2009.10.06. 14:59
Csincsillákat is befogadnak a vasi egyesületbe
Szombathely - Október 4-e az állatok világnapja, ezen a napon házi és a vadállatokra emlékezünk. A Fekete István Állatvédő Egyesület kutyás felvonulást szervezett, a múzeumfaluban pedig az ősi magyar állatfajtákat ismerhették meg a gyerekek.
Az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az állatok világnapját Szombathelyen is megünnepelték.
A városháza előtti téren mintegy ötven állatbarát szombathelyi gyűlt össze vasárnap délután, a legtöbben a kutyájukat is magukkal vitték a rendezvényre. A Fekete István Állatvédő Egyesület tagjai zarándokutat szerveztek az állatokért az állatok világnapján. A menet óriási feltűnést keltett a városban. Kicsi, nagy, fajtiszta és keverék négylábúak egyaránt megtették a közel négy kilométeres távot. Az egyesületi tagok útközben zászlót szúrtak le az otthagyott kutyapiszkok mellé, hogy felhívják a gazdik figyelmét, az ő dolguk lenne összeszedni az ürüléket kedvencük után. Az Óperint utcában egy tízéves forma kisfiú szaladt oda hozzánk.
- Miért sétáltatják ilyen sokan együtt a kutyájukat? - érdeklődik. - Én is nagyon szeretem ám az állatok, két kutyám is van otthon, az egyik olyan, mint az ott, csak az enyém fekete - mutat egy szálkásszőrű tacsira, a másik pedig egy nagy rottweiler, de egyáltalán nem vad. Rögtön hazaszaladok a kicsi kutyámért, s én is csatlakozok magukhoz.
A zarándokút végállomása a Homok úton lévő kutyatanoda volt. Másfélórás séta után érkezett meg a menet oda. Forraltborral, teával és zsíroskenyérrel várták az egyesületi tagok a gazdikat. A kutyusokat pedig friss vízzel és jutalomfalattal. A Fekete István Állatvédő Egyesület tagjai örökbefogadó napot tartottak a kutyatanodában. Hat-nyolchetes kutyák és cicák vártak szerető gazdira. Gyors helyzetfelmérés van-e kerítés a ház körül, esetleg másik kutyus vagy cica otthon, lakásban vagy udvaron szeretnék tartani a kis kedvencet után az egyesületi tagok tájékoztatták az új tulajdonost a felelős állattartásról, valamint az egyéb kötelezettségekről (oltás, szukák esetében ivartalanítás).
- Jaj, de aranyos ez a kiskutya - kiáltják örömükben a Szélinger gyerekek. - Ezt a kis barnát visszük haza, ezt -mutatják - amelyiknek a nyakába mintás kendőt kötöttek. - Nagyon szeretjük az állatokat, korábban is volt kutyánk, de sajnos már nem él. Biztosan én fogom az új kiskutyát a legtöbbet sétáltatni - mondja Szélinger Krisztina. - Én is nagyon örülök a kis jövevénynek - vág közbe Robika, Kriszti kisöccse. - Már el is neveztük az apróságot, Buginak fogjuk hívni. Van udvarunk is, de a lakásban alakítottunk ki neki egy kis kuckót - meséli a kisfiú, s testvéreivel elszalad, hogy dögönyözhesse, simogathassa, s babusgathassa Bugit.
Szélingerék kitöltik, s aláírják az örökbefogadási nyilatkozatot. Az egyesületi tagok gratulálnak a kiskutyához, megbeszélnek egy időpontot, amikor elmennek hozzájuk, s megnézik, megfelelő körülmények között tartják-e a kutyust az új gazdik.
- Jól sikerült a zarándokút - hangsúlyozza Vértesi Andrea, a Fekete István Állatvédő Egyesület elnöke. - Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokan megmozdulnak a felhívásunkra. Úgy számoltuk, hogy 38 kutyus tette meg a távot. Hagyományt szeretnénk teremteni a felvonulással - emeli ki Andrea. - Az állatok rendkívül fontosak az emberek számára, rengeteg szeretetet kapunk tőlük, cserébe viszont törődést várnak. Úgy érzem, a magyar emberek egy része már felelősen tart állatot, viszont van még mit tanulni a nyugati országoktól. Az tény, hogy a hazánk ebben a felében sokkal jobb a helyzet, mint a keleti végeken. Vas megyében a családi kedvenceket és a haszonállatokat többségében megbecsülik a tulajdonosok - teszi hozzá az állatvédő. - Az egyesületünknek egyelőre még nincsen telephelye, a tagok otthon nevelgetik, szeretgetik a kidobott állatokat. Nemcsak kutyák és cicák kerülnek hozzánk, hanem megunt papagájok, csincsillák és rágcsálók is. A gyepmesteri feladatokat szeretnénk átvenni a várostól, s az európai uniós szabványoknak megfelelő állatmenhelyt kialakítani Szombathelyen - mondja Vértesi Andrea.
Dr. Takácsné dr. Tenki Mária városi képviselő is részt vett a felvonuláson, Dominó nevű foxterrier kutyájával tette meg a közel négy kilométeres távot. A képviselő is támogatja azt az elképzelést, hogy a Fekete István Állatvédő Egyesület átvegye a várostól a gyepmesteri feladatokat. Reméli, hogy minél hamarabb a szombathelyi közgyűlés elé kerül az erről szóló előterjesztés.
A Kerekerdő Alapítvány és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága Assissi Szent Ferenc személyéhez és az őszi pásztorünnephez kötődő hagyományokat elevenített fel, valamint a modern állatvédő mozgalmak törekvéseit mutatta be a kétnapos rendezvényén, amelyet a Vasi Múzeumfaluban tartotanak meg a hét közepén.
A skanzen állatállománya ezekre a napokra több háziállattal bővült. Mangalicákat, lovakat, rackákat, libákat, teheneket, nyulakat, szamarakat, kecskéket, tyúkokat és kutyákat etethettek és simogathattak a gyerekek. Megismerhették az ősi magyar állatfajtákat, az állattartáshoz kapcsolódó építményeket, valamint népi játékokat is játszhattak.
Az állatok világnapját 1931. óta ünnepeljük. Magyarországon a rendszerváltás után vált népszerűvé. Eredetileg a kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának a megfékezése volt. Később a kör tágult, minden állat védelmét felvállalta az ünnep, a világnapok szaporodásával párhuzamosan viszont egyre inkább a velünk élő állatok kerültek a középpontba.
Az állatok világnapja október 4-re, Assisi Szent Ferenc halálának a napjára esik. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük. Az ünnep célja, hogy az ember és az állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára. Az állatvédők úgy tartják, hogy alapjában véve minden ember állatbarátnak születik, csak később nevelik beléjük a félelmet, higiéniai irtózást, ezzel akaratlanul is gerjesztve az állatok iránti negatív érzéseket, amely az állatkínzáshoz vezető első lépést jelenti.
Az állattartás alapjának a felelős gondolkodásnak kellene lennie: hazánkban évente többezer kutya válik kóborrá. Nemcsak az állatkínzás és az orvvadászat számít bűnnek, hanem az is, ha valaki utcára tesz egy védtelen állatot.