Legatyásodott a magyar! - Márkás cuccokról átszoktunk a turkálóra

A gazdasági válság a használtruha-kereskedésekben is érezteti hatását. Míg korábban főként a kispénzűek tértek be vásárolni, ma azok is, akik régebben a márkás termékeket vették.

Éva a harmincas évei elején jár, fia Bence két éves lesz nyáron. Míg régebben inkább márkás termékeket, ma már használtruhát vásárolnak.

- A válság miatt vissza kell fognunk a kiadásokat  mondja a fiatal anya, s úgy döntöttünk a ruházkodásnál kezdjük.  Régebben megengedhettük magunkat a márkás ruhákat, nem számított, hogy tízezer forintba kerül egy póló. Ma már nem így van, egyre sűrűbben járok turkálóba, s rájöttem, negyedannyi pénzért ugyanolyan csinosan fel lehet öltöztetni a családot. Egyre több barátnőm  vesz használtruhát, s így még a márkás termékekről sem kell lemondanunk. Egy márkás felsőt van úgy, hogy pár száz forintért megvehetünk, de nagy divatcégek táskáit is egy ezresért meg lehet venni. 

Utánajártunk, hogy a gazdaság válság hogyan hat a trukálókra, fellendült-e a forgalom. Megkértük Auer Szabinát, szépségversenyünk harmadik helyezettjét, hogy kísérjen el bennünket egy turkálóba, s öltözzön fel az ott található ruhákból csinosan. 

Míg a szépség keresgélt, addig Farkas Róbert tulajdonossal a gazdasági válság hatásairól beszélgettünk. 



Szépségversenyünk dobogósát, Auer Szabinát hívtuk segítségül Fotók: Benkő Sándor

- Bár sokan azt hiszik, hogy a gazdasági válság kedvez a turkálóknak, ez egyáltalán nem így van - szögezte le a tulajdonos. - Most ugyanannyi a forgalmunk, mint a tavalyi év első negyedévében, ez önmagában véve nem rossz. A magas euróárfolyam miatt azonban rosszabb helyzetbe kerültünk. A kintről behozott áruért ugyanis euróban kell fizetnünk. Gondolkodtunk azon, hogy árat emelünk, de a mostani helyzetben ez nem lett volna jó ötlet. 

A tulajdonos hozzátette: a munkanélküliség gondot jelent a környéken, ezért kevés a fizetőképes vásárló. Turkálóba amúgy sem a gazdagabbak járnak, inkább a középréteg vásárol. 

Amíg beszélgetünk, Szabina többféle ruhát is válogat magának: utcai, sportos és elegáns viseleteket. Egy általa válaszott öv például 490, egy felső 790, egy fekete farmer, 1390, egy kék boleró pedig 590 forint. Szabina végül egy utcai viselet mellett dönt, a lány ruhája  háromezer forintba kerül. 



A sötétebb színekre esküszik, de kedvünkért a világosabba is belebújt

- Nálunk három-négyezer forintból márkás termékekből felöltözhetnek a vásárlók  - fűzte hozzá Róbert. - Ha nem ragaszkodnak a márkákhoz, akkor középszerű gyártóktól 2000-2500 forintból is fel lehet ruházkodni. Ez jóval olcsóbb, mintha butikban öltözköködnének a vevők. 

Farkas Róbert szerint a gazdasági válság a turkálókat is érinti, ugyanis egyre kevesebb terméket tudnak majd külföldről behozni, s egyre gyengébb minőségű ruhák érkeznek majd.  

Auer Szabina elárulta, hogy leginkább butikokban vásárol, s nem is gondolta volna, hogy turkálóból is ennyire csinosan fel lehet öltözni.  



Nem gondolta volna, hogy turkálóból is ilyen csinosan fel lehet öltözni

A fiatal lány a munkája miatt legtöbbször  élére vasalt nadrágokban jár, de ha hazaér, akkor rögtön kényelmesebb ruhákba bújik. Szereti a melegítőket, a kapucnis felsőket, s utcai viseletnek általában  farmert húz fel. Szabina legjobban a sötét színeket kedveli, főként a feketét, ám kedvünkért a turkálóban világosabb színekbe is bújt. 

Mit mutatnak a számok? Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: 2

Vásárlási szokások - a számok tükrében

A tavalyi évben egy család átlagosan több mint százezer forintot költött ruházkodásra. Egy felmérés szerint a vásárlási szokások nem változtak, de turkálóba többen járnak. A ruházati piac nem sok változást mutat egy piackutató vállalt friss felmérése szerint. Továbbra is magas az igény mind az olcsóbb, márkázatlan, mind pedig a drágább, márkás termékek iránt. A felmérésben összesítés is készült, s kiderült: tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruházkodásra. 

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000-2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be  olvasható a felmérésben.  Míg 2000-ben leginkább a hipermarketek forgalma növekdett, 2004-ben az emberek már  az olcsóbb, távol-keleti üzleteket látogatták. A távol-keleti boltok egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek (márkaboltok, butikok) meg tudták őrizni a piaci pozíciójukat. 2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, de emellett a vásárlók az olcsóságot is szem előtt tartották, így tovább növekedett a használtruha-üzletek és a szupermarketek piacrésze. Míg 2007-ben a ruházati termékeknek a 4,2 százaléka származott használruha-kereskedésekből, tavaly ez az arány már 4,7 százalék volt. 

Az elemzés szerint hazánkban a vevők egyre inkább előnyben részesítik a ruházati termékek beszerzésénél is a modern kereskedelmi csatornákat, amelyeknek alacsonyabb árszintjével, szélesebb áruválasztékával és akciós kínálatával nem tudják felvenni a versenyt a független cégek. Ezek a kis alapterületű, független üzletek mind az infrastruktúrájukat, mind pedig a beszerzési lehetőségeiket tekintve komoly versenyhátrányba kerültek. Az elemzés szerint a multinacionális láncok egyre több új boltot nyitnak, s a marketingre, kommunikációra is sokat költenek, így piacrészük egyre inkább növekszik, a független üzletek rovására. 

A tavalyi évben a forgalomból a cipőboltok három, a hipermarketek 10,3,  a sportboltok kettő, míg a hagyományos áruházak 25,5 százalékban részesedtek. A felsorolt üzletek forgalma  a 2007-es évhez képest mindenhol növekedett. A háztartások darabszámra a legtöbb ruhát utcai árusoknál vásárolták, ez az összes eladott mennyiségnek a 21,3 százalékát teszi ki. Ezt követik a használtruha-kereskedések, a távol-keleti üzletek, a szupermaketek, valamint  a csomagküldő szolgálatok. 

A vásárlási szokások alig változnak, de a kereslet érezhetően nőtt a használtruhák iránt a tavalyi évbenA legtöbben tavaly általános ruházati boltokban vásárolnak

Vásárlási szokások - a számok tükrében

A tavalyi évben egy család átlagosan több mint százezer forintot költött ruházkodásra. Egy felmérés szerint a vásárlási szokások nem változtak, de turkálóba többen járnak. A ruházati piac nem sok változást mutat egy piackutató vállalt friss felmérése szerint. Továbbra is magas az igény mind az olcsóbb, márkázatlan, mind pedig a drágább, márkás termékek iránt. A felmérésben összesítés is készült, s kiderült: tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruházkodásra. 

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000-2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be  olvasható a felmérésben.  Míg 2000-ben leginkább a hipermarketek forgalma növekdett, 2004-ben az emberek már  az olcsóbb, távol-keleti üzleteket látogatták. A távol-keleti boltok egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek (márkaboltok, butikok) meg tudták őrizni a piaci pozíciójukat. 2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, de emellett a vásárlók az olcsóságot is szem előtt tartották, így tovább növekedett a használtruha-üzletek és a szupermarketek piacrésze. Míg 2007-ben a ruházati termékeknek a 4,2 százaléka származott használruha-kereskedésekből, tavaly ez az arány már 4,7 százalék volt. 

Az elemzés szerint hazánkban a vevők egyre inkább előnyben részesítik a ruházati termékek beszerzésénél is a modern kereskedelmi csatornákat, amelyeknek alacsonyabb árszintjével, szélesebb áruválasztékával és akciós kínálatával nem tudják felvenni a versenyt a független cégek. Ezek a kis alapterületű, független üzletek mind az infrastruktúrájukat, mind pedig a beszerzési lehetőségeiket tekintve komoly versenyhátrányba kerültek. Az elemzés szerint a multinacionális láncok egyre több új boltot nyitnak, s a marketingre, kommunikációra is sokat költenek, így piacrészük egyre inkább növekszik, a független üzletek rovására. 

A tavalyi évben a forgalomból a cipőboltok három, a hipermarketek 10,3,  a sportboltok kettő, míg a hagyományos áruházak 25,5 százalékban részesedtek. A felsorolt üzletek forgalma  a 2007-es évhez képest mindenhol növekedett. A háztartások darabszámra a legtöbb ruhát utcai árusoknál vásárolták, ez az összes eladott mennyiségnek a 21,3 százalékát teszi ki. Ezt követik a használtruha-kereskedések, a távol-keleti üzletek, a szupermaketek, valamint  a csomagküldő szolgálatok. 

A vásárlási szokások alig változnak, de a kereslet érezhetően nőtt a használtruhák iránt a tavalyi évbenA legtöbben tavaly általános ruházati boltokban vásárolnak

Vásárlási szokások - a számok tükrében

A tavalyi évben egy család átlagosan több mint százezer forintot költött ruházkodásra. Egy felmérés szerint a vásárlási szokások nem változtak, de turkálóba többen járnak. A ruházati piac nem sok változást mutat egy piackutató vállalt friss felmérése szerint. Továbbra is magas az igény mind az olcsóbb, márkázatlan, mind pedig a drágább, márkás termékek iránt. A felmérésben összesítés is készült, s kiderült: tavaly egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött ruházkodásra. 

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében a 2000-2004 közötti időszakban lényeges változások következtek be  olvasható a felmérésben.  Míg 2000-ben leginkább a hipermarketek forgalma növekdett, 2004-ben az emberek már  az olcsóbb, távol-keleti üzleteket látogatták. A távol-keleti boltok egyre erőteljesebb térnyerésével párhuzamosan viszont a ruházati szaküzletek (márkaboltok, butikok) meg tudták őrizni a piaci pozíciójukat. 2008-ban az általános ruházati üzletek fejlődtek, de emellett a vásárlók az olcsóságot is szem előtt tartották, így tovább növekedett a használtruha-üzletek és a szupermarketek piacrésze. Míg 2007-ben a ruházati termékeknek a 4,2 százaléka származott használruha-kereskedésekből, tavaly ez az arány már 4,7 százalék volt. 

Az elemzés szerint hazánkban a vevők egyre inkább előnyben részesítik a ruházati termékek beszerzésénél is a modern kereskedelmi csatornákat, amelyeknek alacsonyabb árszintjével, szélesebb áruválasztékával és akciós kínálatával nem tudják felvenni a versenyt a független cégek. Ezek a kis alapterületű, független üzletek mind az infrastruktúrájukat, mind pedig a beszerzési lehetőségeiket tekintve komoly versenyhátrányba kerültek. Az elemzés szerint a multinacionális láncok egyre több új boltot nyitnak, s a marketingre, kommunikációra is sokat költenek, így piacrészük egyre inkább növekszik, a független üzletek rovására. 

A tavalyi évben a forgalomból a cipőboltok három, a hipermarketek 10,3,  a sportboltok kettő, míg a hagyományos áruházak 25,5 százalékban részesedtek. A felsorolt üzletek forgalma  a 2007-es évhez képest mindenhol növekedett. A háztartások darabszámra a legtöbb ruhát utcai árusoknál vásárolták, ez az összes eladott mennyiségnek a 21,3 százalékát teszi ki. Ezt követik a használtruha-kereskedések, a távol-keleti üzletek, a szupermaketek, valamint  a csomagküldő szolgálatok. 

A vásárlási szokások alig változnak, de a kereslet érezhetően nőtt a használtruhák iránt a tavalyi évbenA legtöbben tavaly általános ruházati boltokban vásárolnak