2010.03.01. 17:27
Az állam arra kényszeríti a kórházakat, hogy tegyék utcára a betegeket
Veszélybe kerülhetnek a krónikus ellátást nyújtó kórházak egy rendeletmódosítás miatt. A betegek után kapott finanszírozás ugyanis időarányosan csökken. Egyéves kezelés után például ötven százalékkal kevesebb pénz jár a beteg után. A kórházak nem tudják saját kasszából finanszírozni az ellátást, így utcára kerülhetnek a betegek.
Néhány hónappal a felvételük után utcára kerülhetnek a betegek a kórházak tartós ápolást és krónikus ellátást nyújtó osztályairól hívta fel a figyelmünket a fenyegető hatalmas problémára pár hete dr. Farkas Péter, a celldömölki kórház igazgatója.
Elmondta azt is, hogy február elején megváltozott a finanszírozás, s mint mostanában az egészségügy minden területén, itt is jóval kevesebb pénzt kapnak a betegek után. Hétfőn a celldömölki kórház krónikus betegellátó osztályán jártunk, melyet tavaly újítottak fel. A részlegen negyven ágyon tudják fogadni a betegeket. Azokat, akiket itt ápolnak, nem egy-két hétre, hanem hosszú hónapokra veszik fel.
- Az állam módosította a finanszírozást, így egy idő után 25, illetve 20 százalékkal kevesebb pénzt utal a krónikus beteg után az egészségbiztosító - mondja az igazgató.
- Jelenleg 5600 forintot kapunk naponta egy beteg után. A módosítás szerint, ha a beteg hat hónapot feküdne az osztályon, akkor már csak 4200 forintot utalnának nekünk, ha pedig az ápolás meghaladja az egy évet, akkor 2800 forintra csökkenne a napi támogatás. Ezzel az intézkedéssel a kormány szándéka az, hogy a betegek a kórházból visszakerüljenek a családhoz, s otthon oldják meg az ápolást. Ez azonban hatalmas teher lehet a családoknak, hiszen nemrég éppen az otthoni ápolástól vont el pénzt az állam. -
Az igazgató hozzáteszi, hogy a társadalomnak már korábban szembe kellett volna néznie az elöregedés problémájával. Az egészségügyben is voltak kezdeményezések, hiszen a 2006-os struktúrát-alakításnál krónikus ágyakat különítettek el az idős, magatehetetlen, szakfelügyeletet igénylő betegeknek.
- A krónikus osztályokról ritkán kerülnek haza a betegek - jegyzi meg az igazgató. - Itt általában nem is folyamatos orvosi, hanem inkább ápolói felügyeletre van szükségük. Ezek a betegek ugyanis képtelenek ellátni saját magukat, haza sem engedhetjük őket, mivel az egészségkárosodásuk nem visszafordítható. A mostani döntéssel az állam viszont éppen arra kényszeríti a kórházakat, hogy tegyék utcára a betegeket, mivel az utánuk kapott pénz nem fedezi az ellátásuk költségeit. -
Dr. Farkas Péter szerint a hozzátartozóknak is nagy problémát jelent majd a finanszírozás csökkentése. Hiszen azt gondolják, hogy megoldott a beteg hozzátartozójuk elhelyezése, ám négy vagy hat hónap után hirtelen azt mondják nekik, vigyék a beteget, ahova tudják, mert az egészségbiztosító nem fizet.
- A jóléti államokban megengedhetik maguknak a családok, hogy megfizessék a beteg hozzátartozók ápolását - emeli ki az igazgató.
- Kemenesalján azonban nem ez a jellemző. Itt örülnek az emberek, ha van munkájuk, s nem engedhetik meg maguknak, hogy ápolót fogadjanak a betegek mellé, vagy kifizessék a drága ápolást. -
Tarczi Lívia gazdasági igazgató szerint is hatalmas problémát jelenthet hamarosan a finanszírozás csökkentése. - Nem rakhatjuk ki az utcára a betegeket, hiszen nem erre esküdtünk fel - mondja a gazdasági vezető.
- A családokban pedig megszűnt a többgenerációs modell. Ma már senki nem tud otthon maradni, hogy ápolja idős hozzátartozóját. A szociális szféra pedig még nem épült ki, hiszen ahhoz, hogy egy idős, beteg ember bejusson egy szociális intézménybe, éveket kell várni. Ráadásul tavaly januárban megváltoztatták a szociális intézményekbe való bejutás feltételeit is, azóta egy ápolási bizottság dönt arról, hogy ki kerülhet be az otthonba. Úgy vélem, hogy nem függhet az ápolási időtől a finanszírozás egy olyan osztályon, ahol általában hosszú hónapokat kell eltölteniük a betegeknek. -
A pénzelvonást az állam egyébként azzal indokolta, hogy ennyi idő után a betegek ellátásában egyre kevesebb az egészségügyi, és egyre több a szociális tartalom. Ezt pedig nem az egészségbiztosítási alap költségvetéséből kell finanszírozni. A szakemberek véleménye szerint, ha valaki ápolásra, illetve krónikus ellátásra szorul, annak a költségei nem csökkennek arányosan azzal, hogy mennyi ideig van a kórházban.
A krónikus ellátásra kapott összeg eleve alacsony, már a betegfelvétel napján is. Ennek a fokozatos csökkenése az intézmény működését sodorhatja veszélybe. Vannak olyan intézetek, amelyek csak krónikus ellátással foglalkoznak, ezek a finanszírozás csökkentése miatt rövid időn belül ellehetetlenülnek.
