Megszületett a legnagyobb betyár - A kopasz és barna királytól a nagy drámaírón át a legnagyobb magyarig

A celldömölki Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár, nevezetesen a könyvtár vezetője, Németh Tibor hosszú évek óta példamutató, hiánypótló munkát végez a különböző szempontú adatfeldolgozásban, adattárolásban és abban is, hogy az általa összegyűjtött, rendszerezett adatrengeteget átlátható, praktikus módon hozzáférhetővé tegye a nagyközönség számára.

A Kresznerics könyvtár ingyenesen hozzáférhető közszolgálati adattárat Celldömölk egyesítésének 100., várossá avatásának 25. évfordulója alkalmából 2004-ben hozták létre, és ez a gesztus is jelzi, hogy a szellemi-kulturális értékekben bővelkedő Kemenesalján ma is becsben tartják ezeket az értékeket.

A soron következő év figyelemre érdemes kerek évfordulóit felsoroló összeállítást 2005-től fogva rendszerint november 30-áig teszi közzé honlapján a Kresznerics könyvtár. Hasonló alapossággal és körültekintéssel sehol máshol nincs ilyen adatfeldolgozás, vagyis a Kresznerics könyvtár szolgáltatása bátran exkluzívnak mondható: a huszonöttel osztható klasszikus évfordulókat és a már nem élő személyek adatait tartalmazza -, és ebben a vonatkozásban a legteljesebb ilyen jellegű magyar szolgáltatás. Adattárunkban az egyes évfordulók a hónapok és napok sorrendjében, s azon belül időrendben találhatók az alábbiak szerint: nap, születés (x) vagy halálozás ( ) egyezményes jele, év. A csak évhez köthető események összeállításunk élén, a napra nem datálhatóak az adott hónap elején olvashatóak kronológiai sorrendben .

Németh Tibor adatgyűjtő munkája révén jöhetett létre a Kemenesaljai Életrajzi Lexikon, amely megjelenése óta folyton bővül
Fotó: Szendi Péter

A Kresznerics könyvtár, illetve személyesen Németh Tibor elkötelezett vállalkozásának kivételességét jelzi, hogy az évről évre Celldömölkön elkészülő Magyarság évfordulónaptára című összeállításra támaszkodik a Nemzeti Évfordulók Titkársága, amikor összeállítja Nemzeti évfordulóink című reprezentatív évkönyvét. (Más kérdés, hogy 2016-ra még nem készült ilyen összeállítás.) A Kresznerics könyvtár évfordulós kínálatából rendszeresen válogatás jelenik meg a Honismeret című folyóiratban is. A honismeret fontos hívószó ehhez a munkához, nem véletlen, hogy a nagy múltú celli honismereti munkaközösség tevékenysége is a Kresznerics könyvtárhoz kötődik. A honismereti közösség 1973-ban jött létre, alap-elve a nyitottság: szívesen várja soraiba a helytörténet iránt érdeklődőket. Alapvető célkitűzése Celldömölk, Kemenesalja múltjának és értékeinek kutatása, a megszerzett ismeretek és a hozzájuk kapcsolódó vélemények folyamatos cseréje, megvitatása. A 25-30 főt számláló csoport vezetője csaknem négy évtizedig a könyvtár egykori igazgatója, Káldos Gyula volt. 2012-től Lendvay Istvánné irányítja a közösséget. A munkaközösség megalakulásától kezdve igyekszik bekapcsolni munkájába a vonzáskörzetben élő, honismerettel foglalkozókat is. Összejöveteleit szeptembertől májusig kéthetente, csütörtökön 17 órától tartja a könyvtárban. A munkába tehát bárki bekapcsolódhat! A 2016-os év legfontosabb évfordulója Kemenesalján éppen a könyvtár névadójához, a tudós alsósági plébános Kresznerics Ferenchez kötődik: 1766. február 25-én, vagyis kereken 250 éve született. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Celldömölkön Kresznerics-emlékévre számíthatunk, az egész évben kitartó programokkal.

De nézzük, mi mindent tartogat még Németh Tibor évfordulós naptára. 2016 nemzeti évfordulói között I. Béla 1000. születésnapja az első, úgyhogy vessünk egy röpke pillantást az Árpád-ház kezdeteire. Ő ugyanis szár (kopasz) és szög (barna) szinű vala, miért is monostorát arról nevezve, a millyen testi tulajdonságú maga vala, igy parancsolá hivatni , írja róla Kézai Simon a Magyarok Krónikájában. Ebből könnyen kitalálható, hogy Szekszárdról van szó -, és most már azt is tudjuk, mit jelentett egykor ez az elnevezés. Amely ráadásul önmagában arra az alapvető emberi tulajdonságra utal, hogy valahogy ki-ki szeretne nyomot hagyni maga után. Más kérdés, hogy ma már Szekszárdról nagy valószínűséggel nem I. Béla jut eszünkbe először (ha csak nem vagyunk rajongói a történelemnek), de talán másodszor sem.

A majdnem kétszáz kerek évfordulós személyiség és esemény között van 2016-ban 1541. augusztus 29-e, az a nap, amikor a török elfoglalta Budát, az ország három részre szakadt . Szeptember 21-én lesz 225 éve, hogy megszületett Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Ott van a nyomában (november 11-én) Katona József, akinek születésnapján egyébként minden évben a magyar dráma napját is ünnepeljük.

És akkor vissza Kemenes-aljára: 1841. szeptember 12-én jött világra a ma már Celldömölkhöz tartozó Izsákfán Savanyú Jóska, a legnagyobb betyár.

FÉRFITÖRTÉNET ÉS NŐI TÖRTÉNET

Hiába csűrjük-csavarjuk, a történelem - beleértve a művészetek történetét is - a közkeletű szemlélet szerint még mindig férfitörténet (róluk vannak adatok, őket jegyzik a históriák). A 2016-os évfordulós listán is nagyítóval kell keresni a nőket. Hármat találtunk, mindegyiküknek köze van az irodalomhoz. És furcsamód mind a halála kerek évfordulója okán került bele a jegyzékbe. Sárközi Márta író, könyvkiadó, műfordító és Lesznai Anna grafikus, iparművész, író, költő 1966-ban halt meg; Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító 1991-ben költözött bele végképp a verseibe.