Sétányt, víziteraszt álmodnak a Perint-partra

A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál sok terv készen van a fiókban. Vízügyi fejlesztések, pályázati kiírásra várnak. Itt, most, nem mindegyiket soroljuk fel, de nagyon reméljük: egyszer lesz majd Szombathelyen, a Perinten víziszínpad, a partján sétányok, lépcsős teraszok, ahová kiülnek a városlakók.

Némethy Mária

Amikor felavatták a lukácsházi árvíztározót, s kiderült, a kivitelezés során megtakarított 300 millió forintot a vízügy, hallottuk: a pénznek lenne helye a fejlesztéseiknél.

- Nem úgy van, hogy a vízügy által megtakarított pénzt a vízügy használhatja majd fel, nincs automatizmus ebben, nagyon sok múlik az önkormányzatokon - mosolyog Nádor István vízügyi igazgató, amikor erre emlékeztetem. - Pedig nagyon kellene az a pénz. Szentgotthárdon a meder tisztítására, vasbeton támfal megerősítésére, a karbantartásokra sincs soha elég.

- És a lukácsházi és a dozmati árvíztározók megépítése után új funkciókkal lenne bővíthető Szombathelyen a Perint patak medre - beszél egy ugyancsak fontos tervről Nádor István. - Új funkciókkal bővülhetne a Perint-meder teljes, mintegy 6-7 kilométeres városi szakasza. Közösségi helyek, sétányok, teraszok kialakításával, az egyetem főépületével szemben vízparti pihenőhellyel, lépcsős terasszal, ivókúttal, duzzasztóval, vízi színpad építésével, növényzet telepítésével lehetne vonzóbbá tenni az 1965-ös árvíz után csatornaszerűvé alakított patakmedret.
Ezek egyelőre tervek. Álmok.

- Az utóbbi tíz évben a fejlesztéseink 90 százalékát az Európai Unió állta - hallom a tényeket Nádor Istvántól.
- A folyamatban lévő projektjeik is EU-s projektek. Az osztrákokkal közös az Openwehr, amely a Rábához kapcsolódik a folyó egész vízgyűjtő területén: árvízvédelmi feladatokat oldanak meg ökológiai állapotjavítással. Ezt az együttműködést a Rába habzása hozta. A szentgotthárdi duzzasztót átépítjük, a rozsdás vasak eltünnek,lesz hallépcső, kenucsuszda, új híd. Ez most a közbeszerzési kiírás stádiumában van - magyarázza Nádor István.

Egy másik projekt ugyancsak osztrák-magyar együttműködésben a Rába vízgyűjtőjére kiterjedő árvízi előrejelző rendszer kialakítása. A szlovénekkel közös projekt a felszín alatti vizekről szól. Azt összegzik, mennyi a felszín alatt felhasználható vízmennyiség, hogyan alakul a termálvízkincs.

Csak érintőlegesen beszélünk a vizek védelméről. A felszín alattiakéról is, pedig csatornázottságban sajnos van még bőven behozni való Vasban.

De ez már egy másik cikk témája.