IMF-tárgyalások: magyar baklövésekről ír a Financial Times

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között létrejött szerződés alapján az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, ezt az ország be is fogja tartani; az azonban, hogy ezt hogyan teszi, kizárólag nemzeti felelősség - közölte Orbán Viktor kedden.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között létrejött szerződés alapján az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, ezt az ország be is fogja tartani; az azonban, hogy ezt hogyan teszi, kizárólag nemzeti felelősség - közölte Orbán Viktor kedden.

A miniszterelnök a visegrádi országok (V4) kormányfőinek budapesti csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre kijelentette: ennek az évnek a végén Magyarország költségvetési hiánya nem lehet 3,8 százaléknál magasabb, és nem is lesz. Ezen kívül minden más kérdésben - folytatta - a tárgyalás az IMF és Magyarország között "illetéktelen", az pedig, hogy a hiányt hogyan kell betartani, kizárólagos nemzeti felelősség - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Magyarország és az IMF közötti tárgyalások ügyében "annyi fűt-fát, tücsköt-bogarat" összehordtak, hogy egyáltalán nem lepődik meg, ha az emberek nehezen ismerik ki magukat ebben az ügyben.

Kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország között 2008-ban létrejött szerződés ez év októberében lejár. E szerződésben azt rögzítették, hogy Magyarország 2010-ben 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal gazdálkodik; ez az egyetlen konkrét elvárás az országgal szemben. "Ezt a szerződést betartjuk" - jelentette ki.

Ezzel a 3,8 százalékos költségvetési hiánnyal Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között az 5-6. helyen található - tette hozzá.

Ugyancsak újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta: a piacok kérdésébe nem kíván beavatkozni, "a piacoknak megvan a gazdája; reagálnak, ahogy reagálnak". Hozzáfűzte, a piacok kalkulációjához egyetlen dologgal tud hozzájárulni, azzal, hogy a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettséget betartják.

OLDALTÖRÉS: A Financial Times az IMF/EU-tárgyalásokról

A Financial Times az IMF/EU-tárgyalásokról

A Financial Times az IMF/EU-tárgyalásokról

A Financial Times az IMF/EU-tárgyalásokról

A keddi Financial Times "Magyar baklövések" címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségével folytatott tárgyalások ügyével.

A londoni gazdasági napilap szerint Orbán Viktor "még akár mesterhármast is elérhet öngólokból". A futballrajongó magyar miniszterelnök, akit nyolc év után áprilisban választottak újra, már két "súlyos baklövésért" felelős. A múlt hónapban a kormány azzal idegesítette fel a befektetőket, hogy Magyarország gondjait Görögországéihoz hasonlította. Most pedig azzal keltett újabb rémületet befektetői körökben, hogy elvesztette a hozzáférést az IMF és az EU által nyújtott likviditási kerethez - áll a Financial Times keddi írásában.
 
A lap szerint a magyar költségvetési helyzet menetrendszerű felülvizsgálata - a 2008-ban kezdődött hitelprogram egyik feltétele - "éles hangulatban" ért véget. A hitelezők aggályai szerint az Orbán-kormány le akarta lassítani a költségvetési konszolidációt. A Fidesz ugyanakkor az októberi helyhatósági választások előtt "lakossági támogatásért udvarol" azzal, hogy a "ki ijed meg először" játékot űzi az IMF-fel - ám ebből a játszmából Magyarország biztosan vesztesként kerül ki - írta a Financial Times.

A szerkesztőségi kommentár szerint Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy ha elég keményen megveti a lábát, az IMF és az EU mutat majd valamennyi engedékenységet, hiszen ezt már korábban is megtették. A két szervezet 2009-re és 2010-re is enyhítette a magyar államháztartási hiánycélokat, miután a magyar gazdaság recessziója mélyebbnek bizonyult a vártnál. A hitelezők azonban a hitelfeltételeket ezekben az esetekben azért módosították, mert a gazdasági válság ésszerűtlenné tette azokat. 
 
A jelenlegi IMF/EU-csomag esetében azonban ez nem áll fenn - írta a keddi Financial Times.

Az írás szerint a hitelezők azt kérik, hogy Magyarország jövőre a hazai össztermék 3 százaléka alá csökkentse államháztartási hiányát az idei 3,8 százalékról. Ezt minden további nélkül meg lehetne tenni: a gazdasági növekedés üteme jövőre várhatóan jóval 2 százalék fölé gyorsul.

Ha azonban az Orbán-kormány egy ilyen enyhe költségvetési kiigazítást sem tud megemészteni, akkor jogos, hogy a hitelezők aggódnak Magyarország miatt, és megszakítják a támogatást - áll a Financial Times szerkesztőségi írásában.

A kommentár szerint Orbán Viktornak most azon kellene igyekeznie, hogy visszanyerje a hitelnyújtók bizalmát. Magyarország nem Görögország: hosszú futamú kötvényeit értékesíteni tudja a befektetőknek. Adóssághelyzete is sokkal egészségesebb. Magyarország azonban most biztonsági háló nélkül működik - áll a londoni gazdasági napilap szerkesztőségi állásfoglalásában.

A Financial Times szerint a választásokon szerzett jelentős többségének birtokában Orbán Viktor nem akarja, hogy kormányára az előd által elfogadott program nehezedjék. E program azonban megfelelő és méltányos, Orbán Viktornak pedig most neki kell állnia végrehajtásának, és az IMF-nek is ki kell tartania saját álláspontja mellett.

Miután oly sok ország van ingatag helyzetben, a valutaalap nem engedheti meg magának, hogy lágyszívűnek tűnjék. Néhány sárga és piros lap felmutatása jó jelzés lehet más olyan kormányok számára is, amelyek esetleg kísértést éreznek a fegyelmezetlenségre - fejeződik be a Financial Times keddi szerkesztőségi cikke. 
 
A lap keddi száma a kommentárrovatban is közöl egy írást az IMF-/EU-tárgyalásokról, megállapítva: az IMF és az EU "ritkán tapasztalható gerincességet" mutat egy olyan kormánnyal szemben, amely azon küszködik, hogy "populista ígéreteit összeegyeztesse a pénzügyi realitásokkal".
 
A kommentár szerint Orbán Viktor "veszélyes játékot űz". Jóllehet Magyarországnak nincs azonnal szüksége a keretből még meglévő 5,5 milliárd euróra, kétséges azonban, hogy boldogul-e megállapodás nélkül. 

A forintra és a hitelköltségekre az összeveszés eredményeként nehezedő nyomás ára azonnal jelentkezni fog, és az előző kormány által oly keserves áron megszerzett nemzetközi hitelesség elvesztésének költségei is jelentősek.

Bár valószínűleg Orbán Viktor fog először engedni, ez esetleg csak az októberi helyhatósági választások után történik meg. 

Még ha a dacolás az IMF-fel és a EU-val elő is segíti a Fidesz politikai hatalmának konszolidálását, ez jó eséllyel pirrusszi győzelem lesz. Magyarország csak még mélyebb gödröt ás magának, és a megmentéséhez kapcsolt feltételrendszer végül a jelenleginél is keményebb lesz - áll a Financial Times keddi kommentárjában.

OLDALTÖRÉS: Osztrák lap kommentárja

Osztrák lap kommentárja

Osztrák lap kommentárja

Osztrák lap kommentárja

Magyar erőfitogtatás címmel közölt kommentárt kedden a Der Standard című osztrák liberális napilap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Unió (EU) közötti hitelfelülvizsgálati tárgyalások megszakadásáról.

"Egy kicsit egy gall falura hasonlít ezekben a napokban Magyarország" - írta a liberális lap. Orbán Viktor miniszterelnök bankadót akar bevezetni, amelynek az idén 700 millió eurót kell hoznia. Nagyjából ugyanennyinek kell a befolynia a német bankadóból is, csakhogy a német gazdaság hússzor nagyobb a magyarnál. "Ezzel meg is magyaráztuk az egész felbolydulást" - tette hozzá.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és a külföldi bankok hevesen tiltakoznak a terv ellen. "Mivel a gall falvak mindig szimpatikusak, az ember kísértést érez, hogy a magyar kormánypárt oldalára álljon a vitában. Különösképpen, mivel a külföldi pánikkeltés erősen túlzott".
 
A bankok arra figyelmeztetnek, hogy az adó megterhelheti a gazdaságot, mert erősen megdrágulnak a hitelek. Gazdaságkutatók szerint egy hiteldrágulás hatásai korlátozottak maradnának, annál is inkább, mivel amúgy is csökkenőben van a hitelkereslet. Azt is gyakran felróják Magyarországnak, hogy nem egyezteti adóterveit nemzetközi fórumokon, de ezt Ausztria és Németország sem teszi.

A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy Orbán Viktor egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha a külvilág, beleértve legfontosabb hitelezőit, az IMF-et és az EU-t, teljesen közömbös volna a számára. A bankadó esetében nem a gazdagok és a szegények közötti újraelosztásról van szó, hiszen miközben a bankokra terhet ró, vállalkozók és a magasabb keresetűek terheit csökkenti az új kormány - vélekedett a szerző.

A magyar bankpiac nyolcvan százalékban külföldi "multik" kezében van, amelyeket a Fidesz már a választási kampányban is bírált. A legtöbb megfigyelő szerint mindenekelőtt "a magyar játékosnak", az OTP-nek kedvez az, hogy az adó alapja a mérlegfőösszeg és nem a nyereség lesz. "A kormány azonban nemcsak az IMF-fel zördült össze, az Európai Központi Bankot is felbosszantotta, mert a külföldön elismert nemzeti banki elnök Simor András alatt fűrészeli a széket" - állt a cikkben.

Orbán nacionalista politikája, amely eddig az új állampolgársági törvényben tetőzött, a jelek szerint a gazdaságpolitikában is kezd megjelenni. Hosszú távon sem az EU-val, sem az IMF-fel szemben nem tartható fenn ez a stratégia, legkésőbb ősszel, az önkormányzati választások után békülékenyebb hangot fog megütni Orbán. De egyelőre sok a törött porcelán, ahogy azt már a forint hétfői zuhanása is mutatta. Lehet vegyes véleménnyel lenni Orbán politikájáról. Nem kétséges azonban, hogy kormányfők, akik nemzetközi forrásokra szorulnak, nem bánhatnak durván a hitelezőikkel - írta a Der Standard.

OLDALTÖRÉS: Új Szó: Orbán Viktor és csapata újra nekiment a falnak

Új Szó: Orbán Viktor és csapata újra nekiment a falnak

Új Szó: Orbán Viktor és csapata újra nekiment a falnak

Új Szó: Orbán Viktor és csapata újra nekiment a falnak

Fidesz vs. valóság 2. címmel az Új szó nevű szlovákiai napilap Vélemény és Háttér rovatában jelent meg kedden Gál Zsolt politológus írása azzal kapcsolatban, hogy megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és az IMF, illetve az EU küldöttsége között.

"Orbán Viktor és csapata ismét nagy mert lenni, újra nekiment a falnak, ami megint keményebbnek bizonyult a fideszes fejeknél. Ez csak a kormánypárt tagjait és híveiket fogja meglepni, senki mást" - írja a szerző. 

"A kívülállók számára a tőkepiacok és a nemzetközi szervezetek beárazták, mennyit ér a szavazófülkékben történt forradalomban kapott kétharmados felhatalmazás a világpiacon: semmit!" - emeli ki a politológus.

Rámutat: nyílt titok, hogy az IMF- és EU-delegáció a hitelkeret meghosszabbításáról, sőt talán egy újabb megkötéséről tárgyalt, és ritkaságszámba menő módon vágta rá az ajtót a magyar félre, alighanem nyomásgyakorlás céljából. Így értelmezi ezt a nemzetközi sajtó és a pénzpiacok is, amelyek újra forint- és tőzsde zuhanással reagáltak.

"Bár igaz, hogy a magyar közkiadások finanszírozásához az elmúlt hónapokban már nem volt szükség a készenléti hitel részleteire, és Magyarország (államkötvényeinek eladásával) újból a piacoktól is tudott kölcsönt felvenni, az IMF–EU–Világbank-hitel afféle biztonsági védőháló. Aki ezekben a bizonytalan időkben e nélkül képzeli el a rendkívül sebezhető (mert nagyon eladósodott) Magyarország jövőjét, az naiv és óriási rizikót vállal. Ezért az ország nyugodt fejlődése és stabilitása szempontjából a nemzetközi szervezetekkel való megállapodás kulcsfontosságú" - véli Gál Zsolt.
 
"Ám az elmúlt hetek eseményei inkább azt mutatják, hogy legalább rövidtávon a Fidesz számára sokkal fontosabb népszerűségének megtartása, és nincs hiteles terve a külföldi tőke és intézmények számára a közpénzügyek konszolidálására, vagy ezeket a terveket nagyon jól titkolja (az október eleji helyhatósági választásokig). A kormány inkább kockára teszi saját és országa nemzetközi hitelességét és stabilitását, mint hazai népszerűségét" - állítja Gál.
 
"Ez pedig rossz jel, mert a nemzetközi szervezetek nem engedhetnek egy olyan helyzetben, amikor több tucat országnak mondják: nincs kivétel, és olyan takarékossági csomagokat nyomnak le néhány kormány torkán (Románia), hogy a Fidesz szótárában erre már szavak sincsenek (talán az ultra hiper-brutális megszorítás?). Nem kivételezhetnek Magyarországgal, mely EU-csatlakozása óta folyamatosan túlzott-deficit eljárás alatt áll és folyamatosan megszegte vállalásait. Ezzel – Görögország után – a második legrosszabb tanulót jutalmaznák az EU-ban" - zárja írását a politológus.

OLDALTÖRÉS: A Jobbik támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját az IMF-EU-ügyben

A Jobbik támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját az IMF-EU-ügyben

A Jobbik támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját az IMF-EU-ügyben

A Jobbik támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját az IMF-EU-ügyben

A Jobbik támogatja azt a stratégiát, amelyet a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unió delegációjával való tárgyalásokon folytatott.

Hegedűs Tamás, a párt országgyűlési képviselője hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: noha számos kérdésben véleménykülönbség van a Jobbik és a kabinet között, ebben az ügyben a kormány mellett állnak.

A politikus szerint az IMF az Európai Unió delegációjának hétvégi hazautazása a nyomásgyakorlás eszköze, a nemzetközi szervezetek így próbálják elérni, hogy a kormány álljon el azoktól a feltételektől, amelyeket szabott. A Jobbik az IMF megjelenését a nemzeti szuverenitás megsértésének tekinti - mondta.

Hegedűs Tamás egyszersmind felháborítónak nevezte, hogy vannak, akik politikai haszonszerzés vagy "egyéb érdekek" szolgálatának céljából vészjósló előrejelzéseikkel "hátba támadták" a kormányt. Példaként említette, hogy egyes sajtótermékek a hétvégén és hétfő reggel is a forint árfolyamának zuhanását jósolták a tárgyalások félbeszakadása miatt, ez azonban - folytatta - nem következett be, noha a forint valóban kedvezőtlenül reagált a hírre.

A politikus hozzátette: ez még csak "a gazdasági szabadságharc" kezdete, a nemzeti szuverenitás visszaszerzéséhez további lépések szükségesek.

A sajtótájékoztatón megjelent Novák Előd is. A politikus - aki a napirend előtti felszólalásokat követően elnézést kért, amiért a múlt héten bekiabálásával megsértette a Ház tekintélyét - elmondta: ha tréfálkozása bárkiben megütközést keltett, tegyen feljelentést garázdaság miatt, és ő lemond mentelmi jogáról. (A politikus a fideszes Meggyes Tamás mentelmi jogáról történő szavazás közben azt kiabálta: "lógjon!". Később elmondta, bekiabálása "humoros és kétértelmű volt", mert arra gondolt, hogy "függesztődjék fel" a mentelmi jog, azaz "lógjon".)

Novák Előd a kezében egy karikás ostort fogva úgy fogalmazott: ha már vele szemben ilyen erélyesen lépett fel a házelnök, szükséges, hogy más esetekben is rend legyen az ülésteremben, ugyanis a felszólalóknak gyakran kiabálniuk kell, hogy túlharsogják a hangzavart.

"A nemzet templomából zsibvásárt csinálókat ki kell kergetni, ha úgy tetszik, egy karikás ostorral" - jelentette ki, hozzátéve, napirend utáni felszólalása után az ostort szimbolikus ajándékként át akarja adni a levezető elnöknek.

Az országgyűlési képviselő arra is kitért, a Jobbik szeretné, hogy a házszabályban határozzák meg a tárgyalóképesség kritériumát, amely a képviselők egyharmadának jelenlétéhez kötné az Országgyűlés ülésezését. Novák Előd szerint ugyanis felháborító és a parlament méltóságát sérti, hogy a plenáris üléseken olykor csak néhány politikus vesz részt.

Ezek is érdekelhetik