Zsákutca az egészségügyben? Drasztikusan csökken a vérvételek száma

Nemcsak a megyei kórházban küzdenek finanszírozási gondokkal, hanem a kisebb kórházakban is jelentősen kevesebb lett a laboratóriumi vizsgálatokra szánt állami összeg.

Dr. Farkas Péter, a celldömölki kórház igazgatója elmondta, hogy náluk is nagy problémát okoz, hogy jelentősen csökkent a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozása. 
 - A tavalyi évben 22 ezer laboratóriumi esetre kaptunk támogatást az államtól, 281 ezer vizsgálatot végeztünk el - mondta az igazgató. - Az idei évben már csak 7700 esetre kapunk finanszírozást, ez az elmúlt évihez viszonyítva csupán 33,8 százalék. A járóbeteg szakellátásban sem jobb a helyzet. Tavaly a szakrendeléseken 89 ezer beteget tudtunk fogadni, idén már csak 54 ezer beteg ellátásához ad finanszírozást az állam. Ez negyven százalékkal kevesebb, mint a tavalyi évben. Nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kis kórházak is, s nem látjuk ebből a kiutat. A laborvizsgálatok csökkentésének érdekében a kórház és a háziorvosok folyamatos erőfeszítéseket tesznek, de nagy szükség van a lakosság megértésére, türelmére is.

A kórház szorosan együttműködik a háziorvosokkal, megegyeztek, hogy csak abban az esetben kérnek laborvizsgálatot a betegeknek, ha nagyon nagy szükség van rá.
 
-  Arra kértük őket, hogy a halasztható laborvizsgálatokat későbbre ütemezzék, s tényleg csak indokolt esetben küldjék tovább a beteget vérvételre - folytatta az igazgató. - Ugyanezt kértük a szakrendelőkben dolgozó kollégáktól is. Amióta működik ez a rendszer közel a felére csökkent a vérvételek száma. Ehhez igazodva pedig be kellett vezetnünk az előjegyzést a laboratóriumi vizsgálatoknál is. Így akinek nem annyira sürgős a vérvétel, az kap egy későbbi időpontot, amikor levesszük tőle a vért. Sajnos ennél többet nem tudunk tenni, hiszen a kórházbak a finanszírozásból kell gazdálkodnia, más bevételünk nincsen.

Sárváron is 2010-ben jelentősen csökkent a laboratóriumi vizsgálatok finanszírozása intézményünkben, olyannyira, hogy a 2009-ben finanszírozott 26 ezer eset helyett 2010-ben csupán 8100 beteg laboratóriumi vizsgálatát tudjuk finanszírozni - tudtuk meg Vancsura Miklós főigazgatótól. Hozzátette: ő már a tavalyi év közepén felhívta a figyelmet a laboratóriumi problémákra, ám a kialakuló helyzettel nem foglalkoztak komolyabban a szakemberek.

- A mai egészségügyi rendszer egyre kevésbé alkalmas arra, hogy minőségi ellátásban részesítse a betegeket, az átgondolatlan átszervezések és a működtetési források kivonása miatt - emelte ki a főigazgató. - A szakmai szervezetek sem állnak a helyzet magaslatán az érdekérvényesítésben. Odáig fajultak a dolgok, hogy veszélybe került a betegek ellátása. Reális, önzetlen helyzetértékelésre van szükség mind a magyar betegellátás igényei, mind a szükséges ellátási struktúra tárgyi, személyi és pénzügyi feltételei vonatkozásában. Az ágazatnak sürgősen szüksége van a pénzre, és arra is, hogy az alapoktól újjáépítsük az egészségügyet. Az önkormányzati büdzsék idén még szűkösebbek, így a városok sem tudnak anyagilag segíteni a bajba jutott kórházaknak. S ez nem is az ő dolguk lenne, hanem az államé. Hiszen az állampolgárok befizetik az egészségügyi hozzájárulást, ennek fejében kijár nekik a tisztességes ellátás. Sajnos a kórházaknak már nincs lehetőségük arra, hogy átcsoportosítással megoldják a pénzügyi gondokat, hiszen nincsen miből elvenni.

Vancsura Miklós hangsúlyozta még, hogy régóta ismertek már az ágazat problémái, ezért keményebb és következetesebb kiállásra lett volna szükség az érintettek részéről.

- Egy őszi konferencián a laboratóriumi gondokra vonatkozó kérdésemre a miniszter úr azt válaszolta, hogy átvizsgálják a rendszert, s próbálják megoldani a problémákat - fűzte hozzá a főigazgató. - Azóta semmi nem történt, csak rosszabb lett a helyzet. Most ott tartunk, hogy a kórházakban korlátozni kellett a vér- és röntgenvizsgálatok számát, mivel nem kapunk hozzá kellő finanszírozást. Már nem tudunk min spórolni, hiszen alacsonyabb létszámmal már nem működhet a kórház, s kevesebb bért már nem lehet adni a dolgozóknak. Ugyanakkor orvosaink és szakdolgozóink továbbra is igyekeznek a szakma szabályai szerint ellátni a betegeiket, annak ellenére, hogy sok esetben nincsenek meg a finanszírozás forrásai. Ez minden igyekezetünk ellenére a betegellátás színvonalának rovására mehet. 



Jegyzet

Téves diagnózis

Nemrég éppen egy hasonló témájú cikkhez fűzött jegyzetemben viccesen éppen azt jegyeztem meg, hogy hamarosan odáig fajulnak a dolgok az egészségügyben, hogy a betegeknek saját maguknak kell gondoskodniuk az ellátásukról. A receptekkel maguknak kell kiszaladniuk a gyógyszertárba, hogy kiváltsák gyógyszereiket, s a műtétek előtt is saját maguknak kell álomba ringatniuk magukat. Lassan ott tartunk, hogy valóra válnak az általam festett képzelgések, ám közelről sem ennyire vicces a helyzet. Emberéletek kerülhetnek veszélybe. Ha betegek ugyanis nem kapnak megfelelő időben ellátást, állapotuk rosszabbodhat, a későbbi kórházi kezelések pedig még több pénzbe kerülnek majd. Ám ez csak a kisebbik gond, egy tévedés akár az életükbe is kerülhet. Ha nem tudják időben vagy megfelelő módon diagnosztizálni a betegségeket, akkor esetleg hibás lehet a terápia, vagy gyógyszer.