Oladi Plató: vádaskodás és közművesítés

Amely az előzmények, nevezetesen a lapunkban megjelent, a társulat működésének jogszerűségét megkérdőjelező olvasói levél, és az arra reflektáló, a jelenlegi vezetőség és a közművesítés folytatása mellett kiálló telefonhívások ismeretében nem ígérkezett indulatmentesnek, mint ahogy aztán nem is lett az. Sőt!

Na, de menjünk sorjában: a történet csaknem egy évtizede kezdődött, amikoris az Olad Platón - kárpótlásból vagy éppen készpénz leszurkolásával - területhez jutó telek-gazdák elhatározták, hogy a bő 70 hektáros területet közművesítik. A mai napig akadnak, akik szerint a terület felparcellázása eleve sokak akarata ellenére történt meg, mások azt kifogásolják, hogy sem akkoriban, sem azóta senki nem mérte fel, hogy ki akar építkezni, s ki akar csak (kis)kertészkedni a platón. A vita tehát már mindjárt a legelején elkezdődött, s még inkább éles lett, hogy az elvégzendő munkákra két társulat is létrejött: a vízjogi létesítmények kivitelezésére a törvény előírása szerint kényszertagsággal rendelkező Viziközmű Társulat, az egyéb közművek kiépítésére pedig az önkéntes tagságú Közműépítő Közösség. 

A két társaság  melyek létrejöttének törvényszerűségét többen is vitatják  vezetősége finoman szólva sem őrölt egy malomban, s a folyamatos viták mellett valódi csoda lett volna, ha a plató ügye bármilyen irányban elmozdul, rendeződik. 

2004-2005-ben aztán mindkét társaságnál vezetőváltás történt, s kisebb munkák el is indultak, 2006-ban pedig közös irányítás alá került a két társaság. Néhányan ennek jogszerűségét is vitatják, ugyanígy azt is, hogy a két szervezet 2007. októberi közös közgyűlése szabályosan döntött-e a Közműépítő Közösség jogutód nélküli megszüntetéséről, illetve arról, hogy a társaság feladatait, jogait és pénzeszközeit átadja a kivetéseit hatékonyabban behajtani képes Viziközmű Társulatnak. 

A Közműépítő Közösség jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, s önkéntes tagsággal rendelkezik, a Viziközmű Társulat viszont önálló jogalanyisággal bíró szervezet, amelynek minden érintett telektulajdonos kötelezően a tagja. S ami szintén fontos: bármely viziközmű társaság a törvény szerint adók módjára behajthatja a víziközmű létrehozásával kapcsolatos kivetéseket, érdekeltségi hozzájárulásokat. Igaz, nem kötelező ezt az utat választania.

A szervezet taggyűlése amúgy az egy érdekeltségi egységre jutó beruházási költséget időközben 5,3 millió forintban állapította meg, s eme összeg nagysága aztán ismét a viták (és perek) kereszttüzébe került.

Többen is jelezték, hogy nem tudják vagy éppen nem akarják vállalni az általuk soknak tartott összeg befizetését, köztük olyanok is, akiknek több és olyanok is, akiknek egyetlen telek után kell(ene) leróniuk az említett pénzt. Mások viszont szó nélkül, vagy éppen az intéző-bizottság által kibocsátott fizetési meghagyásra fizettek, megint mások pedig türelmet, átütemezést kértek és kaptak. 

Mindeközben, mint az a mostani közgyűlés tájékoztatójából kiderül: a pályázati úton kiválasztott Vegyépszer-Swietelsky konzorcium kivitelezésében elkezdődött a közművesítés. A beszámoló szerint a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetés kialakítása már megtörtént, az útépítési munkák előkészítése, továbbá az ivóvízrendszer, a villany- és a gázhálózat megvalósítási munkálatai pedig jelenleg is folynak. 

A fentiek mellett a már említett közgyűlésen az intézőbizottság elnökeként Jelinek Endre megerősítette: a társulat érvényes szerződésekkel rendelkezik a villany, a közvilágítás, a gázhálózat kialakítására. Immár mintegy 1 milliárd forint érték van a földben, s a munkák pénzügyi fedezetének biztosítására a társulat fizetési meghagyásokat bocsátott ki a nem fizető tagokkal szemben, illetve ezen igényérvényesítés hatására az ütemezés szerint fizetni nem képes tagjai jelentős részével fizetési átütemezési megállapodásokat kötött. (Ezek, valamint a jogerős fizetési meghagyások együttes összege mintegy 240 millió forint.) A beszámoló szerint a tagság a befizetések körülbelül 40 százalékát teljesítette önkéntesen, s ebből az összegből volt lehetőség az eddigi munkák finanszírozására.

A közgyűlési tájékoztató a peres ügyekről is számot ad, nevezetesen arról, hogy a tagság soraiból mintegy 20 természetes és jogi személy  az érdekeltségi egységek körülbelül 15 százaléka  422 millió forint értékű befizetési kötelezettséget érintően indított pereket részben a fizetési kötelezettségek megállapítása miatt, részben a társaság céljai megvalósításához szükséges döntéseket meghozó közgyűlési határozatok megtámadása iránt. 

Mint azt dr. Kövesdi Zoltán, a társaság jogi képviselője elmondta: e perek folyamatban vannak, jogerős ítélet a 2006. májusi régészeti feltárások költségeinek elírására vonatkozó ügyben van, egyéb eljárásokban még elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárások folynak. (A perek felsorolására érdemes rápillantani a www.oladpalto.hu honlapon.)

A közgyűlésen a társulat könyvelője a  plató weboldalán szintén elérhető  mérlegről, a műszaki ellenőr pedig a beruházás részleteiről szólt, megemlítve például, hogy ha a tervezett ütemben halad(hat)nak a munkák, az ősz elejére befejeződhet a közművesítés, s aki akar, elkezdhet építkezni. 



Ha a tervezett ütemben halad(hat)nak a munkák, az ősz elejére befejeződhet a közművesítés, s aki akar, elkezdhet építkezni Fotó: Kiss Teodóra

Ezt követően aztán fellángolt a vita: a felszólalók közül többen is azzal vádolták a pereskedőket, hogy azért nem róják le tartozásukat, s nem is kérnek fizetési könnyítést, mert másokkal akarják megfinanszíroztatni a beruházást, hogy aztán majd jó pénzért eladhassák a közművesített telkeiket. A megszólítottak ezt visszautasították, az intéző-bizottságtól (a Győri Ítélőtábla egyik, a megyei bíróságot új eljárás lefolytatására kötelező döntésére hivatkozva) a törvényes út betartását kérték számon, hozzátéve: jelen helyzetben felelőtlenség befizetni a pénzt. 

Miközben folyt a vita, e sorok írójának egy fiatal házaspár tagjai elmondták: a lakásukat is eladták, hogy kifizessék a telek, illetve a közművesítés árát, és már nagyon-nagyon szeretnék elkezdeni az építkezést. Mások ugyanakkor azt közölték: egész egyszerűen sem most, sem később nincs miből fizetniük. Mint mondták, nem a más pénzén akarnak nyerészkedni, ezért megpróbálták értékesíteni a telküket, de ugye pang az ingatlanpiac. 

Egy fiatalember azt hangsúlyozta, hogy a beruházás végeztével ő bizony kártérítési pert akaszt a nemfizetők nyakába, egy másik pedig azt javasolta, hogy a társulat (vagy egy erre létrehozott másik vállalkozás) a későbbi hasznosítás céljából vegye meg a most eladásra kínált telkeket. Ez egyeseknek tetszett, mások viszont kizárták, majd egy hölgy kért szót, aki kifejtette, ha valahogy nem tudunk dűlőre jutni, akkor mindannyian vesztesek leszünk. És valóban.