Baka András: nincs politikai nyomás az igazságszolgáltatáson

Egy éven belül háromszor járt megyénkben dr. Baka András, de legfőbb bíróként először vett részt egy összbírói értekezleten. A sárvári tanácskozás után beszélgettünk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökével. 
 
Dr. Baka Andrást tavaly választották meg a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnökének. Szerinte is szinte példátlan, hogy ilyen rövid idő alatt háromszor is megfordult Vas megyében.
 
- Ezt a véletlen hozta. Az első alkalommal személyes meghívásra, szakkérdésekről, a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság tagjaként tartottam előadást, másodszor közvetlenül kinevezésem után  amikor jártam az országot  érkeztem Vas megyébe, most pedig hivatalos meghívásra, legfőbb bíróként, hiszen elkezdődtek a megyékben az összbírói értekezletek. Ez utóbbiakat kiemelt fontosságúnak tartom, szeretnék nemcsak a bírósági vezetőkkel, hanem a bírákkal is eszmét cserélni.
 
Napirenden van a bírósági rendszer átalakítása. A reformról is kérdeztük a legfőbb bírót.

- Nem szeretem ezt a szót, mert elhasználódott az utóbbi években: mindenki reformált, mégis kevés igazi reform történt. Mi inkább változtatunk. Ezért hozott létre az OIT hat bizottságot; a bírósági élet különböző területeit veszik górcső alá. Február végéig szemügyre vesszük, milyen jogi lépésekre, változtatásokra van szükség, majd a bizottsági dokumentumokat véleményezzük, megszűrjük, egységes koncepcióvá gyúrjuk össze. Részben magunk számára, és nem titkoltan azért, hogy a választások után megalakuló országgyűlés elé tudjuk tenni. Nyilván a politikusok majd eldöntik, hogy a dokumentum mely részeit használják fel. Abban a hitben tesszük mindezt, hogy ez egy szakmai anyag, amely a szakma véleménye, és ekként kell mérlegelni.

- A politikát és az országgyűlési választásokat említve nem kerülhető meg a kérdés: mivel a kampányban sok szó esik az elszámoltatásról, nehezedik-e valamilyen nyomás most az igazságszolgáltatásra? Beszédtéma-e bírák között: várható-e később némi nyomásgyakorlás?
 
- Politikai nyomás nem helyeződik az igazságszolgáltatásra. Nincs megkörnyékezés, politikai befolyás a bíróságokra s azok vezetőire. Ettől nem is kell tartani. Időről időre hallani az elszámoltatás kifejezést, ami politikai törekvés. Ugyanakkor a társadalomban állandóan jelen van az a jogos elvárás, hogy ha valaki vétett a jogszabályok ellen, akkor őt ezért felelősségre kell vonni. Amennyiben eljárás indul, akkor az igazságszolgáltatás megkezdi munkáját, melynek végén megszületik a bíróság döntése. A bíróság számára nem kategória az elszámoltatás: ők mindig a legjobb tudásuk szerint döntenek a büntetőjogi felelősségről.
 
- Hónapról hónapra egyre többször éri inzultus a bírákat a tárgyalótermekben. A bírákhoz méltatlan helyzetek megelőzését fontosnak tartja a legfőbb bíró.- Csaknem háromezer bíró ítélkezik nap mint nap az országban, szerencsére csak kevesen kerülnek közülük méltatlan helyzetbe. Nem lehet minden tárgyalásra biztonsági embereket, rendőröket vezényelni. Tény, hogy egyre többször ér bírát atrocitás. Ezt komplex módon lehet megelőzni: a beléptetés rendszerével, a tárgyalás határozott vezetésével, esetleg előzetesen rendőrségi eszközök - a bíróság épületén belül vagy kívül  - bevetésével. Nem hiszem, hogy a jogszabályok szigorítása - vannak országok, ahol a bíró az őt ért atrocitás esetén akár hét napra börtönbe zárhatja a tettest - eredményre vezetne.
 
Végül egy lassan örökzöld helyi ügyről - a volt börtön épületének sorsáról - is kikértük dr. Baka András véleményét.
 
- Valóban, erről is egyeztettem a vasi bíróság elnökével. Úgy fogalmazhatnék erről: nem rajtunk múlik, hogy az épület a bírósághoz kerül-e. Reménykedjünk. Ha a helyi támogatás adott, a bíróság igényli az ingatlant, és a kormányzat is pozitív döntést hoz, akkor az OIT is támogatni fogja majd az épület átalakítását a rendelkezésre álló anyagi eszközök figyelembevételével.

Harmadszorra választották meg

Az 58 éves dr. Baka Andrást harmadik nekifutásra választották meg az  OIT és  a Legfelsőbb Bíróság elnökének. A főbíró egykoron az Akadémia jogtudományi intézetének kutatója volt, majd az első  szabad választáskor az MDF színeiben jutott be a parlamentbe. 1991-ben az Európai Emberi Jogi Bíróság legfiatalabb tagja volt, ahol 16 éven át dolgozott. Hazatérése után a Fővárosi Ítélőtáblán töltött el egy évet, majd az államfő javaslatára az Országgyűlés választotta meg őt főbírónak.