Zuhanás az ismeretlenbe: 6,5 százalékkal eshet idén a gazdaság

A kutatók szerint az infláció az idén éves átlagban 5 százalék lesz, noha márciusban még 3,5 százalékot vártak . A beruházások 8 százalékkal esnek vissza a korábban várt 5 százalék helyett, és az export is jóval nagyobb mértékben esik vissza a márciusi prognózisban előrejelzettnél: 9 százalék helyett 15 százalékkal, míg az import 17 százalékkal szűkül.

Vértes András, a GKI elnöke elmondta: bár eddig hónapról hónapra rontottak GDP előrejelzésükön, minden jel arra mutat, hogy a harmadik negyedévi gazdasági mélypont után a negyedik negyedévben a GDP már nem csökken a megelőző három hónapihoz képest.

A GDP 2010-es várható alakulását illetően előrejelzést nem kívánt adni, de annyit az MTI kérdésére elmondott, hogy sem érdemi növekedésre, sem érdemi visszaesésre nem számítanak.

Ismertette: a világgazdasági válság első szakasza "lezárulóban van", az egyes ágazatok "zuhanórepülése" megállt, amit a GKI Zrt. elnöke a világviszonylatban szélsőségesen expanzív fiskális politikának tudott be. Hozzátette azonban, hogy a válságnak még koránt sincs vége: az időben elhúzódó második, esetleg harmadik szakaszára is számítani kell.

A növekedés beindítására elköltött jelentős összegek miatt a nagy gazdaságok mindegyikében óriásai államháztartási hiány halmozódik fel, és olyan államadósság növekedés figyelhető meg, amely korábban elképzelhetetlen volt - még Magyarországon is - mondta. A következő években jelentősen átalakulhat a világgazdaság, a mai helyzettel szemben lesz ugyan hitel, de jóval drágább, mint korábban, elsősorban a tartósan megemelkedő kamatok miatt - fűzte hozzá Vértes András. Megjegyezte azt is, hogy az államháztartási deficitek fedolgozásához jelentős strukturális átrendeződésre lesz szükség.

Magyarország időben máshol tart, fiskális élénkítést nem alkalmazhatott, ami rövid távon ugyan nehezebb pálya, középtávon azonban vannak előnyei. Az idén és jövőre Magyarország egyensúlyi mutatói alapján az európai középmezőny élére kerül. Ennek megőrzésével, illetve további strukturális reformok végrehajtásával a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba kerülhet - fejtette ki.

Beszámolt arról, hogy az idén a GDP csökkenése mintegy 550 milliárd forint bevételkiesést jelent az államháztartásnak, a kiadások pedig nagyjából 200 milliárddal csökkennek, így, az évközi, nagyjából 1.000 milliárdos költségcsökkentő lépések mellett, az államháztartás hiánya a GDP 3,8 százaléka lehet. 
    
Az államadósság a GDP 80 százalékára nő a tavalyi 73 százalékról, de ez teljes egészében a GDP csökkenéséből és a forint gyengüléséből adódik. Ezektől eltekintve az adósságráta nem nőne - hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy a magyar mutató európai méretekben már nem lesz kiugró, számos országban az idén 20-30 százalékponttal fog nőni az adósságráta, és várhatóan az EU átlaga is magasabb lesz a magyarnál. 

A külső egyensúly is jelentősen javul, a külső finanszírozási igényt az EU-IMF hitellel lehet finanszírozni. A GKI 3 milliárd euró körüli külkereskedelmi többlettel és 2 milliárd eurós külső finanszírozási igénnyel számol, megjegyezve, hogy utóbbi csak mintegy harmada az elmúlt évekének.

A mezőgazdaság teljesítménye az idén 20 százalékkal eshet vissza, míg az ipar teljesítménye 10 százalékkal szűkülhet. Az üzleti szféra a kereslethiány és a finanszírozás nehézsége miatt szenved - fejtette ki. 

A GKI szerint az év második felétől az áfa- és jövedékiadó-emelések hatására átmenetileg megugrik az infláció, év végén 7 százalék lehet. Várakozásai szerint a jegybank a második félévtől kezdheti meg a monetáris lazítást, így a jegybanki alapkamat év végére 8,5 százalékra eshet. Ezzel párhuzamosan az állampapírhozamok is csökkennek, ami a forint erősödéséhez vezet.

A második félévben a GKI 270-280 forintos, kevésbé változékony, lassan erősödő árfolyamra számít. Megjegyezik, hogy a gyorsított eurócsatlakozáshoz hiányzik az eurózóna fogadókészsége, a maastrichti kritériumok csak 2011-2012-re teljesíthetőek, ami az euró 2013-2014. évi bevezetését teszi lehetővé.

A lakossági fogyasztás a prognózis szerint 7 százalékkal eshet vissza, míg a lakossági megtakarítások jelentősen bővülhetnek.

Forrás: MTI