Megszavazta az Országgyűlés: átalakul a nyugdíjrendszer

Az Országgyűlés 250 igen, 58 nem, valamint 43 tartózkodás mellett fogadta el nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvényt hétfőn. A Fidesz és a KDNP szavazott igennel, nemmel voksoltak a szocialisták és az LMP-sek, a jobbikosok pedig tartózkodtak. A képviselők döntöttek arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A jogszabály szerint a visszalépők a befizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeget, illetve a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítés összegét felvehetik, vagy önkéntes pénztárba helyezhetik, de jóváírtathatják az állami pillérben egyéni számlán is.

Aki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, arról személyesen, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell nyilatkoznia, január 31-ig. Aki nem nyilatkozik, annak tagviszonya automatikusan megszűnik március elsején.

A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő, vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag nyilatkozatát személyesen a magyar külképviseletén is megteheti; nekik február 28-ig kell nyilatkozniuk. Az állami rendszerbe visszalépő tagi kifizetések - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.

Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az 2011. december 1-jé után megszerzett járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és nem lesz számára kötelező, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjjárulékot fizessen; és ettől az időponttól kezdően nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosultnak özvegyi járadékot fizet, amennyiben annak összege magasabb, mint az özvegyi nyugdíj összege. Özvegyi járadék fizetése esetén azonban az özvegyi nyugdíj nem folyósítható.

A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, amelynek vagyonát az állami rendszerbe visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adja; a vagyon csak az államadósság csökkentésére, illetve költségvetési befizetésre fordítható.

Az alap bevétele a vagyonba tartozó eszközök értékesítéséből, illetve hozamából származik, ezek után sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie. Az alap kezelője az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lesz, az alap vagyona felett pedig a legfőbb döntéshozó szerv, az öttagú irányító testület rendelkezhet, amelynek elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.

Az elnök és a miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak. A testület az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása érdekében dönthet az eszközök értékesítéséről. Az alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt vagy az államadósság csökkentésére kell fordítani, vagy a Nyugdíjbiztosítási Alap, illetve a központi költségvetés előirányzata javára kell befizetni. Az állampapírokat az átadást követően be kell vonni, azokat tovább nem lehet forgatni.

A törvény szabályozza a magánpénztárak költségeit is: fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíjcélú támogatás legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. 

A záróvitában egyetlen felszólalóként beszélt az LMP-s Scheiring Gábor, aki azt mondta: a törvénnyel lelepleződött a kormány álszentsége, dilettantizmusa, felelőtlensége. Azt kérte, hogy a kormánytöbbség gondolja meg magát és vonja vissza a tervezetet.

A felszólalás közben az LMP-s képviselők egy korábbi - a tavaszi országgyűlési választásokra készült - fideszes plakátot mutattak fel, amelyen az felirat szerepelt, hogy párt a megőrzi a nyugdíjak értékét, és megvédi a nyugdíjpénztárakat.

A Fidesz és a KDNP mellett igennel szavazott a szocialista Nyakó István és a jobbikos Rozgonyi Ernő, valamint két független: Molnár Oszkár, Pősze Lajos. A tartózkodok között volt még Ivády Gábor és Szili Katalin független képviselő.

Az MSZP november 29-én, a törvényjavaslat általános vitájának kezdetekor kivonult az ülésteremből azzal az indokkal, hogy a párt nem asszisztál az emberek megzsarolásához.

OLDALTÖRÉS: Nyugdíjmentés állami módon

 Nyugdíjmentés állami módon

Az elmúlt hetek egyik legvitatottabb kérdése a kormány nyugdíjrendszer-átalakításra irányuló reformcsomagja. A változás közel hárommillió pénztártagot érint, akiknek másfél hónap áll rendelkezésükre, hogy eldöntsék, mihez kezdenek eddigi befizetéseikkel. Az érintetteket levélben tájékoztatják.

- Amikor  végleges lesz a törvény, valószínűleg a férjemmel együtt visszalépünk az állami nyugdíjrendszerbe - gondolkodik hangosan a lehetőségeiről Völferné Varga Krisztina, aki jelenleg gyes-en van, mellette óraadó tanítóként dolgozik. 

- A válság miatt az értékpapírba fektetett önkéntes és magánpénztári számlánk egyenlege is csökkent. Úgy döntöttünk, hogy a jövőben megpróbálunk megbízni az állami rendszerben, és megtakarításokkal készülünk fel a számunkra még távoli nyugdíjas évekre. -

A legtöbben nem tudják, mi az igazán jó megoldás, ám rövidesen nekik is dönteniük kell, hiszen a reform megszünteti a kötelező pénztári tagságot. Azok a pénztártagok, akik az infláció feletti megtakarításaikat viszik  az állami pillérbe, a reálhozamot készhez kaphatják, vagy betehetik az önkéntes pénztári számlájukra. Akik negatív reálhozammal lépnek vissza, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak.

A kötelező pénztári tagságot a Horn-kormány vezette be. Azóta kiderült, hogy a magánkasszák nem garantálnak megfelelő hozamokat. A magánpénztári befektetések a világválság kezdete óta folyamatosan veszítettek értékükből, éppen ezért a nemzeti együttműködés kormánya mindent megtesz a nyugdíjak védelme, illetve az állampolgárok jövőjének biztosítása érdekében  - állítja Kovács Ferenc  fideszes országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. 

- A magánnyugdíjpénztárak az általuk kezelt vagyont különböző portfóliókban, külföldi piacon fektették be, ám a befektetések jelentős része veszteséges volt. Az így elvesztett pénzeket senkinek sem fizették vissza - folytatja a képviselő. - Figyelembe kell venni, hogy az aktív dolgozók száma fokozatosan csökken, így a kormánynak a biztonságra kell törekednie, hiszen hosszú távon kizárólag az állam, és az államkötvényekbe való befektetés jelentheti az egyetlen megoldást  - zárja szavait Kovács Ferenc.

- A szabad nyugdíjpénztár-választást célzó törvény éppen a választás szabadságát szünteti meg. Ugyanis aki nem lép vissza az állami rendszerbe, az elveszíti az eddigi befizetéseinek több mint kétharmadát, és a jövőben úgy kell kötelezően befizetnie a közös rendszer fenntartásába, hogy ő maga nem részesül belőle  - vélekedik dr. Nemény András országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke. 

-  Ez szimpla zsarolás, hisz nem tiltja a pénztártagságot, csak garantálja az időskori elszegényedést azok számára, akik nem lépnek át. A Fidesz ezzel ellopja a megtakarításainkat, és feléli őket. A magánnyugdíjpénztárak létrehozásának éppen az volt a lényege, hogy hosszútávon is fenntartható legyen a nyugdíjak finanszírozása, azaz a kifizetés ne függjön attól, hogy éppen hány aktív dolgozó van az országban. Most arról akarnak meggyőzni bennünket, hogy az állam jobb gazda lesz, de arról, hogy a pénz ténylegesen hova kerül, nem nyilatkozik senki. Nagyon úgy látszik, hogy a jól kereső tíz százalék adókedvezményének finanszírozására kell a forrás, a kormány ezért akarja felélni gyerekeink, unokáink jövőjét  - ad hangot félelmeinek dr. Nemény András.

 A törvény értelmében a pénz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerül, amely jogosult a nyugdíjbefizetések egy részét akár az államadósság-csökkentésre is költeni. A változás nem érinti az önkéntes pénztári befizetéseket, sőt ezeket az állam adókedvezménnyel  támogatja.

Szakértők szerint a  reform költségvetési hatásai rövid távon pozitívak lesznek, hiszen 2700 milliárd forint  amely a GDP körülbelül tíz százalékát teszi ki  vándorol az állami kasszába, így hiány helyett közel hét százalékos többlet is lehet.

A kormány azonban nyilvánvalóan minél előbb szeretné megszerezni a magánnyugdíjpénztári vagyon feletti rendelkezés jogát. Minden érintettet levélben tájékoztatnak, a magánpénztárak tagjainak január 31-ig kell dönteniük, hogy mihez kezdenek befizetésekkel.

OLDALTÖRÉS: Kósa: elfogadható célokat tűz ki a nyugdíjak védelméről szóló politikai nyilatkozat

Kósa: elfogadható célokat tűz ki a nyugdíjak védelméről szóló politikai nyilatkozat

Az Országgyűlés előtt fekvő politikai nyilatkozat mindenki számára világossá kívánja tenni, hogy a parlament miként biztosítaná a magán-nyugdíjpénztári tagok védelmét - mondta expozéjában az előterjesztők nevében felszólaló Kósa Lajos.

A fideszes politikus a rajta kívül Orbán Viktor és Lázár János által jegyzett, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok védelméről szóló nyilatkozat tervezetét ismertetve hétfőn este a parlamentben kijelentette: a pártok korábbi nyilatkozatai alapján a javaslatot akár egyhangúlag is elfogadhatná az Országgyűlés.
   
Emlékeztetett, a nyilatkozat kimondaná: garantálni kell az egyéni számlavezetés intézményét az állami nyugdíjrendszerbe átlépő, korábbi kötelező magánnyugdíj-pénztári tagoknak; valamint garantálni kell az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát; az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását; az átlépők esetleges hozamának adómentességét, ha jövő év január végéig átléptek és hozamukat kivették. Ezenkívül az előterjesztés kimondja, hogy meg kell vizsgálni a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseivel való gazdálkodás körülményeit.
   
Ki ne támogatná ezeket a célokat? - tette fel a kérdést Kósa Lajos, hozzáfűzve, tudja, hogy az ellenzék részéről a politikai ellenállás igénye olykor felülírja a rációt.
   
Beszélt arról is: tévesnek bizonyult az a korabeli elképzelés, hogy a magánnyugdíjpénztárak magasabb ellátást biztosítanak majd az állami nyugdíjrendszernél. A nyugdíjrendszer átalakítása melletti érvként említette azt is, hogy az elmúlt nyolc évben több mint kétszeresére nőtt az államadósság mértéke, aminek egyik oka a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozása volt.
   
"Most, amikor felszámoljuk ezt a magán-nyugdíjpénztári rendszert nem az emberek befizetéseit szeretnénk elvenni (...) hanem ugyanazokat a jogokat szeretnénk garantálni nekik, amit egyébként a magánnyugdíjpénztárakban is élveztek volna" - összegzett. Hozzátette: a javaslat azokat a garanciákat rögzíti, amelyeket az ellenzék is követelt.

OLDALTÖRÉS: Az OTP magánnyugdíjpénztár közvetlenül tájékoztatja Török Zsoltot

Az OTP magánnyugdíjpénztár közvetlenül tájékoztatja Török Zsoltot

Az OTP magánnyugdíjpénztár közvetlenül tájékoztatja Török Zsoltot

Az OTP magánnyugdíjpénztár közvetlenül tájékoztatja Török Zsoltot

Az egyéni számlaegyenlegről tájékoztató értesítő kiküldésével az OTP Magánnyugdíjpénztár minden évben tájékoztatást ad a pénztárban elhelyezett megtakarításokról és hozamokról, a további kérdésekre pedig az ügyfelek bármikor, személyesen, telefonon vagy írásban választ kapnak - közölte a magánnyugdíjpénztár a szocialista Török Zsolt vasárnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva. Mint kiemelték: a személyesen Török Zsoltra vonatkozó válaszukkal viszont közvetlenül keresik meg a politikust, s nem a médián keresztül fordulnak hozzá.

Az OTP Magánnyugdíjpénztár hétfő este az MTI-hez eljuttatott közleménye azt követően született meg, hogy Török Zsolt a magánnyugdíjpénztárak ügyében az OTP elnök-vezérigazgatójához fordult, kérve, a bankár adjon neki és 800 ezer tagtársának "tanácsot".
   
A Török Zsoltnak - mint az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjának - adott hétfői reagálásukban a cég arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikus megkeresésére adandó válaszuk személyes adatokat is tartalmaz, melyek nyilvánosságra hozatalára Török Zsolt nem adott nekik felhatalmazást, ezért az OTP Magánnyugdíjpénztár őt közvetlenül, nem pedig a médián keresztül tájékoztatja.
   
Közleményükben kiemelték, hogy átlátható és szabályos működésüket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) évente többször is ellenőrzi. A pénztárak működésükről és a hozamokról negyedéves rendszerességgel ugyancsak beszámolási kötelezettséggel tartoznak a PSZÁF-nek - tették hozzá.
   
Vasárnapi sajtótájékoztatóján Török Zsolt egyebek mellett megkérdezte az OTP vezérigazgatójától, hogy: "valóban tud-e garantálni hozamot ez a cégcsoport?" - utalva arra, hogy Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos korábban azt mondta: "nincsenek jó kezekben" nyugdíjpénztári megtakarítások.
   
Vasárnapi sajtótájékoztatóján bemutatott nyílt levelében Török Zsolt azt is megkérdezte, hogy az OTP "valóban eltőzsdézte-e" a megtakarításait, mint ahogy azt a kormányfő szóvivője állította. Nyílt levelében arra is választ várt, hogy realizált-e az OTP hozamot a megtakarításai után, s tudja-e garantálni, hogy az elmúlt 12 évben valóban volt-e reálhozama a megtakarításainak? - emelte ki saját levelének tartalmát ismertetve a szocialista politikus.
   
Török Zsolt vasárnapi sajtótájékoztatóján azt is ismételten hangsúlyozta: ha az MSZP kormányra kerül, akkor kárpótolni fogják a magánnyugdíj-pénztári tagokat