Az ajtó nyitva van

- A fiam tizenegy éve Szombathelyen él, van két kisunokánk, szinte bánjuk, hogy nem költöztünk ide korábban. Amikor átjöttünk Erdélyből, sokáig néztem a földet, ha mentem az utcán, nem volt, akinek köszönjek, és nem volt, aki köszönjön. Aztán lett sok ismerősünk, barátunk, köztük Huszár István festőművész, akinek itt van a portréja a könyvtári kiállítótérben. Tőle származik a mondás, hogy a szemmagasság a jó, mert alatta a szegénység, fölötte az irigység - mesélte Csizmadia Attila a tárlaton, ahol körbejártunk szülőföldjének, Erdélynek sok-sok életképe között, amelyek sorát itt-ott megszakítja egy-egy saját kezű faragás. Címerek, domborművek egy archaikus világból, ahol ma sem könnyű az élet. Az otthont hoztam el magammal, hogy itthon lehessek - mondja. Itthonosságának bizonyítéka a már ideköltözése előtt jóval (1998 karácsonyán) elkészített szombathelyi látkép, aminek eredeti grafikája múzeumi darab, 1836-ból való. A linómetszet első példánya a fiáé lett, a második a szombathelyi városházán található, mert az akkori polgármesternek is megtetszett, és rendelt belőle.

- Százig lehet számozott metszeteket készíteni, mert utána torzulhatnak a dúc nyomóvonalai. A Szombathelyi látképből indított sorozatból eddig az említett két számozott példány van, de bármikor lehet utánanyomni - fűzte hozzá a grafikus, aki a kiállításon a 19. századi szombathelyi látkép dúcát, a város linóleumba metszett tükörképét is bemutatja. A kép felett Szombathely faragott címere látható. Ez a tisztelgés új lakóhelye előtt, a többi munka azonban szinte kivétel nélkül visszatekintés Erdélyre (illetve látható egy sorozat a nyíregyházi múzeumfalu épületeiről is). Itt van a marosvásárhelyi Fő tér felső felének ábrázolása 1850-ből, középen a Bodor-kúttal, amely a víz folyására zenei hangot adott. Bodor Péter készítette, akitől egy boros éjszakán azt kérdezték, tud-na-e csinálni bankóhamisító gépet. Mondta, hogy igen, sőt ki is találta, össze is rakta. Beperelték, ő pedig a bíróság előtt azzal védekezett, a pénzt mások nyomták, ő csak megalkotta a szerkezetet. Ugyanis a küszöb alá volt beépítve, s valahányszor rálépett valaki, nyomtatott egy hamis bankjegyet. Így azok a csendőrök is bűnrészesek lettek, akik érte jöttek. Bodor Pétert halálra ítélték, s akkor az volt az utolsó kívánsága, hogy vigyék el a kúthoz. Elvitték, ő meg szándékosan elrontotta, többet nem is lehetett megindítani. A kutat lebontották, a románok templomot építettek a helyébe.

Sorra vesszük a metszeteket, valamennyi kedves emléket idéz. Ez Csíksomlyó 19. századi látképe, szülőotthon rajta, ahol a felesége szüle-tett. Amaz a székelykeresztúri Gyárfás-házat mutatja, a legenda szerint itt töltötte Petőfi az utolsó éjszakáját, mielőtt a csatatérre indult, és meghalt 1849. július 31-én, Fehéregyháza és Héjjasfalva között, valószínűleg Ispánkút közelében. Liszt Ferenc portréja, Kós Károly kalapban, Házak a faluvégen - nézegetünk.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.

- Százig lehet számozott metszeteket készíteni, mert utána torzulhatnak a dúc nyomóvonalai. A Szombathelyi látképből indított sorozatból eddig az említett két számozott példány van, de bármikor lehet utánanyomni - fűzte hozzá a grafikus, aki a kiállításon a 19. századi szombathelyi látkép dúcát, a város linóleumba metszett tükörképét is bemutatja. A kép felett Szombathely faragott címere látható. Ez a tisztelgés új lakóhelye előtt, a többi munka azonban szinte kivétel nélkül visszatekintés Erdélyre (illetve látható egy sorozat a nyíregyházi múzeumfalu épületeiről is). Itt van a marosvásárhelyi Fő tér felső felének ábrázolása 1850-ből, középen a Bodor-kúttal, amely a víz folyására zenei hangot adott. Bodor Péter készítette, akitől egy boros éjszakán azt kérdezték, tud-na-e csinálni bankóhamisító gépet. Mondta, hogy igen, sőt ki is találta, össze is rakta. Beperelték, ő pedig a bíróság előtt azzal védekezett, a pénzt mások nyomták, ő csak megalkotta a szerkezetet. Ugyanis a küszöb alá volt beépítve, s valahányszor rálépett valaki, nyomtatott egy hamis bankjegyet. Így azok a csendőrök is bűnrészesek lettek, akik érte jöttek. Bodor Pétert halálra ítélték, s akkor az volt az utolsó kívánsága, hogy vigyék el a kúthoz. Elvitték, ő meg szándékosan elrontotta, többet nem is lehetett megindítani. A kutat lebontották, a románok templomot építettek a helyébe.

Sorra vesszük a metszeteket, valamennyi kedves emléket idéz. Ez Csíksomlyó 19. századi látképe, szülőotthon rajta, ahol a felesége szüle-tett. Amaz a székelykeresztúri Gyárfás-házat mutatja, a legenda szerint itt töltötte Petőfi az utolsó éjszakáját, mielőtt a csatatérre indult, és meghalt 1849. július 31-én, Fehéregyháza és Héjjasfalva között, valószínűleg Ispánkút közelében. Liszt Ferenc portréja, Kós Károly kalapban, Házak a faluvégen - nézegetünk.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.

- Százig lehet számozott metszeteket készíteni, mert utána torzulhatnak a dúc nyomóvonalai. A Szombathelyi látképből indított sorozatból eddig az említett két számozott példány van, de bármikor lehet utánanyomni - fűzte hozzá a grafikus, aki a kiállításon a 19. századi szombathelyi látkép dúcát, a város linóleumba metszett tükörképét is bemutatja. A kép felett Szombathely faragott címere látható. Ez a tisztelgés új lakóhelye előtt, a többi munka azonban szinte kivétel nélkül visszatekintés Erdélyre (illetve látható egy sorozat a nyíregyházi múzeumfalu épületeiről is). Itt van a marosvásárhelyi Fő tér felső felének ábrázolása 1850-ből, középen a Bodor-kúttal, amely a víz folyására zenei hangot adott. Bodor Péter készítette, akitől egy boros éjszakán azt kérdezték, tud-na-e csinálni bankóhamisító gépet. Mondta, hogy igen, sőt ki is találta, össze is rakta. Beperelték, ő pedig a bíróság előtt azzal védekezett, a pénzt mások nyomták, ő csak megalkotta a szerkezetet. Ugyanis a küszöb alá volt beépítve, s valahányszor rálépett valaki, nyomtatott egy hamis bankjegyet. Így azok a csendőrök is bűnrészesek lettek, akik érte jöttek. Bodor Pétert halálra ítélték, s akkor az volt az utolsó kívánsága, hogy vigyék el a kúthoz. Elvitték, ő meg szándékosan elrontotta, többet nem is lehetett megindítani. A kutat lebontották, a románok templomot építettek a helyébe.

Sorra vesszük a metszeteket, valamennyi kedves emléket idéz. Ez Csíksomlyó 19. századi látképe, szülőotthon rajta, ahol a felesége szüle-tett. Amaz a székelykeresztúri Gyárfás-házat mutatja, a legenda szerint itt töltötte Petőfi az utolsó éjszakáját, mielőtt a csatatérre indult, és meghalt 1849. július 31-én, Fehéregyháza és Héjjasfalva között, valószínűleg Ispánkút közelében. Liszt Ferenc portréja, Kós Károly kalapban, Házak a faluvégen - nézegetünk.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.

Sorra vesszük a metszeteket, valamennyi kedves emléket idéz. Ez Csíksomlyó 19. századi látképe, szülőotthon rajta, ahol a felesége szüle-tett. Amaz a székelykeresztúri Gyárfás-házat mutatja, a legenda szerint itt töltötte Petőfi az utolsó éjszakáját, mielőtt a csatatérre indult, és meghalt 1849. július 31-én, Fehéregyháza és Héjjasfalva között, valószínűleg Ispánkút közelében. Liszt Ferenc portréja, Kós Károly kalapban, Házak a faluvégen - nézegetünk.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.

Sorra vesszük a metszeteket, valamennyi kedves emléket idéz. Ez Csíksomlyó 19. századi látképe, szülőotthon rajta, ahol a felesége szüle-tett. Amaz a székelykeresztúri Gyárfás-házat mutatja, a legenda szerint itt töltötte Petőfi az utolsó éjszakáját, mielőtt a csatatérre indult, és meghalt 1849. július 31-én, Fehéregyháza és Héjjasfalva között, valószínűleg Ispánkút közelében. Liszt Ferenc portréja, Kós Károly kalapban, Házak a faluvégen - nézegetünk.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.

- Mindig legyen kíváncsi a dúcra, ha metszetet lát, mert a számítógéppel ma már nagyon jól lehet hamisítani az ilyen grafikát. Elkészítik a dúcot kicsiben, kinyomnak egy képet, aztán felnagyítják, s azt nyomtatják tovább. Még egy van, amivel leleplezhető a csalás az igazi grafikákra ceruzával írják rá az adatokat - meséli. Megyünk tovább Erdélyi sétány, tiloló asszonyok, Bethlen Kata írónő egykori kastélya, roskatag parasztház, korhadó kopjafák, köztük egy székely gyalogkapu Hazaváró címmel. Ez a grafikus legkedvesebb metszete. Azért szereti, mert ez az ajtó mindig nyitva van.