Sólyom László aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt

Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki.

Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki.

Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az előterjesztés. 

A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. 

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. 

A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Az MDF üdvözli a holokauszttagadást büntető törvény aláírását

OLDALTÖRÉS: Az MDF üdvözli a holokauszttagadást büntető törvény aláírását

Az MDF üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt - mondta Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese szerdán az MTI-nek.

Az MDF üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt - mondta Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese szerdán az MTI-nek.

Az MDF üdvözli, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadást büntető törvényt - mondta Herényi Károly, az MDF elnökhelyettese szerdán az MTI-nek.

Mint mondta, meggyőződésük, hogy az államfő a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért.

A Fidesz tudomásul veszi a holokauszttagadást büntető törvény aláírását

A Fidesz tudomásul veszi Sólyom László köztársasági elnök döntését, hogy aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást - mondta az MTI-nek a párt frakcióigazgatója szerdán. Répássy Róbert hangsúlyozta: ha a Fidesz és a KDNP képviselői az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között.

A Fidesz frakcióigazgatója kijelentette: "azonos mércével fogjuk mérni a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák bűneit".

Az MTI kérdésére, hogy ennek hogy teremtik meg a jogszabályi hátterét, azt válaszolta, erről egyelőre nem tud többet mondani, mert meg kell vizsgálniuk a törvényt. A politikus hozzátette: feltételezi, hogy akik korábban alkotmányossági problémákat fogalmaztak meg, beadvánnyal fordulhatnak majd az Alkotmánybírósághoz.

Répássy Róbert szerint a jogszabály büntetőjogi szempontból abszurd helyzetet fog teremteni. Ennek alátámasztásául példaként említette, hogy aki nem tagadja a holokausztot, hanem helyesli azt, vagy az elkövetők nézeteivel azonosul, annak nem kell büntetésre számítania. A politikus emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság háromszor alkotmányellenesnek nyilvánította az úgynevezett gyűlöletbeszéd törvényt.

Az MSZP üdvözli a holokauszttagadást büntető törvény aláírását

 "Egy-null a demokratáknak" - értékelte Mesterházy Attila, hogy Sólyom László köztársasági elnök szerdán aláírta a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő Btk.-módosítást.

A szocialista miniszterelnök-jelölt újságíróknak azt mondta, kimondottan örül és üdvözli az államfő döntését. Úgy fogalmazott: a Fidesz most már láthatja, hogy nem cselekedett helyesen akkor, amikor nem támogatta a törvénymódosítást a parlamentben.

Holokauszttagadás - A MEASZ üdvözli az államfő döntését

OLDALTÖRÉS: Holokauszttagadás - A MEASZ üdvözli az államfő döntését

Üdvözli a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), hogy Sólyom László államfő szerdán aláírta a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő Btk.-módosítást, a  szervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi méltóság védelmében további jogszabály-módosításokra lenne szükség.

Üdvözli a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), hogy Sólyom László államfő szerdán aláírta a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő Btk.-módosítást, a  szervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi méltóság védelmében további jogszabály-módosításokra lenne szükség.

Üdvözli a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), hogy Sólyom László államfő szerdán aláírta a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tevő Btk.-módosítást, a  szervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi méltóság védelmében további jogszabály-módosításokra lenne szükség.

Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: "őrült következménye" lehetett volna, ha a véleménynyilvánítás szabadságát az emberi méltóság elé helyezik, és büntetlenül lehetne kisebbségi közösségek ellen uszítani. Amennyiben ugyanis az uszító beszéd a véleménynyilvánítás körébe tartozhat, akkor abból tettlegesség is következhet - vélekedett.

Hozzátette: ezen az úton továbbhaladva kell "megnézni", melyek azok a törvények, amelyek módosításával, vagy új jogszabály megalkotásával az emberi méltóság tovább védhető.

Az antifasiszta tömörülés vezetője - aki az elmúlt időszakban több tiltakozó megmozdulást is szervezett holokauszttagadó rendezvények és megnyilvánulások, illetve a gyűlöletbeszéd ellen - áttörésnek értékelte a törvény elfogadását, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az Országgyűlésben a Fidesz tartózkodása mellett sikerült elfogadtatni a törvényt. Ezért az ellenzéki pártot "nem tudom kellően elítélni" - fogalmazott.

Eörsi Mátyás: "világos zsinórmértéket" kell felállítani

A szabad demokrata Eörsi Mátyás üdvözölte, hogy Sólyom László aláírta a holokauszttagadást büntethetővé tevő törvényt. A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását megszavazó képviselő szerdán az MTI-nek nyilatkozva ugyanakkor jelezte: kételyei vannak amiatt, hogy a jogszabály képes lesz-e megállítani a "fasiszta hangokat".

Eörsi Mátyás közölte: meglepődött, hogy az államfő szerint nem volt helyes a választási kampányban elfogadni a törvényt. Véleménye szerint ugyanis, amikor nem volt kampány, akkor több alkalommal is a köztársasági elnök volt "ennek az egyik legfőbb akadályozója".

A képviselő reményének adott hangot, hogy a jogalkalmazó szervezek "komolyabban fognak odafigyelni ennek a törvénynek a végrehajtására", mert ez szerinte több korábbi törvénynél nem valósult meg. Leszögezte, hogy a magyar államnak "egy világos zsinórmértéket" kell felállítania és érvényesítenie annak kapcsán, hol van a véleménynyilvánítás szabadságának határa.

Az esetleges jövőbeli perekről azt mondta, hogy ha a feljelentések nyomán nem indulnak eljárások, vagy ha felmentő ítéletek sora születik, "akkor be kell ismernünk, hogy ma Magyarországon az állam és a büntetőjog nem funkcionál".

A KDNP szerint egyoldalú a holokauszttagadásáról szóló törvény

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egyoldalú a holokauszt tagadásáról szóló törvény, s a párt "elég nagy jogi következetlenséget" vél felfedezni az államfő indoklásában. Ezt a KDNP szóvivője mondta az MTI-nek arra reagálva, hogy Sólyom László szerdán aláírta a holokauszttagadását büntető törvényt.

Halász Zsuzsa a KDNP álláspontját tolmácsolva kifejtette: az államfő indoklásában az önkényuralmi jelképek használatára hivatkozik, márpedig a horogkereszt mellett a vöröscsillag használata is jogszabályba ütközik. A holokauszt tagadásáról elfogadott törvény csak a fasizmus bűneit veszi górcső alá a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöket nem. Ez így nem helyes, és ezt az államfőnek is figyelembe kellett volna vennie - mondta a szóvivő, hozzátéve: a törvényt majd az Alkotmánybíróság ítéli meg.

Mazsihisz: az új törvény fontos fegyver az antiszemitizmus ellen

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvény elfogadása, amelyet az államfő ellenjegyzett, fontos fegyver lehet az antiszemitizmus ellen küzdők kezében, és lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok fel tudjanak lépni a társadalmi békét veszélyeztető csoportok ellen.

"A magyarországi zsidóság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a köztársasági elnök a korábban kifejtett elvi álláspontjával egyezően, figyelembe véve az Alkotmánybíróság idevágó álláspontját is, a mai napon aláírta a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvényt" - írta a Mazsihisz szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleményében.