Bajnai Gordon az új miniszterelnök - tüntetők a Sándor-palotánál

Budapest - Bajnai Gordont miniszterelnökké választotta az Országgyűlés, ezután több ezren vonultak a Sándor-palotához, hogy előre hozott választások kiírására bírják Sólyom László köztársasági elnököt.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A tüntetőket a Kossuth térről az Alkotmány utcába próbálták meg visszaszorítani - értesült az MTI, kedden egy órakor. A tízezres tömeg az Országgyűlés feloszlatását és az előre hozott választások kiírását követelte. 



Tüntetők és rendőrök feszülnek egymásnak Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Eközben a parlament plenáris ülésén, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és Bajnai Gordon kormányfővé választásáról döntöttek a képviselők. 

Kordon választotta el a tüntetőket a rendőrsorfaltól. Délután polgármesterek szólaltak fel a színpadon. 

60 libával erősítettek a tüntetők

Teherautóval hatvan élő libát hoztak a Magyar Gárda tagjai a Civil Összefogás Fórum nagygyűlésére, majd a libákat a kordon által lezárt területen elengedték. 



Fél négyre a Fővárosi Közterület-Felügyelet emberei összegyűjtötték a szárnyasokat. 

Vasutassztrájkot hirdetett a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) április végére, a megszorító intézkedések elleni tiltakozásul - jelentette be Gaskó István, a VDSZSZ elnöke sajtótájékoztatón. A sztrájkbizottság döntése szerint a munkabeszüntetés április 30-án 0 órától 18 óráig tart.

Eközben odabent az Országházban a képviselők megszavazták a bizalmatlansági indítványt és Bajnai Gordont miniszterelnökké választották. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással hozták meg.

A 186 szocialista képviselő mellett 16 SZDSZ-es és két független képviselő, Gyenesei István önkormányzati miniszter, illetve a korábban a Fideszben politizáló Lengyel Zoltán nyomta meg az igen gombot a bizalmatlansági indítványra. A függetlenné lett egykori MDF-es képviselők, akárcsak a fideszesek, nem szavaztak. Nem szavazott az SZDSZ-ből Gulyás József, Béki Gabriella és Velkey Gábor sem.



Kezében az ország

Nézze meg kik jöttek, mentek! Névsorolvasás a Bajnai-kormányban. Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: 2

A változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi a válságkezelő kormányt - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt keddi parlamenti felszólalásában, ismertetve kabinetje névsorát.

A változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi a válságkezelő kormányt - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt keddi parlamenti felszólalásában, ismertetve kabinetje névsorát.

A változás és a folyamatosság egyszerre jellemzi a válságkezelő kormányt - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt keddi parlamenti felszólalásában, ismertetve kabinetje névsorát.

"Nem politizálni akarok az ország élén, hanem válságot kezelni az országért. Ezért a válságkezelő kormányom egyes meghatározó posztjain is olyan nemzetközileg elismert, és ami talán Magyarországon még nagyobb dolog: idehaza is egyöntetűen elismert szakemberek dolgoznak majd, akiknek szintén nincs politikai ambíciójuk" - mondta Bajnai Gordon. Hozzátette: változás és folyamatosság egyszerre jellemzi a válságkezelő kormányt. 

RÉGIEK

A folytonosságot az új kormányban Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, Gráf József, az agrártárca vezetője, Hiller István oktatási miniszter, Szabó Imre környezetvédelmi tárcavezető, Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Székely Tamás, az egészségügyi tárca vezetője képviseli majd - fűzte hozzá.

ÉS ÚJAK

Minden kormányban kulcsfontosságú szerep hárul a pénzügyminiszterre: a tárca új vezetője Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója lesz. Feladata a költségvetési egyensúly fenntartása és az új adórendszer kialakítása, az adózási szabályok egyszerűsítése lesz. A leköszönő Veres János munkájának megkérdőjelezhetetlen eredménye a visszanyert egyensúly, az elmúlt három év felelős és takarékos gazdálkodása - mondta Bajnai Gordon, akinek Veres Jánosról szóló mondatait heves tiltakozás kísérte az ellenzéki padsorokból.

A kormányfőjelölt elmondta: a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárca vezetését Vahl Tamásnak, a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara jelenlegi elnökének adja át. Az új miniszter dolga a gazdasági versenyképesség erősítése lesz, új befektetőket kell Magyarországra csábítania, ezzel új munkahelyeket teremtve. Az uniós források tekintetében azt várja tőle, hogy ezekkel a pénzekkel a lehető legtöbb munkahelyet lehessen megvédeni a válság hatásaival szemben.

A közösségi közlekedés újragondolása és az energiahatékonyság növelése lesz a feladata a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetője Hónig Péter, a Budapesti Erőmű Rt. üzleti vezérigazgató-helyettese lesz.

Bajnai Gordon közölte: a szociális ellátórendszer átalakítását várja az új minisztertől, Herczog Lászlótól, a tárca jelenlegi szakállamtitkárától. Feladata a rászorultsági elv érvényesítése lesz a szociális ellátórendszerben - tette hozzá.

Az új külügyminiszter, Balázs Péter, Magyarország első uniós biztosának feladata az új piacok, az új befektetési lehetőségek megszerzése lesz - mondta Bajnai Gordon.

Az önkormányzati miniszter Varga Zoltán lesz, aki jelenleg a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A válságkezelő kormány megpróbál egyezséget kötni az önkormányzati reform tekintetében - hangsúlyozta a miniszterelnök-jelölt.

PÁRTEMBEREK

A válságkezelés központja a Miniszterelnöki Hivatal, amely a jövőben kisebb, de fókuszáltabb lesz. A hivatalt Molnár Csaba vezeti majd, Kiss Péter pedig társadalmi egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszterként a kormányfő politikai helyetteseként folytatja munkáját - fűzte hozzá.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító új tárca nélküli miniszter Ficsor Ádám lesz. 

Bajnai Gordon kiemelte: a kormány létszáma nem növekszik: a kutatás-fejlesztésért felelős miniszteri poszt megszűnik, a feladatot a gazdasági tárca veszi át. 

"Kormányom tagjai közül azok, akik szakértőként vállalnak felelősséget, és jómagam is, egy év múlva egyetlen párt színében sem indulunk a választáson. Nem veszünk majd részt a politikai vetélkedésben, nem leszünk vetélytársai senkinek. Ezt írásba is adjuk" - szögezte le Bajnai Gordon.

Egy év, egy kormány, egy forint - mondta, utalva arra, hogy ezért a jelképes összegért vállalja a miniszterelnökséget, valamint arra, hogy a forintnak nincs pártállása. 

A Bajnai-kormányban - ugyanúgy, mint Gyurcsány Ferenc kabinetjében - 15 miniszter lesz, mivel egy tárca nélküli miniszteri poszt megszűnik, egy másikat viszont létrehoznak. 

Hat miniszter: Draskovics Tibor, Gráf József, Hiller István, Szabó Imre, Székely Tamás és Szekeres Imre  a helyén marad. Hat új tárcavezető lesz: Balázs Péter, Herczog László, Hónig Péter, Oszkó Péter, Vahl Tamás és Varga Zoltán. Szintén a kabinet új tagja Ficsor Ádám, aki tárca nélküli miniszterként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyeli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető Molnár Csaba és a társadalmi egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, Kiss Péter eddig is a kormány tagja volt.

Ezt a helyzetet jellemezte Bajnai Gordon, amikor arról beszélt, hogy hat tárca élére új szakértő miniszter kerül, hatan pedig folytatják a megkezdett munkát.

A Sándor-palotához vonulnak a tüntetők

Tömött sorokban, zuhogó esőben több ezren vonulnak a Sándor-palotához, hogy elérjék: Sólyom László köztársasági elnök írja ki az előre hozott választásokat - jelentették a Lánchídról az MTI tudósítói kedd délután.

A tudósítók beszámolója szerint a parlamentnél tüntető 6-8 ezres tömeg jelentős része elindult a Sándor-palotához. A vonulók a járdán haladnak az államfő hivatala elé.

Miniszteri életrajzok  - a Bajnai-kormány tagjainak pályafutása a következő oldalon

OLDALTÖRÉS: A kormány tagjai

Bajnai Gordon miniszterelnök

Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.

1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt tanácsadójaként dolgozott. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója volt, 1999-től vezérigazgató-helyetteseként közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, eközben 2001-2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003-2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában.

2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt.
 
2007-2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.

2008. május 15-től az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője volt.

2009. március végén mind az MSZP képviselőcsoportja, mind az SZDSZ ügyvivői testülete elfogadta kormányfő-jelöltségét, majd április 5-én az MSZP kongresszusa hivatalosan is párt miniszterelnök-jelöltjévé választotta. 

Miniszterelnökök 1990 óta:

1990.05.23.-1993.12.12.    Antall József (MDF)
1993.12.21.-1994.07.15.    Boross Péter (MDF)
1994.07.15.-1998.07.06.    Horn Gyula (MSZP)
1998.07.06.-2002.05.27.    Orbán Viktor (Fidesz)
2002.05.27.-2004.09.25.    Medgyessy Péter (MSZP)
2004.09.29.-2009.04.14.    Gyurcsány Ferenc (MSZP)
2009.04.14-                           Bajnai Gordon (MSZP)


Kiss Péter társadalompolitikai egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, egyben a kormányfő politikai helyettese 

Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön.

1983-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán.

1983-1987 között az egyetem munkatársa, majd tanársegéde, közben 1984-től egy éven át a Műegyetem KISZ-titkára volt. 1987-1989-ben a KISZ Budapesti Bizottsága első titkára, 1989-1992-ben a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti, 1992-1995 között országos elnöke. 1992-1994-ig a Híd Európába Alapítvány kuratóriumának elnöke.
 
1980-89-ben az MSZMP, 1989 májusától szeptemberéig a Központi Bizottságnak is tagja, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1992-től a párt választmányi, 1994-1996-ban elnökségi tagja, 1998-2000-ig ügyvezető alelnöke volt. 2001 óta a párt Baloldali Tömörülés platformjának elnöke. 1998-2000-ben, majd 2003 óta ismét az MSZP országos elnökségének tagja. 2005-től a párt Vas megyei elnöke. 2007 februárja óta az MSZP alelnöke, 2009 áprilisától az ügyvezetés tagja is.
 
1992-ben országgyűlési képviselő lett az MSZP országos listájáról. Az 1994-es választások óta Budapest Újpest-Rákospalota egyéni választókerületének képviselőjeként jutott be a parlamentbe, ahol először az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság tagja, majd alelnöke, 1998-2000-ben az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője, 1998-2002 között az oktatási és tudományos bizottság tagja volt.

1995 végétől 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztereként tevékenykedett. 2002 májusától a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárcát vezette, majd 2003-2006-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (kancelláriaminiszter), 2006-2007-ben szociális és munkaügyi miniszter volt. 

2007. július 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

Tárca nélküli miniszterek 2003 óta:

2003.05.19.-2004.05.01.     Juhász Endre (MSZP) (EU-integráció)
2003.05.19.-2004.06.13.     Lévai Katalin (MSZP-SZDSZ) (esélyegyenlőség)
2004.06.14.-2004.10.04.     Göncz Kinga (MSZP) (esélyegyenlőség)
2004.10.04.-2006.06.09.     Baráth Etele (MSZP) (európai ügyek)
2004.10.04.-2006.06.09.     Kolber István (MSZP) (regionális fejlesztés és felzárkóztatás)
2007.07.01.-2008.02.18.     Draskovics Tibor (MSZP)  (a közigazgatási reform végrehajtása)
2007.07.01.-2009.04.        Szilvásy György (MSZP) (polgári titkosszolgálatok)
2008.05.05.-2009.04.        Molnár Károly (MSZP) (kutatás-fejlesztés)


Molnár Csaba  Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Molnár Csaba 1975. december 4-én született Csornán. 

Elvégezte az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen "summa cum laude" jogi diplomát szerzett. Ezután Mosonmagyaróvárott lett ügyvédjelölt, s a Nyugat-Magyarországi Egyetemen oktatott. A Fiatal Baloldal Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, majd az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei alelnöke volt, 2006 óta megyei elnök.

2005-2006-ban a győri polgármester főtanácsadója, 2006 óta a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja, 2008-ig az MSZP-frakció vezetője, 2006-2008-ban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke volt.

2006 óta országgyűlési képviselő, 2007-től a Magyar Progresszív Társaság alelnöke.

2008. februártól az Új Tulajdonosi Program miniszterelnöki megbízottja, majd 2008 májusától miniszteri kinevezéséig a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára volt.

2008. december 1-jétől közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. 

Kancelláriaminiszterek 1998 óta:

1998.07.08.-2002.05.27.    Stumpf István (Fidesz)
2002.05.27.-2003.02.21.    Kiss Elemér (MSZP)
2003.03.03.-2006.06.09.    Kiss Péter (MSZP)
2006.06.09.-2007.06.30.    Szilvásy György (MSZP)
2007.07.01.-2009.04.       Kiss Péter (MSZP)

Bajnai Gordon miniszterelnök

Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.

1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt tanácsadójaként dolgozott. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója volt, 1999-től vezérigazgató-helyetteseként közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, eközben 2001-2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003-2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában.

2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt.
 
2007-2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.

2008. május 15-től az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője volt.

2009. március végén mind az MSZP képviselőcsoportja, mind az SZDSZ ügyvivői testülete elfogadta kormányfő-jelöltségét, majd április 5-én az MSZP kongresszusa hivatalosan is párt miniszterelnök-jelöltjévé választotta. 

Miniszterelnökök 1990 óta:

1990.05.23.-1993.12.12.    Antall József (MDF)
1993.12.21.-1994.07.15.    Boross Péter (MDF)
1994.07.15.-1998.07.06.    Horn Gyula (MSZP)
1998.07.06.-2002.05.27.    Orbán Viktor (Fidesz)
2002.05.27.-2004.09.25.    Medgyessy Péter (MSZP)
2004.09.29.-2009.04.14.    Gyurcsány Ferenc (MSZP)
2009.04.14-                           Bajnai Gordon (MSZP)


Kiss Péter társadalompolitikai egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, egyben a kormányfő politikai helyettese 

Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön.

1983-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán.

1983-1987 között az egyetem munkatársa, majd tanársegéde, közben 1984-től egy éven át a Műegyetem KISZ-titkára volt. 1987-1989-ben a KISZ Budapesti Bizottsága első titkára, 1989-1992-ben a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti, 1992-1995 között országos elnöke. 1992-1994-ig a Híd Európába Alapítvány kuratóriumának elnöke.
 
1980-89-ben az MSZMP, 1989 májusától szeptemberéig a Központi Bizottságnak is tagja, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1992-től a párt választmányi, 1994-1996-ban elnökségi tagja, 1998-2000-ig ügyvezető alelnöke volt. 2001 óta a párt Baloldali Tömörülés platformjának elnöke. 1998-2000-ben, majd 2003 óta ismét az MSZP országos elnökségének tagja. 2005-től a párt Vas megyei elnöke. 2007 februárja óta az MSZP alelnöke, 2009 áprilisától az ügyvezetés tagja is.
 
1992-ben országgyűlési képviselő lett az MSZP országos listájáról. Az 1994-es választások óta Budapest Újpest-Rákospalota egyéni választókerületének képviselőjeként jutott be a parlamentbe, ahol először az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság tagja, majd alelnöke, 1998-2000-ben az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője, 1998-2002 között az oktatási és tudományos bizottság tagja volt.

1995 végétől 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztereként tevékenykedett. 2002 májusától a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárcát vezette, majd 2003-2006-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (kancelláriaminiszter), 2006-2007-ben szociális és munkaügyi miniszter volt. 

2007. július 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

Tárca nélküli miniszterek 2003 óta:

2003.05.19.-2004.05.01.     Juhász Endre (MSZP) (EU-integráció)
2003.05.19.-2004.06.13.     Lévai Katalin (MSZP-SZDSZ) (esélyegyenlőség)
2004.06.14.-2004.10.04.     Göncz Kinga (MSZP) (esélyegyenlőség)
2004.10.04.-2006.06.09.     Baráth Etele (MSZP) (európai ügyek)
2004.10.04.-2006.06.09.     Kolber István (MSZP) (regionális fejlesztés és felzárkóztatás)
2007.07.01.-2008.02.18.     Draskovics Tibor (MSZP)  (a közigazgatási reform végrehajtása)
2007.07.01.-2009.04.        Szilvásy György (MSZP) (polgári titkosszolgálatok)
2008.05.05.-2009.04.        Molnár Károly (MSZP) (kutatás-fejlesztés)


Molnár Csaba  Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Molnár Csaba 1975. december 4-én született Csornán. 

Elvégezte az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen "summa cum laude" jogi diplomát szerzett. Ezután Mosonmagyaróvárott lett ügyvédjelölt, s a Nyugat-Magyarországi Egyetemen oktatott. A Fiatal Baloldal Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, majd az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei alelnöke volt, 2006 óta megyei elnök.

2005-2006-ban a győri polgármester főtanácsadója, 2006 óta a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja, 2008-ig az MSZP-frakció vezetője, 2006-2008-ban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke volt.

2006 óta országgyűlési képviselő, 2007-től a Magyar Progresszív Társaság alelnöke.

2008. februártól az Új Tulajdonosi Program miniszterelnöki megbízottja, majd 2008 májusától miniszteri kinevezéséig a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára volt.

2008. december 1-jétől közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. 

Kancelláriaminiszterek 1998 óta:

1998.07.08.-2002.05.27.    Stumpf István (Fidesz)
2002.05.27.-2003.02.21.    Kiss Elemér (MSZP)
2003.03.03.-2006.06.09.    Kiss Péter (MSZP)
2006.06.09.-2007.06.30.    Szilvásy György (MSZP)
2007.07.01.-2009.04.       Kiss Péter (MSZP)

Bajnai Gordon miniszterelnök

Bajnai Gordon 1968. március 5-én született Szegeden.

1991-ben a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi gazdasági kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. 1993-ban Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD) volt szakmai gyakorlaton, majd az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt tanácsadójaként dolgozott. 1995-től a CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója volt, 1999-től vezérigazgató-helyetteseként közreműködött több nagy cég tőzsdére vitelében. 2000-2005-ben a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, eközben 2001-2004 között részt vett a Graboplast Rt., 2003-2005 között a Rába Rt. igazgatóságának munkájában.

2005-től a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke, a Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsának tagja. 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006 júliusától a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetője, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos volt.
 
2007-2008 között önkormányzati és területfejlesztési miniszterként dolgozott.

2008. május 15-től az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője volt.

2009. március végén mind az MSZP képviselőcsoportja, mind az SZDSZ ügyvivői testülete elfogadta kormányfő-jelöltségét, majd április 5-én az MSZP kongresszusa hivatalosan is párt miniszterelnök-jelöltjévé választotta. 

Miniszterelnökök 1990 óta:

1990.05.23.-1993.12.12.    Antall József (MDF)
1993.12.21.-1994.07.15.    Boross Péter (MDF)
1994.07.15.-1998.07.06.    Horn Gyula (MSZP)
1998.07.06.-2002.05.27.    Orbán Viktor (Fidesz)
2002.05.27.-2004.09.25.    Medgyessy Péter (MSZP)
2004.09.29.-2009.04.14.    Gyurcsány Ferenc (MSZP)
2009.04.14-                           Bajnai Gordon (MSZP)


Kiss Péter társadalompolitikai egyeztetésért felelős tárca nélküli miniszter, egyben a kormányfő politikai helyettese 

Kiss Péter 1959. június 11-én született Celldömölkön.

1983-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán.

1983-1987 között az egyetem munkatársa, majd tanársegéde, közben 1984-től egy éven át a Műegyetem KISZ-titkára volt. 1987-1989-ben a KISZ Budapesti Bizottsága első titkára, 1989-1992-ben a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti, 1992-1995 között országos elnöke. 1992-1994-ig a Híd Európába Alapítvány kuratóriumának elnöke.
 
1980-89-ben az MSZMP, 1989 májusától szeptemberéig a Központi Bizottságnak is tagja, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1992-től a párt választmányi, 1994-1996-ban elnökségi tagja, 1998-2000-ig ügyvezető alelnöke volt. 2001 óta a párt Baloldali Tömörülés platformjának elnöke. 1998-2000-ben, majd 2003 óta ismét az MSZP országos elnökségének tagja. 2005-től a párt Vas megyei elnöke. 2007 februárja óta az MSZP alelnöke, 2009 áprilisától az ügyvezetés tagja is.
 
1992-ben országgyűlési képviselő lett az MSZP országos listájáról. Az 1994-es választások óta Budapest Újpest-Rákospalota egyéni választókerületének képviselőjeként jutott be a parlamentbe, ahol először az oktatási, tudományos, ifjúsági és sport bizottság tagja, majd alelnöke, 1998-2000-ben az MSZP parlamenti frakciójának helyettes vezetője, 1998-2002 között az oktatási és tudományos bizottság tagja volt.

1995 végétől 1998-ig a Horn-kormány munkaügyi minisztereként tevékenykedett. 2002 májusától a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárcát vezette, majd 2003-2006-ban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (kancelláriaminiszter), 2006-2007-ben szociális és munkaügyi miniszter volt. 

2007. július 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter.

Tárca nélküli miniszterek 2003 óta:

2003.05.19.-2004.05.01.     Juhász Endre (MSZP) (EU-integráció)
2003.05.19.-2004.06.13.     Lévai Katalin (MSZP-SZDSZ) (esélyegyenlőség)
2004.06.14.-2004.10.04.     Göncz Kinga (MSZP) (esélyegyenlőség)
2004.10.04.-2006.06.09.     Baráth Etele (MSZP) (európai ügyek)
2004.10.04.-2006.06.09.     Kolber István (MSZP) (regionális fejlesztés és felzárkóztatás)
2007.07.01.-2008.02.18.     Draskovics Tibor (MSZP)  (a közigazgatási reform végrehajtása)
2007.07.01.-2009.04.        Szilvásy György (MSZP) (polgári titkosszolgálatok)
2008.05.05.-2009.04.        Molnár Károly (MSZP) (kutatás-fejlesztés)


Molnár Csaba  Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Molnár Csaba 1975. december 4-én született Csornán. 

Elvégezte az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolát, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen "summa cum laude" jogi diplomát szerzett. Ezután Mosonmagyaróvárott lett ügyvédjelölt, s a Nyugat-Magyarországi Egyetemen oktatott. A Fiatal Baloldal Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, majd az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei alelnöke volt, 2006 óta megyei elnök.

2005-2006-ban a győri polgármester főtanácsadója, 2006 óta a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés tagja, 2008-ig az MSZP-frakció vezetője, 2006-2008-ban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke volt.

2006 óta országgyűlési képviselő, 2007-től a Magyar Progresszív Társaság alelnöke.

2008. februártól az Új Tulajdonosi Program miniszterelnöki megbízottja, majd 2008 májusától miniszteri kinevezéséig a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára volt.

2008. december 1-jétől közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter. 

Kancelláriaminiszterek 1998 óta:

1998.07.08.-2002.05.27.    Stumpf István (Fidesz)
2002.05.27.-2003.02.21.    Kiss Elemér (MSZP)
2003.03.03.-2006.06.09.    Kiss Péter (MSZP)
2006.06.09.-2007.06.30.    Szilvásy György (MSZP)
2007.07.01.-2009.04.       Kiss Péter (MSZP)

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter

Herczog László 1949. októbere 24-én született Budapesten. 

1974-ben a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett diplomát. Ezután a Pénzügyi Szemle szerkesztője, majd a Pénzügyminisztérium főelőadója, főmunkatársa, csoportvezetője, 1988-tól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban osztályvezető, főosztályvezető, s az Országos Érdekegyeztető Tanács titkára. 
 
1990 óta kormányzati területen dolgozik: előbb a Munkaügyi Minisztérium, 1998-2000-ben a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, 2001-től az EU bérfelzárkóztatási program kidolgozásáért felelős miniszteri megbízott, 2002-től a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium érdekegyeztetési, bérpolitikai helyettes államtitkára volt.

 2006 óta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkára. 

 A tárca birtokosai 1990 óta: 
 
Munkaügyi miniszter:

1990.05.23.-1991.01.16.    Győriványi Sándor (FKGP)
1991.01.17.-1994.07.15.    Kiss Gyula (FKGP)
1994.07.15.-1995.12.01.    Kósáné Kovács Magda (MSZP)
1995.12.01.-1998.07.08.    Kiss Péter (MSZP) 
 
Szociális és családügyi miniszter:

1998.07.08.-2002.05.27.    Harrach Péter (Fidesz) 

Foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:

2002.05.27.-2003.03.02.    Kiss Péter (MSZP)
2003.30.03.-2004.10.04.    Burány Sándor (MSZP)
2004.10.04.-2006.06.09.    Csizmár Gábor (MSZP)
    Szociális és munkaügyi miniszter:
2006.06.09.-2007.06.30.    Kiss Péter (MSZP)
2007.07.01.-2008.05.05.    Lamperth Mónika (MSZP)
2008.05.05.-2009.04.       Szűcs Erika (MSZP)


Oszkó Péter  pénzügyminiszter

Oszkó Péter 1973. március 22-én született Budapesten. 
 
Az ELTE jogi karán diplomázott, közben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének alelnöke. A KPMG  Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft.-nél adómenedzsereként kezdett dolgozni, 2000 őszétől fél éven át a cég londoni központjának kelet-közép-európai referenseként a legfontosabb multinacionális pénzügyi intézeteket látta el adótanácsokkal. 2001-től egy nemzetközi ügyvédi irodahálózat magyarországi ügyvédi irodájának adótanácsadó részlegét vezette. 2004 óta a Deloitte Magyarországnál dolgozik, 2007 óta a cég elnök-vezérigazgatója. Szakterülete a nemzetközi adózás, adótervezés, akvizíciós ügyletek adó- és pénzügyi szempontjainak kidolgozása, pénzügyi termékek, lízingtranzakciók, munkavállalói juttatási programok tervezése. 

1998-tól az ELTE jogi karán külső oktatóként adószabályozással kapcsolatos ismereteket tanít. 
 
2007-ben elnyerte az év fiatal menedzsere címet. 

2008 őszétől részt vett az akkor alakult Reformszövetség válságkezelési tervének összeállításában.

 Pénzügyminiszterek 1990 óta:

1990.05.23-1990.12.20.    Rabár Ferenc (független)
1990.12.21-1993.02.11.    Kupa Mihály (független)
1993.02.24-1994.07.15.    Szabó Iván (MDF)
1994.07.15-1995.02.28.    Békesi László (MSZP)
1995.03.01-1996.02.29.    Bokros Lajos (MSZP)
1996.03.01-1998.07.08.    Medgyessy Péter (MSZP)
1998.07.08-2000.12.31.    Járai Zsigmond (Fidesz)
2001.01.01-2002.05.27.    Varga Mihály (Fidesz)
2002.05.27-2004.02.15.    László Csaba (MSZP)
2004.02.16-2005.04.25.    Draskovics Tibor (MSZP)
2005.04.25-2009.04.       Veres János (MSZP)


Varga Zoltán önkormányzati miniszter

Varga Zoltán 1952. szeptember 17-én született Miskolcon.

Pécsett a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán vegyipari gépész üzemmérnök, szakmérnök, mérnök-közgazdász diplomát szerzett. 

1979-től az Orosházi Üveggyárban üzemmérnök, műszaki igazgató, 1997-98-ban, majd 2002-2006-ban a Békés Megyei Közgyűlés szocialista párti elnöke, közben alelnöke, s az orosházi ipari park ügyvezető igazgatója volt. 
 
1990-től az MSZP tagja, 2000-től a párt Békés megyei alelnöke, 2009 óta elnöke. 2006-ban Békés megyei területi listán országgyűlési képviselővé választották, s a parlamentben előbb az európai ügyek bizottságának, jelenleg a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság tagja. 
 
2009 óta a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.

Önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2006-tól: 

2006.06.09.-2007.06.30.    Lamperth Mónika (MSZP)
2007.07.01.-2008.05.14.    Bajnai Gordon (MSZP) 
Önkormányzati miniszter:
2008.05.15.-2009.04.       Gyenesei István (független)


Hiller István oktatási és kulturális miniszter


Hiller István 1964. május 7-én született Sopronban.

1983-1988 között az ELTE történelem-latin szakán tanult, egyetemistaként Eötvös Kollégista volt. A diploma megszerzése után 1989-ig az ELTE Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékén dolgozott, előbb mint a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasa, majd egyetemi tanársegéd, 1994-től egyetemi adjunktus, 2001 óta egyetemi docens. 1999-ben a hallgatók szavazatai alapján elnyerte Az év oktatója címet.

1990-ben doktorált, 1996-ban szerzett PhD tudományos fokozatot. 1995-ben és 1997-ben a Bécsi Tudományegyetem Történeti Intézetében dolgozott és kutatott.
 
A 2002. és a 2006. áprilisi parlamenti választásokon Budapest XX. kerületében országgyűlési képviselővé választották.

A Magyar Szocialista Párt alapító tagja, 1998-2000 között az Országos Választmány alelnöke, 2000 májusától az országos elnökség tagja, 2003-tól a párt alelnöke, 2004-2007 között az MSZP elnöke, majd 2009-ig alelnöke volt. 2009 márciusától ismét az országos elnökség tagja.  
 
A 2002 májusában megalakult MSZP-SZDSZ koalíciós kormányban az Oktatási Minisztérium politikai államtitkáraként, 2003-2005. között a nemzeti kulturális örökség minisztereként tevékenykedett. 2006. június 9-től oktatási és kulturális miniszter.   

A tárca birtokosai 1990 óta:

    Művelődési és közoktatási miniszter:
1990.05.23.-1993.02.23.    Andrásfalvy Bertalan (MDF)
1993.02.23.-1994.07.15.    Mádl Ferenc (MDF)
1994.07.15.-1995.12.31.    Fodor Gábor (SZDSZ)
1996.01.01.-1998.07.08.    Magyar Bálint (SZDSZ)
    Nemzeti kulturális örökség miniszter:
1998.07.08.-1999.12.31.    Hámori József (Fidesz)
2000.01.01.-2002.05.27.    Rockenbauer Zoltán (Fidesz)
2002.05.27.-2003.05.19.    Görgey Gábor (MSZP)
2003.05.19.-2005.02.14.    Hiller István (MSZP)
    Oktatási miniszter:
1998.07.08.-2001.07.15.    Pokorni Zoltán  (Fidesz)
2001.07.16.-2002.05.27.    Pálinkás József (Fidesz)
2002.05.27.-2006.06.09.    Magyar Bálint (SZDSZ)
    Oktatási és kulturális miniszter:
2006.06.09.-               Hiller István (MSZP)

Vahl Tamás  a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetője

Vahl Tamás 1961. szeptember 18-án született Budapesten.
 
A Külkereskedelmi Főiskola elvégzése után a Metrimpexnél helyezkedett el, majd a Konsumex, illetve a Medicor üzletkötőjeként dolgozott. Ezután a később Siemens Kft-vé avanzsáló Sicontacnál a Siemens által gyártott hardverek és szoftverek értékesítését végezte. 1991-től a Berliner Bank számítástechnikai leányvállalatának magyarországi képviseletét vezette, ezután 1993-ban csatlakozott az IBM-hez, ahol az iparvállalatok, kereskedelmi cégek és szolgáltató cégek felé irányuló értékesítési tevékenységet irányította.

A szakember 1995-ben került a Hewlett-Packard kötelékébe, ahol kereskedelmi igazgatóként a piacvezetők közé emelte a vállalatot. 1999-től SAP Hungary Kft-nél eleinte kereskedelmi igazgatóként, 2000-től ügyvezető igazgatóként dolgozott. 

2006-tól a Neumann János Számítógéptudományi Társaság  alelnöke, 2007-től a Német-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke. 

2005-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.

2008 decembere óta a térkép-szoftverekkel foglalkozó Nav N Go vezetője. 

A tárca birtokosai 1998 óta:
    
Gazdasági miniszter:
1998.07.08-1999.12.31.      Chikán Attila (Fidesz)
2000.01.01-2002.05.27.      Matolcsy György (Fidesz)
Gazdasági és közlekedési miniszter:
2002.05.27.-2004.10.04.     Csillag István (SZDSZ)
2004.10.04.-2007.12.03.     Kóka János (SZDSZ)
2007.12.05.-2008.04.30.     Kákosy Csaba (SZDSZ)
    Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter:
2008.05.15.-2009.04.14.     Bajnai Gordon (MSZP)


Balázs Péter külügyminiszter

Balázs Péter 1941. december 5-én született Kecskeméten. 

1963-ban végzett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi szakán. Ezután az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat közgazdásza, majd 1969-től a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója, osztályvezetője, 1982-től  a brüsszeli magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője, 1987-től a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője, 1988-tól a Kereskedelmi Minisztérium külgazdaság-politikai főosztályának igazgatója, 1992-1993-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.     1994-től nagykövet volt Dániában, 1997-2000. között Németországban. 2000-2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem professzora, 2002-től a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, majd 2003. május 19-től 2004 májusáig a Magyar Köztársaság Állandó EU Képviseletének vezetője Brüsszelben, 2004. május 1-november 22. között az Európai Bizottság tagja, az első magyar EU-biztos volt.

1994-ben a közgazdaságtudomány kandidátusa, 2003-ban az MTA doktora lett. 2000-től egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2005-től a Közép-Európai Egyetem (CEU) Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének professzora és az EU-bővítési Központ igazgatója. 

A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Magyar Külpolitikai Társaság és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának egyik alapító tagja. Számos tanulmány és cikk szerzője. 

Kormányzati és diplomáciai karrierjével párhuzamosan több mint három évtizede kutat és tanít magyar és külföldi egyetemeken. Rendszeresen előad nemzetközi konferenciákon magyarul, angolul, franciául és németül.

Külügyminiszterek 1990 óta:

1990.05.23.-1994.05.08.    Jeszenszky Géza (MDF)
1994.07.15.-1998.07.08.    Kovács László (MSZP)
1998.07.08.-2002.05.27.    Martonyi János (Fidesz)
2002.05.27.-2004.10.31.    Kovács László (MSZP)
2004.11.02.-2006.06.09.    Somogyi Ferenc (MSZP)
2006.06.09.-2009.04.          Göncz Kinga (MSZP)

A kormány további tagjait a következő oldalon találja

OLDALTÖRÉS: Kormánytagok II.



Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

Hónig Péter 1951. január 11-én született Budapesten.

1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen ergonómiai szakmérnöki diplomát szerzett. Ezután az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben osztályvezető, 1985-90-ben Svájcban a Royal Plastic műszaki és kereskedelmi igazgatója, majd hazatérve az Arthur Andersen vezetési tanácsadója, 1991-től a Turnax Kft. ügyvezető igazgatója, a Digital Equipment Magyarországi Kft. kelet-közép-európai beszerzési vezetője, az Eurimex Holding Kft. ügyvezető igazgatója, az ABB Hungary logisztikai és kommunikációs igazgatója. 

1998-2000-ben a Gazdasági Minisztérium ipari és energetikai helyettes államtitkára, majd egy évig az ABB magyarországi elnökhelyettese, 2002-től a Dunaferr Rt. vezérigazgatója, 2005-2007-ben a Malév Rt. elnöke, 2006-tól a Transelektro Csoport elnök-vezérigazgatója volt. 

2007-től a Budapesti Erőmű Rt. üzleti vezérigazgató-helyettese.  

2000-től a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság elnöke, 1999-2005-ben a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, 2005-től társelnöke. 

2003-ban elnyerte Az év menedzsere díjat. 

A tárca birtokosai 1990 óta:
    
Közlekedési és hírközlési miniszter:
1990.05.23.-1990.09.15.     Siklós Csaba (MDF)
    Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1990.09.15.-1993.02.22.     Siklós Csaba (MDF)
1993.02.22.-1994.07.15.     Schamschula György (MDF)
1994.07.15.-1998.07.08.     Lotz Károly (SZDSZ)
1998.07.08.-2000.05.31.     Katona Kálmán (Fidesz)
    Közlekedési és vízügyi miniszter:
2000.06.01.-2000.11.30.     Nógrádi László (Fidesz)
2000.12.01.-2002.05.27.     Fónagy János (Fidesz)
    Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter:
2008.05.15.-2008.11.30.     Szabó Pál (MSZP)
2008.12.01.-2009.04.        Molnár Csaba (MSZP)



Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

Hónig Péter 1951. január 11-én született Budapesten.

1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen ergonómiai szakmérnöki diplomát szerzett. Ezután az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben osztályvezető, 1985-90-ben Svájcban a Royal Plastic műszaki és kereskedelmi igazgatója, majd hazatérve az Arthur Andersen vezetési tanácsadója, 1991-től a Turnax Kft. ügyvezető igazgatója, a Digital Equipment Magyarországi Kft. kelet-közép-európai beszerzési vezetője, az Eurimex Holding Kft. ügyvezető igazgatója, az ABB Hungary logisztikai és kommunikációs igazgatója. 

1998-2000-ben a Gazdasági Minisztérium ipari és energetikai helyettes államtitkára, majd egy évig az ABB magyarországi elnökhelyettese, 2002-től a Dunaferr Rt. vezérigazgatója, 2005-2007-ben a Malév Rt. elnöke, 2006-tól a Transelektro Csoport elnök-vezérigazgatója volt. 

2007-től a Budapesti Erőmű Rt. üzleti vezérigazgató-helyettese.  

2000-től a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság elnöke, 1999-2005-ben a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, 2005-től társelnöke. 

2003-ban elnyerte Az év menedzsere díjat. 

A tárca birtokosai 1990 óta:
    
Közlekedési és hírközlési miniszter:
1990.05.23.-1990.09.15.     Siklós Csaba (MDF)
    Közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1990.09.15.-1993.02.22.     Siklós Csaba (MDF)
1993.02.22.-1994.07.15.     Schamschula György (MDF)
1994.07.15.-1998.07.08.     Lotz Károly (SZDSZ)
1998.07.08.-2000.05.31.     Katona Kálmán (Fidesz)
    Közlekedési és vízügyi miniszter:
2000.06.01.-2000.11.30.     Nógrádi László (Fidesz)
2000.12.01.-2002.05.27.     Fónagy János (Fidesz)
    Közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter:
2008.05.15.-2008.11.30.     Szabó Pál (MSZP)
2008.12.01.-2009.04.        Molnár Csaba (MSZP)



Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

Hónig Péter 1951. január 11-én született Budapesten.

1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen ergonómiai szakmérnöki diplomát szerzett. Ezután az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézetben osztályvezető, 1985-90-ben Svájcban a Royal Plastic műszaki és kereskedelmi igazgatója, majd hazatérve az Arthur Andersen vezetési tanácsadója, 1991-től a Turnax Kft. ügyvezető igazgatója, a Digital Equipment Magyarországi Kft. kelet-közép-európai beszerzési vezetője, az Eurimex Holding Kft. ügyvezető igazgatója, az ABB Hungary logisztikai és kommunikációs igazgatója. 

1998-2000-ben a Gazdasági Minisztérium ipari és energetikai helyettes &a

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!