Legkeletebbről legnyugatabbra: gyimesbükki diákok nyaralnak az Őrségben

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! - zúg a Székely himnusz 52 gyerek torkából az ország egyik legszebb barokk templomában, Szentgotthárdon. Az ember szeme elhomályosodik. Hétfőn érkeztek 1200 kilométer buszozás után az Őrségbe, s kedden délután itt énekelnek.

Gyimesbükkiek valamennyien. Ez az utolsó falu Erdélyben, a Gyimes völgyben. Hallom, a falu túlsó végén húzódott Trianon előtt a határ, a történelmi Magyarország határa. Ma is áll ott az egykori vasúti őrház a Rákóczi vár romja mellett. Sarkánál az Észak-Erdély visszacsatolásakor a honvédek által betonból és kőből készített magyar korona. A faluban látható az egykori hatalmas, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült vasútállomás. Sokáig idáig járt csak vasút. Amikor pedig összekötötték Moldvával, itt volt a vámolás, átrakodás. 
Gyimesbükkben egyre kevesebb a magyar.

- Azért, mert az 50-es évek végén Moldvához, Bákó megyéhez csatolták, s akkor megszüntették a magyar iskolát - magyarázza a gyerekek egyik felnőtt kísérője, Salamon József, Gyimesbükk római katolikus plébánosa. 

- 1990-benindulhatott újra magyar tagozat. Már van magyar 9. osztály is líceumban, de nagyon sok magyar gyermek ma is román iskolába jár. A többségi románság romboló munkáját nap mint nap érezzük. Mondjak rá példát? Március 15-én, az ünnepségünkön tüntetőleg, a hatalmat jelképezve egyenruhában jöttek el felnőttek. Láttunk köztük volt szekusokat is.  
 
A gyimesbükki gyerekek kedden délután Németújváron (Güssing) jártak, ahol gróf Batthyány László mutatta meg nekik a Batthyány-kriptát, beszélt az ősi család történetéről, s a gróf úr mutatta meg nekik a németújvári várat is.
Szerdán Lendván jártak, ahol a belvárost, a Makovecz színházat, a plébániatemplomot, a hegyi kápolnát tekintették meg, aztán Lentiben fürödtek.

Csütörtökön az Őrséggel ismerkednek. Elmennek Szalafőre, Pityerszerre, Őriszentpéterre, Bajánsenyére, majd a Legbátrabb Faluba, Kercaszomorra, Magyarszombatfára, Velemérre. Végül részt vesznek Őriszentpéter Szent István ünnepén, ahol dr. Veres András megyés püspök megáldja a templom új Mária szobrát, Szent István napi műsort adnak elő népviseletben a helyieknek, meghallgatják V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár beszédét.
Augusztus 20-án és 21-én  Budapesten lesznek. Ismerkednek a város nevezetességeivel, ott lesznek a Szent Jobb körmenetben, megnézik 21 órakor a tűzijátékot. Másnap a Hősök terén  és a Városligetben sétálnak, az állatkertbe, cirkuszba mennek, a Parlamentbe is, ahol megnézik a Szent Koronát. Vasárnap indulnak hazafelé Gyimesbükkbe.
 
- A gyermekek őrségi szállását, étkeztetését, a programok belépőjegyeit, a budapesti szállásokat és étkeztetéseket az őrségi Katolikus Karitász fedezi, a programot szállásadással, programszervezéssel támogatja Herein Gyula és családja - összegzi Varga Ottó  őriszentpéteri esperes-plébános a nyaralás anyagi hátterét.

Kérdésemre, hogyan kerültek  kapcsolatba a távoli gyimesbükkiekkel, az a válasza:
 
- Tavasszal beszélgettünk Gyulával, s elhatároztuk: Trianon 90. évfordulója alkalmából elhozzuk ide őket. A  nyugati végekre, hogy lássák, tudják, mit okozott a békeszerződés mifelénk az országgal. Gyula régóta ismeri őket. Természetesen Herein Gyula is itt van Szentgotthárdon. Kiderül, a televízióban már láttam, hiszen ő is tagja annak a társaságnak - akárcsak Papp Lajos szívsebész, Hargitay András, a neves  úszó - , amely 2007-2008-ban felújíttatta a  Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházát Gyimesbükkön. 2003-ban a Duna Televízióban láttam egy kis faluról filmet, ami annyira megfogott, hogy azóta nagyon sokszor visszatértem már a családdal együtt Erdélybe - hallom tőle.

- Mi fogta meg ennyire?

- Az emberek őszintesége. Ahogyan megélik a szegénységet. Találkoztam egy 11 éves gyönyörű pásztorlánnyal, aki 200 juhra vigyázott. Olyan helyen, ahol medve, farkas is rátámadhat.
 
Mesél arról, hogy felújították a kontumáci kápolnát, katonai emlékhelyet is kilakítottak tömegsírba került katonáknak. Az emléktáblára 500 név került. Találkozott 90-92 éves  székelyekkel, akik háborús emlékeiket idézték.

Vajon a gyimesbükki gyerekek mit mesélnek majd otthon Magyarországról?