Konferencia a roma holokausztról

A rendezvényre a Holokauszt emlékév alkalmából a győri székhelyű Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület nyújtott be sikeres pályázatot a Civil Alaphoz.

- Úgy gondoltuk, szükség van rá, hogy a fiatalok is megismerjék a múlt történéseit, és hogy hitet tegyünk a gyűlölet elutasítása mellett -   fogalmazott Jakus László, a egyesület elnöke. Mint elmondta, a roma szenvedéstörténetről elsősorban azért tud keveset az utókor, mert meglehetősen kevés dokumentum maradt fenn róla. A konferenciára igyekeztek olyan előadókat meghívni, akik kutatásaik során kiemelten foglalkoztak a roma történelemmel és a roma holokauszt magyarországi történéseivel. beszámolt például kutatásairól Bana József, a Győr megyei levéltár igazgatója. Heislerné Dobos Éva a pszichológus szemszögéből vizsgálta a holokausztot, mint az üldözött népcsoportok közös traumáját. Különösen érdekes színfoltja volt a rendezvénynek Harcsás Judit előadása. A győri újságíró rendszeresen tartja a kapcsolatot az egyesülettel, szívesen foglalkozik a cigányság problémáival. Ezúttal, képekkel illusztrálva azt a riportot mutatta be a hallgatóságnak, amit néhány évvel ezelőtt egy azóta elhunyt roma holokauszt túlélővel készített.

Képviseltette magát a konferencián a pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület is, amely hasonló temetikában már több konferenciát szervezett. Az ott elhangzott előadásokat könyv formájában is megjelentették. A Cigánysors címen megjelent két dokumentumkötettel Márfi Attila, a Baranya megyei Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa ismertette meg a konferencia résztvevőit.

A konferencia második napján Mayer László levéltáros a Vas megyei történéseket idézte fel, majd a tragédia utóélete került a beszélgetések középpontjába. Nem könnyű választ adni az olyan kérdésekre, mint hogy hogyan jelenhet meg a roma holokauszt ténye a történelemoktatásban, vagy hogy az óvodai, iskolai gyermekközösségekben mit lehet tenni a felejtés és a közöny ellen. Dr. Kosztics István, a pécsi egyesület elnöke pedig a romák antiszemitizmussal kapcsolatos vélekedéseit fejtette ki.

A képen Németh Tiborné, a Büki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Harcsás Judit újságíró, Németh Sándor polgármester, Bana József, a konferencia elnöke és Jakus László egyesületi elnök (Fotó: Kadlerné Szabó Marianna)

Amint a szervezőktől megtudtuk, a rendezvényre meghívták az egész Dunántúl roma civil szervezeteinek és nemzetiségi önkormányzatainak képviselőit. Rajtuk kívül meghívást kaptak kutatók, történészek, levéltárosok is. Eljött Heisler András, a Mazsihisz elnöke, dr Latorcai Csaba helyettes államtitkár köszöntő szavait Tircsi Richárd, az Emberi Erőforrások Minisztériuma munkatársa tolmácsolta. A résztvevők az első nap délutánján megkoszorúzták a Roma Holokauszt emlékművet.

- Az első történeti konferencia színhelyéül egyrészt gyakorlati okok miatt választottuk Büköt, hiszen ez a város az északi és a déli országrészből is viszonylag könyen elérhető - tudtuk meg a Czinka Panna egyesület elnökétől. A másik ok pedig az volt, hogy itt a program részeként egy emlékművet is felkereshettünk. Magyarországon még ma is nagyon kevés helyen van olyan emléktábla vagy szobor, amit a roma áldozatok emlékére állítottak.

Németh Sándor büki polgármester és a Németh Tiborné roma önkormányzati elnök a szervezőkkel együtt úgy látja: tartalmas, jól sikerült konferencia volt, amelynek hagyományát érdemes folytatni. Egymás megértéséhez és elfogadásához fel kell tárni a múlt borzalmait.