Háttérbe szorított bölcsészek, előretolt műszakisok

Dr. Czetter Ibolya, a Savaria Egyetemi Központ elnökhelyettese elmondta, hogy már nincs sok idejük a diákoknak, ugyanis február 15-ig be kell adniuk a jelentkezéseket. A felvételi eljárás rendje idén nem változik, a diákok postai úton és interneten küldhetik el a jelentkezésüket. Míg a felvételizőknek még van idejük gondolkodni, addig az egyetemnek már össze kellett állítania a komplett szakkínálatát, az alapképzésekkel, a mesterkurzusokkal és a felsőfokú szakképzésekkel együtt. Az elnökhelyettes szerint a felsőoktatási képzés folyamatosan változik, az oktatási tárca mindig kijelöli azokat a szakokat, melyeket leginkább támogat. Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a műszaki és informatikai képzések iránt nőtt az érdeklődés, s a kormány is leginkább ezekre a szakokra helyezte a hangsúlyt.

-  A héten nyílt napot tartottunk az egyetemen, s rengeteg volt az érdeklődő - folytatta az elnökhelyettes.  - Főként helyi diákok érdeklődnek a képzéseink iránt, de az ország más területeiről is jönnek végzősök. Adataink szerint idén a legnépszerűbbek a műszaki és informatikai képzéseink lesznek, a műszaki menedzser szakunk az egyik legkeresettebb. Az elmúlt években a kormány is a természettudományi képzések felé fordult, a biológia, a kémia és a földrajz szakokat támogatta leginkább. Ezeken a szakokon lejjebb vitték a ponthatárt, biológiára és kémiára már 60-70 ponttal is be lehet jutni az államilag támogatott képzésekre. Másrészt azért is lehetnek vonzóak a fiataloknak ezek a képzések, mert az alapszak után mesterképzést is indítunk az egyetemen. Így a földrajz szakosok akár geográfusnak is tanulhatnak tovább.

 Az elnökhelyettes hozzátette, hogy hosszú évek óta töretlen a bölcsész szakok népszerűsége, pedig az oktatási tárca éppen arra törekszik, hogy visszaszorítsa a képzést.
 
- Nagyon sokan szeretnének könyvtáros-informatikus és kommunikáció-médiatudomány szakon továbbtanulni - emelte ki dr. Czetter Ibolya. -  Ám az elmúlt években rengeteg ilyen szakembert képzetünk az országban, ezért a kormány lépésre szánta el magát. Ezeken a szakokon felemelte a ponthatárt, így ezekre a képzésekre nehéz bejutni. Ez a vidéki felsőoktatási intézményeket is sújtja, mivel a kevesebb ponttal felvételiző diákok inkább budapesti intézménybe mennek tanulni, mert azokra könnyebben be lehet jutni. A diákok számának a csökkenése pedig a vidéki intézmények elsorvadásához vezethet. Ma meg kell küzdeni a hallgatókért, folyamatosan meg kell újulnunk, emelnünk kell az oktatás színvonalát, s felül kell múlnunk a többi vidéki egyetemet, sokszínűbb szakkínálattal kell rendelkeznünk.

 Dr. Czetter Ibolya szerint bár a kormány tudja mesterségesen befolyásolni a főiskolák sorsát, a diákok ambícióját és képességeit nem lehet. Hangsúlyozta, hogy az egyetemen továbbra is az egyéni adottságok dominálnak, s azt látják, hogy a diákok többsége még mindig kedveli a bölcsész szakirányokat.  Azzal az általános műveltséggel pedig, amit ezek a szakirányok kínálnak, együtt jár a tudás.

 
Módos Tibor, a Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatója szerint az érettségizett hallgatóknak a 60-65 százaléka szeretne valamelyik felsőoktatási intézményben továbbtanulni. Régebben a fiatalok közgazdasági, jogi, orvosi pályán akartak elhelyezkedni, ám túlképzés volt ezeken a területeken, ezért másfele fordult az  érdeklődésük. Ma már műszaki és informatikai pályára készülnek. Az igazgató hozzátette, hogy a gimnáziumban sokan turisztikai és idegenforgalmi, valamint testnevelés és sport szakokon szeretnék folytatni  a tanulmányaikat. Módos Tibor szerint évek múlva gondok lehetnek az oktatásban is, hiszen egyre kevesebb fiatal készül tanári pályára, s már most is vannak olyan oktatási területek, ahová nehéz utánpótlást találni. Nemcsak az oktatás területén, hanem az egészségügyben is hasonló a helyzet, szinte alig akar valaki ápoló vagy asszisztens lenni.