefogadó napot tartottak a kutyatanodában. Hat-nyolchetes kutyák és cicák vártak szerető gazdira. Gyors helyzetfelmérés  van-e kerítés a ház körül, esetleg másik kutyus vagy cica otthon, lakásban vagy udvaron szeretnék tartani a kis kedvencet  után az egyesületi tagok tájékoztatták az új tulajdonost a felelős állattartásról, valamint az egyéb kötelezettségekről (oltás, szukák esetében ivartalanítás).

- Jaj, de aranyos ez a kiskutya - kiáltják örömükben a Szélinger gyerekek. - Ezt a kis barnát visszük haza, ezt  -mutatják - amelyiknek a nyakába mintás kendőt kötöttek. - Nagyon szeretjük az állatokat, korábban is volt kutyánk, de sajnos már nem él. Biztosan én fogom az új kiskutyát a legtöbbet sétáltatni - mondja Szélinger Krisztina. - Én is nagyon örülök a kis jövevénynek - vág közbe Robika, Kriszti kisöccse. - Már el is neveztük az apróságot, Buginak fogjuk hívni. Van udvarunk is, de a lakásban alakítottunk ki neki egy kis kuckót - meséli a kisfiú, s testvéreivel elszalad, hogy dögönyözhesse, simogathassa, s babusgathassa Bugit.

Szélingerék kitöltik, s aláírják az örökbefogadási nyilatkozatot. Az egyesületi tagok gratulálnak a kiskutyához, megbeszélnek egy időpontot, amikor elmennek hozzájuk, s megnézik, megfelelő körülmények között tartják-e a kutyust az új gazdik.

- Jól sikerült a zarándokút - hangsúlyozza Vértesi Andrea, a Fekete István Állatvédő Egyesület elnöke. - Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokan megmozdulnak a felhívásunkra. Úgy számoltuk, hogy 38 kutyus tette meg a távot. Hagyományt szeretnénk teremteni a felvonulással - emeli ki Andrea. - Az állatok rendkívül fontosak az emberek számára, rengeteg szeretetet kapunk tőlük, cserébe viszont törődést várnak. Úgy érzem, a magyar emberek egy része már felelősen tart állatot, viszont van még mit tanulni a nyugati országoktól. Az tény, hogy a hazánk ebben a felében sokkal jobb a helyzet, mint a keleti végeken. Vas megyében a családi kedvenceket és a haszonállatokat többségében megbecsülik a tulajdonosok - teszi hozzá az állatvédő. - Az egyesületünknek egyelőre még nincsen telephelye, a tagok otthon nevelgetik, szeretgetik a kidobott állatokat. Nemcsak kutyák és cicák kerülnek hozzánk, hanem megunt papagájok, csincsillák és rágcsálók is. A gyepmesteri feladatokat szeretnénk átvenni a várostól, s az európai uniós szabványoknak megfelelő állatmenhelyt kialakítani Szombathelyen - mondja Vértesi Andrea.

Dr. Takácsné dr. Tenki Mária városi képviselő is részt vett a felvonuláson, Dominó nevű  foxterrier kutyájával tette meg a közel négy kilométeres távot. A képviselő is támogatja azt az elképzelést, hogy a Fekete István Állatvédő Egyesület átvegye a várostól a gyepmesteri feladatokat. Reméli, hogy minél hamarabb a szombathelyi közgyűlés elé kerül az erről szóló előterjesztés.

A Kerekerdő Alapítvány és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Assissi Szent Ferenc személyéhez és az őszi pásztorünnephez kötődő hagyományokat elevenített fel, valamint a modern állatvédő mozgalmak törekvéseit mutatta be a kétnapos rendezvényén, amelyet a Vasi Múzeumfaluban tartotanak meg a hét közepén.

A skanzen állatállománya ezekre a napokra több háziállattal bővült. Mangalicákat, lovakat, rackákat, libákat, teheneket, nyulakat, szamarakat, kecskéket, tyúkokat és kutyákat etethettek és simogathattak a gyerekek. Megismerhették az ősi magyar állatfajtákat, az állattartáshoz kapcsolódó építményeket, valamint népi játékokat is  játszhattak.

Az állatok világnapját 1931. óta ünnepeljük. Magyarországon a rendszerváltás után vált népszerűvé. Eredetileg a kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának a megfékezése volt. Később a kör tágult, minden állat védelmét felvállalta az ünnep, a világnapok szaporodásával párhuzamosan viszont egyre inkább a velünk élő állatok kerültek a középpontba.

Az állatok világnapja október 4-re, Assisi Szent Ferenc halálának a napjára esik. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. Az ünnep célja, hogy az ember és az állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára. Az állatvédők úgy tartják, hogy alapjában véve minden ember állatbarátnak születik, csak később nevelik beléjük a  félelmet, higiéniai irtózást, ezzel akaratlanul is gerjesztve az állatok iránti negatív érzéseket, amely az állatkínzáshoz vezető első lépést jelenti.

Az állattartás alapjának a felelős gondolkodásnak kellene lennie: hazánkban évente többezer kutya válik kóborrá. Nemcsak az állatkínzás és az orvvadászat számít bűnnek, hanem az is, ha valaki utcára tesz egy védtelen állatot.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!