András: 103 km/h-ig emlékszem, aztán... - 18 csontja 24 helyen törött el

Az elmúlt hónapokban több halálos motorbaleset történt Vas megyében, szűk háromnegyed év alatt csak négy osztrák férfi halt meg. Egy motoros (még 2008 júliusában) közúton veszítette életét - a jánosházi vasúti átjáróban csúszott be az áthaladó szerelvény kerekei alá - , hárman pedig zárt pályán szenvedtek végzetes balesetet. 

Ketten a Pannónia-ringen, a tavaly októberi esethez hozzátartozik, hogy a 46 éves férfi halálának oka szervi eredetű, ezzel együtt a motorján lett rosszul, esett, s hunyt el. Áprilisban a csákánydoroszlói motokrosszpályán bukott egy 60 esztendős férfi, a hónap végén pedig ismét az osttfyasszonyfai ringen történt tragédia, egy 37 éves motoros csapódott a kerítésnek.

Ugyancsak a közelmúlt eseménye, hogy a 86-os főúton Vép és Nemesbőd között egy vizesároknál találtak meg annak a 38 éves szombathelyi motorosnak a holttestét, akit hozzátartozói már napok óta kerestek. 

A szomszédos Zala megyében a 76-os főúton Alsónemesapáti térségében egy vasi rendőrtiszt rohant bele motorjával egy szemből érkező Lada kombiba, az alezredes azonnal meghalt a felrobbanó járműben.

A teljesség igénye nélkül közölt fenti esetek  csak a jéghegy csúcsát jelentik, emellett hetente vagyunk kénytelenek beszámolni súlyos, jobb esetben könnyű sérülésekkel járó motoros karambolokról. 

András alábbi története is borzalmas, még három év távlatából is, de ő legalább megúszta.  Szóval, csak lassan a testtel, és persze a motorral.

Egy külvárosi kávézóban találkozunk Andrással, becenevén csak Donor. 2005 szeptember 9-e óta viseli ezt a különleges jelzőt a harmincegy éves férfi.

Csak néhány percet várunk, és megérkezik Donor. Ezúttal autóval. Bicegve száll ki a kocsiból. De nem volt ez mindig így. Ha pár évvel ezelőtt készítünk vele interjút, valószínűleg egy nagytestű motorral jön a találkozóra. Leülünk. Két ásványvizet! - kiált a pincérlánynak Donor, s közben mesélni kezd. 



Legtöbbször esélytelen a motoros az ütközéseknél. Képünk illusztráció Fotó: VN-archív

- Az életem 2005. szeptember 9-én vett fordulatot. Jól emlékszem arra a napra. A barátaimmal az egyik bevásárlóközpont rendezvényén voltunk. Egy kicsit unalmasnak találtuk a bulit, ezért hazamentem a motoromért. Tizenegy óra körül ismét a bevásárlóközpontnál bandáztunk. Ezúttal már mi csináltuk meg a bulit. Az egyik srác kért meg, hogy mutassam be azt, hogy hogyan tudok „egykerekezni”. Hozzá kell tennem, hogy a jogosítványomat 1999-ben szereztem meg, és rengeteget hajtottam a járgányomat. Rutinos motorosnak számítottam - érvel a férfi, miközben próbálja felidézni a történteket. 

Andráshoz gyorsan érkezett a segítség

- Természetesen mint minden megszállott paripás, én is imádom a sebességet, és egy ilyen kérésnek, hogy „egykerekezzek”, nem mondhattam nemet. Ezt követően az utolsó emlékem az, hogy a kilométeróra 103-at mutatott. Majd láttam, hogy rengeteg ember áll körülöttem, és utána már csak a foszlányokban emlékszem arra ami történt.

Donor az „egykerekezés” közben elesett. Csak a szerencsén múlt, hogy mások nem sérültek meg, mivel egy turista busz épp a baleset pillanatában ment ezen az útszakaszon. Bár a motorról a férfi lerepült és az árokban kötött ki, a jármű tovább sodródott és a busz mögött egy hajszállal csúszott tovább. 

- Másodperceken múlt, hogy nem történt tragédia az én hibámból - magyarázkodik Donor. Közben szürcsöl egyet a buborékos vízből és folytatja. 

- Csak később tudtam meg, hogy valójában mekkora szerencsém volt. A balesetben szinte alig maradt ép porcikám. Huszonnégy helyen tört el tizennyolc csontom. A lépemet kivették. A gyomromat össze kellett varrni, a májam megrepedt. A medencémet csavarok tartják és a lábamban is platina van. A kezemet a mai napig nem tudom száz százalékosan használni. Egy hétig voltam a kórház intenzív osztályán élet halál között. Majd kilencvenhét nap intenzív fekvés következett egy szürke kórteremben. Miután kijöttem a kórházból, még hat hónapig jártam rehabilitációra - idézi fel Donor.

A következményekről, még annyit mesél, hogy élete végéig gyógyszert kell szednie a lépe miatt. Sántít, és egyik kezét nem tudja kinyújtani. Fűszereset nem ehet, és minden frontnál őrjítő fájdalmakat érez a csontjaiban.
 
Donor a történtek után is felül a motorra, de már másként húzza a gázt.

- Bár félelmet nem érzek, amikor motorra ülök, azért jóval óvatosabban kezelem ezeket a gépeket. Tisztában vagyok vele, hogy a baleset napján egy új lehetőséget kaptam az életre. Ez a második születésnapom. Motort nem vettem magamnak, de ha úgy adódik, hogy kipróbálhatok egy-egy járgányt, nem tart vissza a félelmem. Az viszont biztos, hogy átgondoltabb vagyok. Nem csak magam miatt, de a többiek miatt is, akik közlekednek az utakon. A legfontosabb viszont az, amire volt időm rájönni, hogy mindenkit haza várnak, és én sem szeretném, hogy a családom, még egyszer átélje azt a fájdalmat, amit a felelőtlenségemmel okoztam nekik. Nem biztos, hogy mindenki olyan szerencsés mint én, ezért tényleg mindenki aki motorozik tartsa szemmel azt, hogy haza várják.

Pannónia-ring: mindenki saját felelősségére - a jogosítvány nem feltétel

A magántulajdonban lévő Pannónia-ring márciustól otkóber végéig mindennapos rendezvények színhelye. Naponta 150-200 ember érkezik ide, többségük külföldi állampolgár. A látogatószámhoz viszonyítva  elenyésző a balesetek száma tájékoztat Kiss Sándor, a pálya ügyvezető igazgatója.  

- A versenyek orvos jelenlétében zajlanak, így azonnali segítséget nyújthatunk a bajba jutott versenyzőknek. A pályát autósok és motorosok is használhatják. A sofőrök nyilatkozatot tesznek, melyben elfogadják a pályahasználat feltételeit. A versenypályát mindeki csak a saját felelősségére veheti igénybe. A jogosítvány nem feltétele a versenyzésnek, mivel gyakran fiatalkorú versenyzők is rajthoz állnak. Ők természetesen csak szülői engedéllyel léphetnek a pályára. A  start előtt a szakemberek átvizsgálják a járműveket, valamint a versenyzők felszerelését is ellenőrzik.

Mi köze a gazdasági válságnak a közlekedéshez? Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: 2

Vas megye a motorosbalesetek  számában elmarad az országos átlagtól. Tavaly Pest megyében 127, Veszprém megyében 45, Nógrád megyében 27, nálunk mindössze 16 motoros baleset történt. 2008-ban két motoros veszítette életét a vasi utakon, hatan pedig súlyosan megsérültek.

Vas megye a motorosbalesetek  számában elmarad az országos átlagtól. Tavaly Pest megyében 127, Veszprém megyében 45, Nógrád megyében 27, nálunk mindössze 16 motoros baleset történt. 2008-ban két motoros veszítette életét a vasi utakon, hatan pedig súlyosan megsérültek.

Vas megye a motorosbalesetek  számában elmarad az országos átlagtól. Tavaly Pest megyében 127, Veszprém megyében 45, Nógrád megyében 27, nálunk mindössze 16 motoros baleset történt. 2008-ban két motoros veszítette életét a vasi utakon, hatan pedig súlyosan megsérültek.

 Az elmúlt években a közúti balesetek száma folyamatosan emelkedett az országban. A tavalyi év azonban különleges volt, mivel az előző évekhez képest a balesetek száma csökkent. Életbe lépett az objektív felelősség és a zéró tolerancia intézménye. 

- A vezetők egy része óvatosabbá vált. Előre megjósolni nem lehet,  hogy idén mennyi baleset lesz, de úgy tűnik, 2009-ben több halálos kimenetelű balesetre számíthatunk - nyilatkozta Polgár Zoltán, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedés-rendészeti osztályának kiemelt főelőadója.



Polgár Zoltán: Idegesek az emberek vezetés közben

Fotó: Benkő Sándor

- Mindenkihez nem tudunk oda menni. Sokan pedig nem veszik tudomásul a felhívást: figyeljenek egymásra az utakon. Kampányt indítunk, akciót rendelünk el, baleset-megelőzési napokat tartunk, szórólapokat gyártunk, osztunk. Ennél többet nem tudunk tenni - teszi hozzá a szakember.  

- Nem elég, akciószerűen kimenni, intézkedni. Folyamatos jelenlétre van szükség az utakon. Minden nap legalább tíz közlekedési rendőrnek kellene dolgoznia a városban. Ha ez teljesülne, jelentős változást érnénk el. A hatóságnak azonban nincs kellő jelenléte a megye útjain. A rendőrség jelentős technikai és létszám hiánnyal küzd. A feladatok változnak, növekszik a közlekedési állomány leterheltsége, ám a létszám csökken. A 60-as, 70-es években világszínvonalú oktatás volt hazánkban. Azóta csökkent az óraszám, oktatópályák szűntek meg, enyhült a követelmény és a próbajogosítvány is - árulta el az osztályvezető. 

- A veszélyfelismerés csak gyakorlatban tanulható. Balesetnél nincs idő gondolkodni, reagálni kell. A legfőbb ok az emberek életvitelében keresendő. A gazdasági válság rányomja bélyegét a közlekedésre is. Az emberek idegesek, mindenkit félresöpörve törtetnek előre.  Bár a balesetek helyszínei változatosak, főleg a főutak, szerpentinek jelentik a legnagyobb veszélyt a motorosoknak. A vasi utakon eddig négy motoros baleset volt idén, a versenypályákon az elmúlt kilenc hónapban három osztrák motoros is életét vesztette.  

Motorozásra alkalmatlan főutak

Nagy István, az egyik szombathelyi autósiskola ügyvezető igazgatója a motoros balesetek okainak egyrészt a felelőtlen fiatalokat, másrészt a rossz útviszonyokat jelölte meg. A motorpiac túlságosan felszabadult, bárki megveheti a legnagyobb teljesítményű járművet is, véli. Ezekre a motorokra azonban a közlekedés többi résztvevője nincs felkészülve. Apró figyelmetlenség, gyorshajtás, helytelen irányváltoztatás mellett gondot okoz, hogy nálunk hiányzik a külföldön meglévő tolerancia. 

- A kezdő motoros tanulóknál szükség lenne a pályaalkalmassági vizsgálatra is. Gond, hogy az előírt  óraszám csak azoknak elegendő, akik valamilyen vezetési múlttal rendelkeznek. Nőtt a motorok teljesítménye, a darabszám, de az utak állapota romlott. A 84-es és 86-os főút alkalmatlan a motorozásra - nyilatkozta Nagy István.