2009.03.12. 18:45
"Nem hiszik el, hogy az NDK-ban dolgoztam" - A Legfelsőbb Bíróságra készül a férfi
<b>Szombathely</b> - A Legfelsőbb Bíróságra készül ügyével Seper Géza. Nyugdíj előtt áll, de eddig sehogysem sikerült bizonyítania, hogy két évig az egykori NDK-ban dolgozott. Pedig feleségre is ott talált.
Keserű történet ez. Olyan, amely után megnő az emberben a bizalmatlanság. Nem mintha nem tudná, hogy nem létezik az a bizonyos rend. Sem az emberség... De ennyire nincs?!
- Most Ausztriában dolgozom, s amikor megtudtam, hogy ott 45 éves szolgálati idő után lehet nyugdíjazásomat kérni, beadtam igényemet az évek kiszámolására - kezdi történetét Seper Géza.
Napra pontosan megadták, hogy 2011. július hányadikán mehetek nyugdíjba. Az én 45 évem viszont 2009. februárjában letelt. Hová tűnt el két év? Gyorsan kiderült: azok az évek nem lettek beszámítva, amikor 1969-től Seper Géza az NDK-ban dolgozott.
Elkezdődött a levelezés, a telefonálás. Egy kisebb vagyont emésztett fel a kutatás, hiszen 30 év távlatából kellett dokumentálnom, hogy annakidején a munkáltatómtól, a Kőszeg és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől a SZÖVOSZ-on (Szövetkezetek Országos Szövetsége) keresztül mehettem ki két évre az NDK-ba dolgozni.
Egy ma má nem létező ország és egy nem létező munkahely iratait kellett (volna) utólag begyűjteni. Munkakönyv, katonakönyv, szakmunkásbizonyítvány.
Szombathelyen nagyon kedvesek és szolgálatkészek voltak a nyugdíjigazgatóságnál, ám a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nemzetközi Jogorvoslati és Jogi Főosztálya elutasította Seper Géza kérelmét. Született egy határozat, amelyben az áll: igenis 2011 júliusában mehet nyugdíjba.
Bírósághoz fordultam folytatja tovább a történetét. Éreztem, a bírónő antipátiával viseltetik irántam. Ez be is bizonyosodott, amikor sem a tanúimat nem volt hajlandó meghallgatni, sőt azt az időközben előkerült egykori áfészes munkaviszony nyilvántartó lapot is figyelmen kívül hagyta, amelyen egyértelműen ott áll: az NDK-ban dolgoztam 1969. február 2-a és 1971. február 4-e között.
A bírónő megfosztott a bizonyítási eljárástól. Elutasító határozatába bemásolta a nyugdíjfolyósító igazgatóság indoklását, s ráíratta: fellebbezésnek helye nincs. Nagyon nagyot csalódtam a magyar igazságszolgáltatásban. Az már csak hab a tortán, de nagyon jellemző, hogy a bírósági határozatban az eredeti 27 év 307 nap helyett 22 év 307 napot igazolt munkaviszonyomnak. Még öt évet eltüntetett!
A felszolgáló fellebbezett a bírónő határozata ellen. Most ügyvéd segítségével a Legfelsőbb Bíróságon keresi igazát. Az NDK-ban talált meg a szerelem, onnan való a feleségem, van házassági anyakönyvi kivonatom, de ez sem számít semmit. Próbáltam egykori munkatársaimmal felvenni a kapcsolatot. Több tízezer forintot eltelefonáltam Németországba. Nem sikerült. Annakidején 28 kollégával mentünk oda Magyarországról. Most őket próbálom felderíteni, merre élhetnek.
Az egyik, Szima József Debrecenben, Andor Dénes meg Csongrádon él. A körmendi kolléga, akivel jó barátságban voltam, sajnos meghalt. A német főnököm, akit arra akartam kérni, közjegyző előtt aláírásával tanúsítsa munkaviszonyomat, betegsége miatt képtelen erre.
A történet szomorú csattanója: gyakran kérik a nyugdíj előtt állóktól, hogy évekkel korábban számíttassák ki nyugdíjalapjuk éveit. Seper Géza megtette. Története 2006 novembere óta "íródik." 
Seper Géza ügyében bőséges iratanyag készült már. Nincs még vége az ügynek Fotó: Szendi Péter
