Porig égett a gyár

A gyár dolgozóinak elmondása szerint a mosóban üzemelő, nagynyomású, gázolajjal működő, forróvizes mosógép, amelyben úgy három liternyi gázolaj lehetett, egyszer csak hatalmasat durrant és felrobbant. A helyiségben a plafonig csaptak a lángok. A munkások poroltóval próbálták megfékezni a tüzet, de nyomban látták, hogy lehetetlenre vállalkoznak, esélyük sincs a veszély elhárítására, ezért riasztották a tűzoltókat, tudtuk meg a helyszínen Budai Tibortól, a gyár tűzvédelmi előadójától.

A holland érdekeltségű üzemben ekkor hatan tartózkodtak, nagy lélekjelenlétről tettek tanúbizonyságot, mert valamennyien ki tudtak épségben menekülni, s még a személyes holmijaikat, irataikat is kihozták.

Háromnegyed ötkor érkezett a jelzés a körmendi tűzoltókhoz, ötös, legmagasabb fokozatú riasztást rendeltek el. A helyi lánglovagok segítségére siettek szentgotthárdi, szombathelyi, sárvári, zalaegerszegi, keszthelyi, ajkai társaik is. Hetven tűzoltó gyűrközött a lángokkal, a helyszínre érkeztek a katasztrófavédelmisek is, a vegyi felderítő csoport tagjai.

A tűz csak úgy falta a könnyűszerkezetes épületet, olyan hatalmas füst szállt a magasba, hogy azt még Zalaegerszegen és Szombathelyen is lehetett látni. Több száz helybeli sietett az égő gyár közelébe, autók álltak meg a 86-os és a 8-as főútakon, utasaik borzongva figyelték a tőlük alig néhány tíz méterre tomboló tüzet. 

A látvány rémálomnak tetszett, olyan érzése támadt az embernek, mintha katasztrófafilm forgatásának kellős közepébe csöppent volna. Csakhogy ez maga volt a félelmetes valóság, és a tét még meglehetősen nagy volt, hiszen a lángok szinte körülnyaldostak két tartályt. Az egyikben ezerötszáz köbméter nitrogén volt, a másikban szintén nagy mennyiségű széndioxid. A tűzoltók a helyszínre érkező újabb és újabb egységek szervezetten kapcsolódtak be a lángok oltásába. Valóban meleg volt a helyzet.

A szél háromnegyed hat tájékán föltámadt, s ekkor úgy tűnt, hogy a koromfekete füstöt a város felé fújja. Megijedtek a szakemberek (ezt csak utóbb mondták ki), ám az elhangzott: Most van gáz, a szél elkezdi lefelé nyomni a füstöt!. Ám alig néhány perc múlva a déli szél vált meghatározóvá, s szerencsére nem a lakott területek felé terelte a feketeséget, hanem északra, a temető irányába.

A helyszínen tartózkodó körmendi mentőknek szerencsére nem akadt dolguk. A szomszédos területen lévő nagyáruházat még időben kiürítették, az alig száz méterre üzemelő benzinkútnál egyetlenegy lelket sem lehetett látni. Időközben a nézelődő tömeget a rendőrök a város belseje felé irányították, lezárták a 8-as főútat, elterelték a forgalmat.

Ehhez fogható nagy tűz legutóbb 1997-ben volt a környéken, Szentgotthárdon a Crimafil üzeme égett, állapította meg Cser Zoltán, körmendi tűzvizsgáló, aki milliárdosra becsülte a kárt.

- Vigyázzatok gyerekek! Innen lőjetek be, az ablakon! - figyelmezette az egyik tűzoltó társait.

Negyed hétkor egy kisrepülőgép körözött a füstoszlop körül, feltehetően az egyik tévécsatorna munkatársai (időközben seregnyi országos média képviselője a helyszínre érkezett) dolgoztak odafönt.

A sajtgyár a környéken csak így hívják negyven-negyvenöt embernek adott munkát tegnapig (pizzákhoz különféle méretű sajtokat daráltak, ízesítettek, szárítottak, csomagoltak). Valaki kesernyésen megjegyezte: Itt többet már nem kell dolgozni, még egy gyár bezárt Körmenden....

Szinte nem volt olyan része az épületnek, ami ne égett volna, össze-, illetve beomlott a tető emitt és amott is. Szörnyű s egyben igen-igen szomorú látványt nyújtva. Fél nyolc előtt néhány perccel sikerült körülhatárolni a tüzet, tudtuk meg Lendvai Gábor megyei katasztrofavédelmis ügyeletestől, aki elmondta, hogy munkatársai mérései szerint a környéken a mérgező anyagok az egészségügyi küszöb alattiak. A gyár porig égett. A vizsgálat tart.