Szűk 150 esztendeje rágózunk - Frissítheti az agyat, csökkentheti a stresszt

Az Amerikai Egyesült Államokban 1869-ben kért szabadalmat a gyártására William Semple. Az ohiói fogorvos a fogak erősítése céljából fejlesztette ki a rágógumit.

Egyik összetevője a természetes latexanyagnak számító chicle, amely a Manilkara chicle vagy a Manilkara zapota nevű, az amerikai esőerdőkben is megtermő fafajták kérgéből kinyert koagulált, tejszerű nedv, míg a másik a mesterséges úton előállított poliizobutilén nevű szintetikus gumi, tájékoztat az egyik internetes lexikon szócikk.

Amikor lehántják egy rágógumifa kérgét, vagy pedig rovarok támadják meg, a fa egy olyan tejszerű anyagot termel, amely védőköpenyt von a kéreg fölé. Ezt a szagtalan nedvet ismerik spanyolul chicle -ként, amit Latin-Amerikai nagy részén a rágógumi szinonimájaként használnak - írja a rágógumi történetéről a Cultura Magazin cikke. A Research and Markets oldal kutatásai alapján a világ rágógumipiacának két vezető vállalata, az amerikai Wrigley Company és a brit Cadbury együttesen több mint 60 százalékos részesedéssel rendelkezik. A rágógumit különböző formákban már 5 ezer évvel ezelőtt is ismerték és használták az emberek. A mai értelemben vett legrégebbi, napjainkban is ismert rágógumit a finnországi Yli-Ii településen fekvő Kierikki területén fedezte fel 2007 augusztusában az egyesült királyságbeli Derby Egyetem egyik régészet szakos hallgatója, Sarah Pickin. A megtalált darab alapanyaga nyírfakéregből készült kátrány. A nyírfakéreg, amiből a fognyomokat is megőrző rágógumi készülhetett, egyebek mellett fenolokat is tartalmaz, amelyek egyesek szerint fertőtlenítő hatással és más egészségügyi előnyökkel rendelkeznek.

Seattle turistalátványossága volt a rágógumifal. A téglafalra a legelsők a 90-es években kerültek fel

Már az ősi aztékokhoz tartozó indán törzsek is a chiclét használták mint egy, a mai rágógumival nagy hasonlóságot mutató keverék alapanyagát. Ezt a fajta rágógumit legfőképpen a nők használták, elsősorban a leheletük illatosítása a céljából. A népcsoport tagjai a chicle latexéből készült gumit is alkalmazták ilyen célokra, ennek a készítménynek a helyiek által ismert neve a tzictli volt. A maja civilizáció egyes tagjai az aztékokhoz nagyban hasonlító módszereket alkalmaztak a rágásra szolgáló gumik területén.

A rágózás emellett bizonyítottan oldja a stresszt, frissíti az agyat, és segíti a koncentrációt. Új-Zélandon például a katonáknak speciális, ásványi anyagokkal felturbózott rágógumit adnak, amely nemcsak a fogaikat védi, hanem segít nekik abban is, hogy legyőzzék a stresszt.

A rágózást számos jótékony egészségügyi hatása ellenére több országban tiltják világszerte. Szingapúrban már húsz éve nem fogyaszthatnak, nem árulhatnak kedvükre rágógumit a lakosok, csak bizonyos megkötésekkel. Ennek oka abban rejlik, hogy a közterületen kiköpött rágók eltávolításának költsége sokszorosan meghaladta azt a hasznot, amely az értékesítésből származott. A rágózást ott egyik napról a másikra tiltották be. Ma már ugyan újra hozzá lehet jutni a rágókhoz a gyógyszertárakban, viszont a rágó utcán való kiköpése rongálásnak minősül, amit súlyosan büntetnek.

Egyes kutatók már tettek arra vonatkozóan lépéseket, hogy kifejlesszék azt a rágót, amely magától lebomlik, de egyelőre még csak próbálkozások vannak.

Tisztítja ugyan a fogakat, csökkenti a lepedéket, ugyanakkor növeli az étvágyat - az állandó nassolás legyőzésében azonban segít Fotó: illusztráció

Semlegesíti az étkezések utáni savas kémhatást a szájban

A cukormentes rágógumi rágása nem helyettesíti ugyan a fogmosást, de ameddig a gyermeknek erre nincs lehetősége, addig a rágó hatóanyaga meggátolja a lepedék lerakódását, megelőzi a szuvasodást. Eltekintve attól, hogy a többségnek tetszik-e vagy sem, egyre több gyermek, serdülő és felnőtt rágózik. Amióta pedig a gyártók piacra dobták a cukormenteset, hódolói úgy tartják: a mások által kifogásolt rossz szokás egészségüket védi. Ami azt illeti, a fogorvosok sem tagadják fogazat- és fog-ínyerősítő, valamint tisztító hatását. Tény, hogy az étkezés után fogyasztott cukormentes rágógumi semlegesíti a szájüreg savas kémhatását, aminek következtében megakadályozza a kismértékű fogszuvasodást. Így a hatása főétkezések között (étkezés után) a legkedvezőbb.

Állítólag az állandó nassolás legyőzésében is segít a rágózás, ugyanis a folyamatos, mentolos ízű rágcsálás mellett megszűnik az édesség iránti vágy. Amikor rágózunk, becsapjuk a szervezetet, amely a rágás hatására elkezdi az emésztő folyamatokat: beindul a nyáltermelés, a hasnyálmirigy enzimtermelése, a bélmozgás, és mindez anélkül, hogy azután bármilyen táplálék kerülne a szervezetbe. Emiatt a különböző bélműtétek után, sőt, az emésztőrendszeri rákból való felépülés folyamatában is nagy segítség a rágózás.

És a végére egy figyelmeztetés: a cukormentes rágógumik édesítésére felhasznált anyag, az úgynevezett szorbit, hashajtó hatású, ezért kellemetlen hatással lehet az emésztésünkre.